– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Az idei évben korán beköszöntött a tavasz. A februári hőmérséklet megközelítette a márciusi átlagot. Főként ennek köszönhetően a gyümölcsösökben és szőlőskertekben a vegetáció közel egy hónappal előrébb jár a régen megszokottól. A gyümölcsfák hamarosan virágba borulnak, néhány növény, mint a sárgabarack pedig már virágzik.
Tovább
A cukorsüvegfenyő az év bármely időszakában rendkívül dekoratív dísznövényünk, ugyanakkor számtalan kertész szembesül azzal, hogy a fa rozsdásodik vagy atkák jelennek meg rajta. Mi okozza ezeket a problémákat? Hogyan védekezzünk a cukorsüvegfenyő-atka ellen, mit tegyünk, ha rozsdásodik, barnul? Cikkünkben minden fontos kérdést megválaszolunk a tudnivalókkal kapcsolatban.
Tovább
A szója termesztésével foglalkozó cikksorozatunk előző részében megtudhattuk, hogy a termesztés eredményességének szempontjából milyen fontos feladatot látnak el azok a rhizobium baktériumok (gümők), amik a szója gyökérzetén képződnek. Jelen írásunkban pedig ki fogunk térni arra, hogy mik azok az élő és élettelen tényezők, amelyek segítik, vagy éppen gátolják ezeknek a gümőknek a kialakulását, fejlődését.
Tovább
A télen-nyáron kertünket ékesítő örökzöld babérmeggy többnyire igénytelen, könnyen tartható növény, de sajnos esetében is számolnunk kell néhány betegséggel és kártevővel. Az alábbi ismertetőnek az a célja, hogy megtaláljuk és felismerjük a különböző kártételeket. A legjobb védekezés ebben az esetben is a megelőzés.
Tovább
Az idei évben, úgy tűnik, már február közepén beköszönt a tavasz. Nehéz ezt pontosan megjósolni, de a napsütés és a napközbeni meleg nemcsak a gazdák kedvét hozza meg a gyümölcsösök, szőlőterületek rendbetételéhez, de a növények vegetációját is beindítja.
Tovább
Előző írásunkban „Hogyan tovább kárpátaljai szántóföldi növénytermesztés?” részletesen ismertettük, hogy az elmúlt néhány évben milyen nehéz helyzetbe is kerültek azok a kárpátaljai gazdálkodók, akik a „hagyományos” szántóföldi kultúrák termesztésével foglalkoznak.
Tovább
A babérmeggy (Prunus laurocerasus) vagy balkáni babérmeggy örökzöld cserje, mely sűrű ágrendszere miatt kiválóan alkalmas sövénynek. Levele fényes, bőrszerű, élénkzöld színű. Látványos, tömött sövényt nevelhetünk belőle. Ismerkedjünk meg közelebbről ezzel az érdekes növénnyel!
Tovább
A késői érésű dinnyefajták főként a gyakorlott és nagy területen gazdálkodó termesztők körében elterjedtek, aminek az az oka, hogy igyekeznek a rendszerint 3–5 hétig tartó szezont akár 7–10 hétre is elnyújtani. Erre nemcsak az eltérő ültetési és termesztési technológia ad számukra lehetőséget, hanem a fajtaválaszték is.
Tovább
A középérésű dinnye fajtaválasztéka jóval nagyobb, mint az előző részben taglalt korai érésűé. A teljesség igénye nélkül szeretnék ismertetni néhány olyan fajtát, melyről vidékünk termelői pozitív véleménnyel vannak. Ezek a fajták jól beváltak, kiváló minőséget tudnak produkálni, rendkívül magas terméshozamokkal.
Tovább
Tél vége és a tavasz kezdete a szőlészek számára a metszés idejét jelenti. De mikor is kezdjünk hozzá? Az egyik legfontosabb tényező talán a terület nagysága. Kiskert tulajdonosok, akiknek csak pár száz tőkéjük van és a munkával egy két nap alatt végeznek, még ráérnek a kezdéssel. A jobb idő, kicsit melegebb napok kényelmesebbé teszik a munka elvégzését. Abban az esetben, ha nagyobb területen termesztünk szőlőt, hamarabb kell kezdenünk a munkát, hogy a nedvkeringés beindulásáig, az intenzív könnyezés beindulásáig, be tudjuk fejezni azt.
Tovább