A burgonya gyomirtása X.
Előző írásainkban azokkal a hatóanyagokkal foglalkoztunk, amelyek alkalmazhatók a burgonya termesztésében Ukrajnában. Részletesen kitértünk az időzítésre, a hatásmechanizmusra és az alkalmazásra. Minden hatóanyag esetében figyelmet fordítottunk az utónövény és a gyomirtó szer lebomlásának kérdéskörére is, amelyről gyakran megfeledkeznek. A cikkek visszakereshetők az interneten a Kárpátalja hetilap (karpataljalap.net) Gazdasarok rovatában. Utolsó, a témát lezáró cikkünkben néhány összefoglaló gondolatot szeretnénk megosztani.
A burgonyaállomány két kritikus időszakban szembesül a gyomosodás kihívásaival. Az első és legfontosabb az ültetéstől az állomány záródásáig tartó időszak, amikor a lassan csírázó burgonyagumók még nem tudják kellően árnyékolni a talajt, így teret engednek a gyors fejlődésű gyomnövényeknek. A második kritikus periódus a tenyészidőszak végén következik, amikor a lombozat természetes öregedésével vagy megbetegedésével lazul az állomány. Míg a korai gyomosodás közvetlenül befolyásolja a termésmennyiséget, addig a késői gyomosodás elsősorban a betakarítást nehezíti meg, mivel a gyomok erős gyökérzete összefogja a talajt, és a burgonyagumókat a gyökerek között kell keresgélni.
A sikeres gyomszabályozás a fajtaválasztással kezdődik. A tenyészidő hossza alapvető fontosságú, mivel a burgonya gyomnövényei közül a legtöbb – például a parlagfű, az aprószulák, a disznóparéj vagy a libatopfajok – a melegkedvelő, nyári gyomnövények közé tartozik. A rövid tenyészidejű (korai) fajták – mint a Riviera vagy az Impala – gyorsan beterítik a területet, és elfojtják a gyomok csírázását, ezért minimális gyomirtószer-felhasználással jó eredmények érhetők el.
A lombozat fejlődési sebessége szintén döntő tényező. A gyorsan lombozatot növesztő fajták – mint az Impala, Riviera, Carrera, Agria – képesek megelőzni a gyomokat a fejlődésben, míg a lassú fejlődésű fajtákat – mint a Marbella, Desiree, Satina, Innovator vagy Markies – a gyomok könnyebben elnyomhatják. Az utóbbiak esetében a gyomirtás sokkal nehezebb és komplikáltabb feladattá válik.
A hatékony gyomirtás szempontjából a földterületünk gyomjainak ismerete és az időben való felkészülés is fontos. A rendszeres tavaszi aszályos időszakok és a kiszámíthatatlan időjárás miatt a talajba dolgozott hatóanyagok csak korlátozottan fejtik ki hatásukat. Viszont vannak olyan évelő gyomok – mint a perje, tarackbúza, siska vagy fekete nadálytő –, amelyek ellen ilyenkor lehet jó hatásfokkal fellépni. Ehhez a talajmunkák előtt 7–14 nappal totális gyomirtást kell végeznünk glifozát hatóanyaggal. Ennek éppen most lehet itt az ideje, vagyis a betakarítás után, esetleg az új terület előkészítésekor a következő évi burgonyavetésre. Ne feledjük, a glifozát csak a zöld növényi részeket öli meg. A totális gyomirtó azért hatékony, mert nemcsak a föld feletti részeket, hanem a teljes növényt, a gyökereket is elpusztítja.
A vetés utáni, de még kelés előtti gyomszabályozás a modern burgonyatermesztés gerince. Az úgynevezett talajon keresztül ható gyomirtók a gyommagvak csírázását és esetlegesen a csírák elpusztítását célozzák. A leggyakrabban alkalmazott pendimetalin hatóanyag egyre kevésbé hatékony, különösen a parlagfű ellen, mivel főként egyszikűek elleni gyomirtóról van szó. Hatásos lehet muharos területeken, vagy ahol a kakaslábfű okoz gondot, de hatástalan tarackbúzával fertőzött területeken. A sikeres alkalmazás feltétele a nedves földre való permetezés és a 10–20 mm bemosó csapadék az első 1-2 napon belül.
A metolaklór hatóanyag valamivel gyengébb hatású, de száraz talajon is jól működik, amennyiben kap 5–15 mm csapadékot a kezelés után. Aszályos, meleg tavasz esetén is jó hatásfokú, viszont a parlagfű, aprószulák és galaj rendszeresen átnövi.
A metribuzin hatóanyag kiváló hatású a legtöbb magról kelő kétszikű gyomnövény ellen, és jó számos egyszikű gyomfaj ellen is. Legnagyobb problémája a fajtaérzékenység, különösen a rózsaszín fajták – mint a Balatoni Rózsa, Esmee, Riviera, Impala, Carrera, Agria vagy Red Pontiac
– esetében. A hatóanyagot az Európai Unió 2025. november 24-től betiltja.
A clomazone hatóanyag főként a gyommagvakat és csírákat tartja vissza, de a fiatal, már kikelt gyomokat is elpusztítja. Alkalmazásánál kritikus jelentőségű a pontos időzítés és a dózis betartása, mivel túladagolás esetén a burgonyára is fitotoxikus lehet.
A metobromuron hatóanyag megbízható alternatívát nyújt azok számára, akik stabil kétszikűek elleni hatással bíró gyomirtó szert keresnek. Különösen fontos, hogy csak talajon keresztül hat, ezért kritikusak a kijuttatás ideje és körülményei.
A prosulfocarb hatóanyag kifejezetten egyszikű gyomok elleni készítmény, amely mind a levélen, mind a gyökéren keresztül felvehető. Nagy előnye, hogy sok olyan egyszikű gyom esetében hatékony, amelyek ellen a kizárólag metribuzin vagy pendimetalin alapú kezelések gyengébbek.
A prometrin bár kevésbé ismert, értékes eszköze lehet a burgonya gyomszabályozásának. Elsősorban a magról kelő kétszikű gyomok ellen hatékony, különösen jó eredményeket mutat a disznóparéjfélék, a libatopfajok és a parlagfű ellen. Nagy hátránya, hogy az aprószulák ellen hatástalan.
A modern gyomirtás alapja a burgonyánál a hatóanyag-kombinációk tudatos alkalmazása. A pendimetalin metribuzinnal kombinálva széles hatásspektrumot biztosíthat. A metolaklór clomazone-nal kombinálva különösen száraz körülményekre alkalmas, míg a prosulfocarb metobromuronnal való társítása egyszikűek és kétszikűek ellen is fedést biztosít. Természetesen az említett hatóanyagokon kívül továbbiak is léteznek, fentebb a leggyakrabban használtakat vettük sorra.
Ami az alkalmazási technológiát illeti, a talajnedvesség minden talajon keresztül ható gyomirtó esetében kulcstényező. A bemosó csapadék hiánya drasztikusan csökkentheti a hatékonyságot, ezért szárazság idején öntözni szükséges, vagy meg kell várni a szer alkalmazásával az esős időszakot. A hőmérsékleti korlátok is fontosak: 35 °C felett az illékony hatóanyagok – mint amilyen a prosulfocarb vagy clomazone – kerülendők, míg hideg időben lassul a hatóanyag-felvétel és a lebomlás.
Az utóvetemény tervezése minden gyomirtási program szerves része. A legtöbb hatóanyag esetében mélyszántás javasolt, és kötelező figyelembe venni a lebomlási időt.
A gyomrezisztencia kialakulásának megelőzése szempontjából alapvető a hatóanyagváltás évente és a kombinációs kezelések előnyben részesítése. Az agrotechnikai módszerek integrálása – mint a megfelelő vetésforgó, talajmunka és tápanyag-gazdálkodás – szintén hozzájárul a fenntartható gyomszabályozáshoz.
A sikeres gyomirtás a burgonyatermesztés során nem egyszerű receptek követését jelenti, hanem komplex, alkalmazkodó megközelítést igényel. A fajtaválasztástól kezdve a hatóanyag-kombinációkon át az alkalmazási technológiáig minden elem összehangolt használata szükséges.
Molnár Ildikó,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa
Forrás: karpataljalap.net