Cikksorozatunk előző részében megtárgyaltuk, hogy mi is az a sokat emlegetett EC-érték. Azonban a talaj EC, és az öntözővíz EC-nek ismerete nem csak egy úri hóbort, hanem bizony használnunk is kell őket a mindennapi gyakorlatban, amikor tápoldatozzuk a növényeinket. A mai cikkünkben azt mutatjuk meg, hogy a fent említett EC értékek hogyan kapcsolódnak egymáshoz.
A fő cél változatlan!
Amikor elkezdtük a növények tápanyagellátást taglalni, leszögeztük, hogy az intenzív zöldségtermesztésben nem az alapján adagoljuk a tápanyagot, hogy a szezon folyamán mennyi tápanyagot vesznek fel, hanem folyamatosan fenntartunk egy olyan tápanyagszintet, amelynél a növények a maximális termést hozzák. Azt is tisztáztuk, hogy a tápanyagszint mérésének legelterjedtebb módszere az EC mérése. Tehát amikor tápanyagot juttatunk ki, akkor tulajdonképpen ezt az optimális talaj-EC értéket igyekszünk fenntartani. Ha a talaj-EC értéke az optimum alá esik, akkor növeljük a tápanyagok koncentrációját a kijuttatandó tápoldatban, míg ha az optimális szint fölé emelkedik, akkor pedig csökkentjük a tápoldat töménységét. Mint amikor biciklit vezetünk: ha jobbra húz a kormány, s lefelé megyünk az útról, akkor balra korrigálunk, míg ha balra húz, s megyünk át a szembe jövő sávba, akkor pedig jobbra korrigálunk. Így érjük el azt, hogy folyamatosan a biztonságos sávban maradjunk, éles kanyarodások nélkül. Csakhogy ehhez tudnunk kell, hogy hol is húzódik az a biztonságos sáv, amit követnünk kell, s milyen korrigálásokat végezhetünk anélkül, hogy cikk-cakkban haladnánk, azaz végletekbe esnénk.
Az ideális talaj-EC
A hagyományos talajos termesztésnél a legelterjedtebb a higított talajoldat EC értékének a mérése és annak eredményét próbáljuk viszonyítani az ideálisnak számító értékhez. A hétköznapi gyakorlatban az úgynevezett 2:1 arányú oldat módszerét használjuk. Ilyenkor 2 résznyi desztillált vízhez hozzáadunk annyi földet, hogy a teljes mennyiség 3 résznyi legyen. 2-3 perces kavargatás után készen is van az oldatunk, amelybe csak bele kell helyezni a kézi EC-mérőt, és le kell olvasnunk a mért eredményt. Az uborka esetében optimálisnak a kb. 0,8 EC-érték számít, 0,6 EC-érték már alacsonynak, míg az 1,0 EC-érték fölötti magasnak.
Az, hogy pontosan mennyi is az optimális értéke a hígított talajoldatEC-nek az intenzív zöldségtermesztésben, függ a termesztett növénytől, a növények fejlődési fázisától, de még a talaj szerkezetétől is. Azonban ezek az eltérések viszonylag nem nagyok, s a gyakorlati számításoknál nagy biztonsággal használhatjuk célértékként a 0,8 EC-t. A tápanyagellátás, tápoldatozás során ennek az értéknek a fenntartása a célunk. Ez az érték nem tükrözi ugyan a talaj teljes tápanyag tartalmát, de jól kifejezi a kívánatos tápanyag-szolgáltató képességet. Ez alatt az érték alatt a növényeink nem jutnak folyamatosan elegendő tápanyaghoz a maximális termés eléréséhez, míg e fölött az érték fölött fennáll a gyökérperzselés veszélye, valamint nehézkessé válik néhány tápelem, például a kalcium felvétele. A növények vegetatív-generatív egyensúlya is ennél az értéknél áll be a kívánatos enyhén vegetatív szintre. A fentiekben leírtaknak megfelelően, ha a talaj EC-értéke 0,8 alá süllyed, akkor növeljük a tápoldat EC-jét, ha pedig fölé megy, akkor pedig értelemszerűen csökkentjük. A konkrét számokat a tápoldatozás aranyszabálya határozza meg, az uborka esetében az úgynevezett 2,7-es szabály.
A „2,7-es arany szabály”
A 2,7-es szabály alapján határozzuk meg, hogy milyen tápoldat-EC-vel kell öntözni az uborkát adott talaj-EC értéknél:
Talaj EC + Tápoldat EC = 2,7±10%
Vagy másképpen felírva:
Tápoldat EC = (2,7±10%) – Talaj EC
Mint látjuk, a fenti összefüggés alapján, ha magas a talaj-EC, csökkenteni kell a kijuttatandó tápoldat-EC-t, s ha csökken a talaj-EC, akkor növelni kell a kijuttatandó tápoldat-EC-t.
A 10%-os eltérési lehetőség a gazdák mozgástere a növények vegetatív-generatív egyensúlyának fenntartására. A fényszegény kora tavaszi, vagy késő őszi időszakban +10%-kal is számolhatunk, míg a nyári hőségben –10%-kal. Ez azt jelenti, hogy a két időszak tápoldat-EC-je között 0,5-0,6 EC is lehet!
Amennyiben a talaj EC-je jelentősen eltér az optimálistól, azaz 0,6 alá csökken, vagy 1,2 fölé megy a talaj EC értéke, akkor is igénybe kell venni ezt az eltérési lehetőséget. De a legegyszerűbb, ha veszünk néhány tipikus példát.
1. Ha a talaj EC-értéke 0,8, tehát az ideális közelében van, akkor a képlet alapján
2,7-0.8=1,9, tehát ilyen tápoldat-EC-vel kell öntözni.
2. Ha a talaj EC-értéke 0,4 (ami jóval az ideális alatt van, de a helytelen öntözési gyakorlatból kifolyólag nagyon gyakran előfordul, hogy ilyen, vagy ez alatti értékeket mérünk az uborka gyökérzónájában), akkor a képlet alapján: (2,7 + 10%) – 0,4 = 2,6 EC-értéket kapunk a tápoldatra. Talajos termesztésnél ennél magasabb tápoldat-EC-vel a gyökérperzselés és a tápanyagfelvételi zavarok tüneteinek veszélye nélkül már nem tudunk dolgozni.
3. Ha a talaj-EC = 1,5 (ami a zöldségfélék többsége számára egy felső határ, de a télen is fedett, vagy nem kellően átmosatott talajú fóliasátrakban szintén gyakori), akkor a képlet alapján.
(2,7 – 10%) – 1,5 = 0,9-es EC-értéket kapunk a tápoldatra. Nagyon sok esetben az öntözővíz EC-je ennél magasabb, tehát szinte semmi műtrágyát nem kell, pontosabban nem tudunk hozzá tenni.
Akkor mennyi is az annyi?
Mint látjuk, a talaj-EC-től függően a kijuttatandó tápoldat EC-je igen széles határok között mozoghat, azaz nagy eltérések lehetnek abban, hogy mennyi műtrágyát kell az öntözővízben feloldanunk. Az 1000 liter vízben feloldandó műtrágya mennyiségét az alábbi egyszerű képlet alapján határozhatjuk meg:
M (kg műtrágya/1000l víz) = Tápoldat-EC – Öntözővíz-EC
A fenti példákból kiindulva, az első esetben, amikor a kijuttatandó tápoldat EC értéke 1,9 és az öntözővíz saját EC értéke 0,6, akkor a fenti képlet alapján fejben is kiszámolható, hogy 1,9 – 0,6 = 1,3 kg műtrágyát kell 1000 liternyi öntözővízben feloldani, hogy az így kapott tápoldat töménysége a kívánt értékű legyen.
A második esetben, amikor egy nagyon tápanyagtartalmú talajról beszélünk, amikor 2,6 EC-értékű tápoldattal kellene öntöznünk az uborkát, akkor a fenti képlet alapján és 2,6 – 0,6 = 2 kg műtrágyát kell 1000 liternyi önözővízben feloldani.
A harmadik esetben egy mindössze 0,9 EC-értékű tápoldatot kell kijuttatnunk, aminek az elkészítéséhez a 0,6 EC-értékű átlagos öntözővízhez mindössze 0,9 – 06 = 0,3 kg műtrágyát tudunk csak hozzáadni, hogy ne lépjük túl a megadott értéket.
Mint látjuk, óriási különbségek lehetnek a tápoldatok elkészítéséhez szükséges műtrágya mennyiségében úgy is, hogy az öntözővíz EC-értékét egy átlagos 0,6-os értéknek vettük minden esetben. A tényleges öntözővíz EC-értékek figyelembe vételével ezek az eltérések még meglepőbbek lehetnek.
Gál I., az „Egán Ede” KGK” JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa
Forrás: karpatinfo.net https://karpatinfo.net/gazdasag/karpatalja-ukrajna-tapoldatozas-ontozes-2026-07-30