A sárgarépán jelentkező betegségek a tárolás során

A sárgarépán jelentkező betegségek a tárolás során

Az idei év csapadékos időjárása nem kedvezett a sárgarépa-ültetvényeknek. Igen sok háziasszony szembesült azzal a ténnyel, hogy a sok eső következtében még a talajban rothadásnak indult a termés, aminek következtében alig maradt sárgarépa, amit télire el lehetne raktározni. Hogy a még épp terméseket miként lehet a legmegfelelőbben tárolni, és hogy milyen betegségek támadhatják meg a termést a tárolás során, arról alábbi írásunkban olvashatnak.

Tovább

Az almaültetvény biológiai növényvédelme VIII.

Az almaültetvény biológiai növényvédelme VIII.

A kártevő atkák elleni védekezésről

Az almatermesztés növényvédelmét áttekintve elértünk az utolsó részhez, az atkák elleni védekezés lehetőségeihez. Az alábbiakban áttekintjük azon módszereket, melyekkel eredményesen védekezhetünk a kártevő atkák ellen nemcsak a bioültetvényeken, hanem a hagyományos termesztésben is.

Tovább

Az almaültetvény biológiai növényvédelme VII.

Az almaültetvény biológiai növényvédelme VII.

Kártevő atkafajok az almásban

Sorozatunk előző részében az akták elleni védekezés leghatékonyabb eszközeiről, a megelőzésről és az odafigyelésről volt szó. Ezúttal szeretném összefoglalni, milyen atkák jelenhetnek meg az almaültetvényben, s hogyan ismerhetők fel. Emellett a védekezés időpontjaira is szeretném felhívni a figyelmet.

Tovább

Kladospóriumos betegség a paradicsomállományban

Kladospóriumos betegség a paradicsomállományban

A botritiszhez hasonlóan ez a betegség is leginkább ősszel jelentkezik a fóliasátrakban. A kedvezőtlen időjárásnak, valamint a kevesebb fénynek köszönhetően az arra hajlamos fajták szinte mindegyikénél jelentkezik ez a kór. Bár vannak ellenálló fajták (a csomagoláson ezt C betű jelzi), de az utóbbi időben elterjedt LSL-(hosszan pulton tartható) fajták többsége nem rezisztens a kórokozóval szemben. Így azok a paradicsomtermesztő gazdák, akik ilyen fajtákkal rendelkeznek, számíthatnak a betegség megjelenésére. Hogy melyek a tünetei, és hogyan védekezhetünk ellene, arról alábbi írásunkban olvashatnak.

Tovább

A növénytársításról (2.)

A növénytársításról (2.)

Az előző cikkünk folytatásaként szeretnénk bemutatni olvasóinknak a különböző kultúrák társításkor egymásra gyakorolt hatásait. Mint ismeretes – és azt az előző cikkünkben is bemutattuk –, vannak növények, amelyek egymás szomszédságát jól, míg mások kevésbé jól vagy egyáltalán nem tűrik. Ebben a cikkünkben szeretnénk részletesebben kitérni néhány ismertebb zöldségnövényünkre, rávilágítva arra, hogy mit mivel, vagy mivel ne vessünk, ültessünk, társítsunk együtt.

Tovább

Megelőző biológiai védekezés az atkák kártétele ellen

Megelőző biológiai védekezés az atkák kártétele ellen

Az atkák kifejezetten veszedelmesek az almaültetvényben. Egyrészt betelepülésüket és gyors elszaporodásukat legtöbbször későn vesszük észre, másrészt sok esetben vírusfertőzésnek, napégésnek vagy egyéb negatív környezeti behatásnak tulajdonítjuk az atkák kártételét. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom kiemelni azokat a módszereket, eljárásokat, melyekkel természetes úton (bioter­mesztésben) védekezhetünk az aktafajok kártétele ellen.

Tovább

A növénytársításról (1.)

A növénytársításról (1.)

Valószínű sokan hallottak már a növénytársításról, vagy az önvédő növénytársulásokról. Ez nem egy légből kapott kifejezés, és nem a biokertészek találmánya, hanem egy régóta használt és kitapasztalt kertészeti fogás, amely mögött komoly megfigyelések állnak. Olyan növények csoportját ültetjük, vetjük (párosítjuk) egymáshoz, hogy azok együttesen egy olyan növényközösséget hozzanak létre, amelyek védik, támogatják, segítik egymást.

Tovább

Almaültetvény biológiai növényvédelme V.

Almaültetvény biológiai növényvédelme V.

Helyes technológiával az almamolyok ellen

A biológiai növényvédelmi módszerek, kezelések önmagukban nem tudják biztosítani az ültetvény teljes körű védelmét, hiába a sok-sok lehetőség. A biológiai védekezés során mindig marad egy-egy kártevő. De nem is a totális kiirtásuk a cél, hanem az, hogy egyedszámukat a lehető legnagyobb mértékben csökkentve elérjük, ne okozhassanak lényeges gazdasági kárt.

Tovább

Gyapottok-bagolylepke a hajtatott paradicsomállományban

Gyapottok-bagolylepke a hajtatott paradicsomállományban

Idén is meglehetősen sok gazda döntött a másodvetésű paradicsom termesztése mellett. A paradicsom egyik legjelentősebb kártevője a gyapottok-bagolylepke, amelynek régiónkban egy évben három nemzedéke fejlődik ki. Az első, májusban kifejlődő nemzedék kártétele csekélyebb jelentőségű. Nagyobb kártételre a július végétől megjelenő második, illetve a szeptembertől rajzó harmadik nemzedék fóliasátrakba települt utódai részéről számíthatunk. Vagyis a gyapottok-bagolylepke az ősz folyamán károsít az állományokban, ezért a másodvetésű őszi paradicsomban is számíthatunk megjelenésére és kártételére – amennyiben nem vesszük időben észre a jelenlétét.

Tovább

Az uborka felsárgulását sokszor ez okozza! Az uborka didimellás betegségéről

Az uborka felsárgulását sokszor ez okozza! Az uborka didimellás betegségéről

Az uborka egyik legelterjedtebb betegsége lett egy szépen csengő nevű betegség, a didimella. A fertőzés a legkülönbözőbb tüneteket tudja produkálni, ezért nagyon nehéz a kezdeti szakaszában egyértelműen azonosítani. Külön-külön egyik vagy másik tünete más betegséggel vagy élettani zavarral is megmagyarázható, a megfelelő laboratóriumi vizsgálatok hiányában igazából csak a fertőzés lefolyásának összképéből lehet egyértelmű diagnózist felállítni.

Tovább