– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Cikksorozatunk előző részében eljutottunk addig, hogy a tápanyagok adagolását az intenzív zöldségtermesztésben a talaj-EC határozza meg. Ezt az értéket kell folyamatosan figyelemmel kísérni, s igazítani hozzá a tápoldat EC-jét. Ebben a cikkünkben megpróbáljuk kitisztázni, hogy mi fán is terem ez az érték, s mik a mérésének a szabályai.
TovábbCikksorozatunkban elérkeztünk a tápoldatozás, tápanyagellátás kérdéséhez. Korábban beszéltünk arról, hogy az intenzív zöldségtermesztésben az öntözés egyben tápoldatozást is jelent, hisz az öntözővízben feloldva juttatjuk ki a növények számára a tápanyagokat is. Ennek megfelelően ez a két kérdés összetartozik, s logikus, hogy egy cikksorozatban foglalkozunk ezzel a két kérdéssel. De mielőtt áttérnék a tápoldatozás kérdésére, tisztázni kell a tápanyagellátás alapelveit.
Tovább
Jelenlegi cikkünkben egy éppen aktuális témával, az édesburgonya ültetése körüli tennivalókkal fogunk foglalkozni. Ez a kiváló tulajdonságokkal rendelkező, melegkedvelő zöldségnövény egyre ismertebb és közkedveltebb vidékünkön is. Az édesburgonyát, vagy másik nevén batátát – ellentétben a burgonyával – nem gumójáról, hanem a gumójából kinevelt hajtásairól szaporítjuk. Ezt a folyamatot már a kiültetést megelőzően 10-12 héttel meg kell kezdeni. Az átteleltetett gumókat hajtatni, gyökereztetni és edzetni kell, hogy minél erősebb hajtásokat, palántákat kaphassunk.
TovábbCikksorozatunk előző részeiben már tisztáztuk, hogy milyen vízadagokkal kellene öntözni a növényeinket, s azt is, hogy az öntözések gyakoriságát a talaj nedvessége határozza meg, s nem a táblázati adatok. Ezzel kapcsolatban azonban a gazdák igen gyakran értetlenkednek, hogy miért van akkora különbség mind időben, mind gazdánként, de akár fóliánként is a zöldségfélék napi vízszükségletében. Ebben a cikkünkben megpróbálunk ebben a kérdésben tisztázni néhány alapvetést, eloszlatni néhány tévhitet.
Tovább
Az idei szamócaszezont minden gazda bizonytalanul kezdte. A háború kitörése után csak találgatni lehetett, hogy vajon lesz-e piaca a szamócának, lesznek-e vásárlók, akik megveszik. Mindenki meglepetésére idén is kialakult a piac, a gazdák minden gond nélkül el tudták adni a betakarított termést. A jövő év még szintén bizonytalan, ennek ellenére vannak gazdák, akik a következő idényre is meg akarják tartani ültetvényeiket, és olyanok is, akik az újratelepítésen gondolkodnak. Azok számára, akik meghagyják az idei állományt, az alábbiakban néhány tanáccsal szolgálunk a nyári gondozással kapcsolatosan.
Tovább
A meggy és a cseresznye esetében mostanában évről évre egyre nagyobb gondot okoz a hatékony védekezés. Egyfelől a kártevők korai tömeges jelenléte, másfelől a monília kártétele okoz hatalmas veszteségeket. Az intenzív termesztésben egyre többször sikertelen a hatékony növényvédelem alkalmazása, de a biológiai védekezést alkalmazó ültetvényekben sokkal nagyobb a gond, máig kritikus a fehérbimbós állapottól sziromhullásig tartó időszak (kb. 3-4 hét).
Tovább
Elérkeztünk az őszi búza termesztésével foglalkozó átfogó cikksorozatunk tizedik, egyben befejező részéhez. Ebben a részben a búza betakarításával, tárolásával és eme folyamatok körüli tennivalókkal fogunk foglalkozni. Igyekszünk az olvasóink számára a lehető legtöbb információt átadni annak érdekében, hogy az egész évi munkájuk „gyümölcsét” a lehető legjobb minőségben és mennyiségben tudják betakarítani.
Tovább
Mint általában minden évben, így idén is elszaporodtak a tripszek a hajtatólétesítményekben, főként a tavasszal fűtött fóliasátrakban. Az uborkán és a paradicsomon egyaránt károsítanak. Alábbi írásunkban a tripsz kártételéről és a védekezés módjairól olvashatnak.
TovábbElőző cikkünkben már eljutottunk addig, hogy a növénytermesztésben az öntözés célja az ideális talajnedvesség biztosítása. Tisztáztuk, hogy öntözés szükségességét a talaj nedvessége határozza meg, és annak mérésére van egy jól bevált műszerünk, a markunk. A zöldségfélék többsége számára az a talajnedvesség számít optimálisnak, amelynél a markunkban összeszorított föld összeáll, egyben marad, a markunk nedves lesz tőle, viszont nem képlékeny, azaz nem préselődik ki az ujjaink között. Ennek az ideális talajnedvességi állapotnak a fenntartására különböző öntözési stratégiákat dolgoztak ki a szakemberek, amely magában foglalja a öntözési vízadagokat (azaz mennyi vizet juttatunk ki egységnyi területre, valamint, hogy milyen gyakran kell ezt megtennünk. Azonban az ördög a részletekben lakozik, sokszor csak apróságokon múlik, hogy az öntözési stratégiánk sikeres volt-e, vagy sem. Ilyen kérdés az öntözési adagok meghatározása.
Tovább
Az elmúlt néhány hétben behatóan foglalkoztunk a meggy és a cseresznye kórokozói és kártevői elleni biológiai védekezés lehetőségeivel. A következőkben szeretném összegezni, hogyan is áll össze e gyümölcsfélék komplex ökológiai növényvédelmi terve.
Tovább