– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Elérkeztünk az őszi betakarítású fejes káposzta szabadföldi termesztésével foglalkozó cikksorozatunk negyedik és egyben befejező részéhez, amelyben az ültetés utáni ápolási munkálatoktól a betakarításig terjedő időszak munkálatait fogjuk áttekinteni.
Tovább
Sokszor találkozom olyan gazdákkal, akik szerint azért kell kajszibarackot ültetni és termeszteni, mert kevés a kártevője és kórokozója. Azonban ez nem igaz, a vírusos betegségek, a kajszihimlő, a gutaütés ellen igen nehéz és kevésbé hatékony a védekezés. S ha ez nem lenne elég, gombás betegségei is szép számmal akadnak a kajszinak. A monília és az apiognomóniás levélfoltosság, a lisztharmat, a sztigminás levélfoltosság stb. igen nagy károkat tud okozni egy csapadékos évben.
Tovább
Ez a déli, melegebb éghajlatról származó apró kis rovar már egy jó ideje megkeseríti a fóliás zöldségtermesztéssel foglakozó gazdák életét. Egyes években a felszaporodásuk szinte katasztrofális méretet is ölthet. Így van ez az idei évben is, amikor már nem csak a fóliasátrakban szaporodott fel ez a kártevő, hanem komoly gondot okoz például a szabadföldi paradicsomállományban is. A rovarok által ürített mézharmattól ragacsossá válik a levél és a termés. Ezen a mézharmat rétegen rendszerint megtelepszik a fekete korompenész is. A termés csak nehézkes tisztítás után lesz fogyasztható, piacképes. Érdemes tehát részletesen is foglalkoznunk ezzel a kis kártevővel.
Tovább
A krizantém termesztését több betegség és kártevő nehezíti. Ebben a cikksorozatban a betegségeket vesszük sorra.
Tovább
A Kárpátalján zöldséget termesztő gazdák egy része bizakodó, és bár a jelenlegi helyzet nem sok jóval kecsegtet, mégis dolgoznak tovább. Így mostanra kiültették a másodvetésű paradicsomtöveket is. Az elültetett növényállománynak a megfelelő növekedéshez szüksége van az aktuális ápolási munkák elvégzésére, valamint a tápanyag-utánpótlásra. Alábbi cikkünkben az ültetés utáni teendőket vesszük sorra.
Tovább
A háborús időszak ellenére (vagy éppen pont annak a következményeként) viszonylag jó szezont zártak a korai uborkahajtatással foglakozó gazdák. Ezen felbuzdulva sokan döntöttek úgy, hogy az őszi fordulóra is uborkát ültetnek a fóliasátorba, a korábban egyre inkább elterjedt másodvetésű paradicsom helyett.
Tovább
A kajszi gutaütése esetében nem egy, hanem több kórokozó együttes hatása váltja ki a fák egyre gyakrabban tapasztalt száradását és pusztulását. Ebben az esetben inkább kórokokról beszélhetünk, hiszen a betegséget baktérium, gomba és a negatív környezeti hatások együttese komplex módon idézi elő. Csak a kajszinál fordul elő ez a betegség.
Tovább
Cikksorozatunk előző részében megtárgyaltuk, hogy mi is az a sokat emlegetett EC, hogyan kell helyesen mérni ezt a nagyon nagy gyakorlati jelentőséggel bíró értéket. Azonban a talaj- és az öntözővíz-EC ismerete nem csak egy úri hóbort, hanem bizony használnunk is kell őket a mindennapi gyakorlatban, amikor tápoldatozzuk a növényeinket. A mai cikkünkben azt mutatjuk meg, hogy a fent említett EC-értékek hogyan kapcsolódnak egymáshoz.
Tovább
Kajszihimlő
A következő hetekben a kajszibarack biológiai növényvédelmét ismertetjük részletesen. Különösen problémás ez a gyümölcsféle, mert nemcsak a kártevők és gombás fertőzések okoznak gondot a termesztés során, hanem a vírusok, baktériumok, fitoplazmák stb. is. Számos esetben e fertőzések miatt szárad ki a kajszi.
Tovább
A biológiai termesztés sosem könnyű, legyen szó bármilyen gyümölcsféléről. A cseresznye és a meggy esetében sem beszélhetünk könnyebb szezonról, ha a gyümölcs korán lekerül a fáról, hiszen a kórokozók és kártevők ezután is vígan sokasodnak.
Tovább