– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Az idén is szamócát termesztő gazdáknak ezekben a napokban már el kell kezdeniük a szamócaállomány gondozását, vagyis fel kell készíteniük a töveket a tavaszra. E téren számos teendő akad, alábbi írásunk ezeket veszi sorra.
Tovább
A járványszerűen terjedő uborka tőhervadása miatt a kárpátaljai magyar fóliakertészek tömegesen állnak át valamilyen más zöldség hajtatására. Egy időben a szamóca volt a sláger, de egyre többen a paradicsomban látják a reményt. Ebben talán közrejátszik az is, hogy az elmúlt évek rendkívül sikeres voltak a paradicsomtermesztők szemszögéből. A tavaszi-nyári hajtatási szezonban a jövedelmezősége már az uborkáéval vetekszik, miközben az őszi szezonban sokszor meg is előzi.
Tovább
A botritiszhez hasonlóan ez a betegség is leginkább ősszel jelentkezik a fóliasátrakban. A kedvezőtlen időjárásnak, valamint a kevesebb fénynek köszönhetően az arra hajlamos fajták szinte mindegyikénél jelentkezik ez a kór. Bár vannak ellenálló fajták (a csomagoláson ezt C betű jelzi), de az utóbbi időben elterjedt LSL-(hosszan pulton tartható) fajták többsége nem rezisztens a kórokozóval szemben. Így azok a paradicsomtermesztő gazdák, akik ilyen fajtákkal rendelkeznek, számíthatnak a betegség megjelenésére. Hogy melyek a tünetei, és hogyan védekezhetünk ellene, arról alábbi írásunkban olvashatnak.
Tovább
Idén is meglehetősen sok gazda döntött a másodvetésű paradicsom termesztése mellett. A paradicsom egyik legjelentősebb kártevője a gyapottok-bagolylepke, amelynek régiónkban egy évben három nemzedéke fejlődik ki. Az első, májusban kifejlődő nemzedék kártétele csekélyebb jelentőségű. Nagyobb kártételre a július végétől megjelenő második, illetve a szeptembertől rajzó harmadik nemzedék fóliasátrakba települt utódai részéről számíthatunk. Vagyis a gyapottok-bagolylepke az ősz folyamán károsít az állományokban, ezért a másodvetésű őszi paradicsomban is számíthatunk megjelenésére és kártételére – amennyiben nem vesszük időben észre a jelenlétét.
Tovább
Az uborka egyik legelterjedtebb betegsége lett egy szépen csengő nevű betegség, a didimella. A fertőzés a legkülönbözőbb tüneteket tudja produkálni, ezért nagyon nehéz a kezdeti szakaszában egyértelműen azonosítani. Külön-külön egyik vagy másik tünete más betegséggel vagy élettani zavarral is megmagyarázható, a megfelelő laboratóriumi vizsgálatok hiányában igazából csak a fertőzés lefolyásának összképéből lehet egyértelmű diagnózist felállítni.
Tovább
Vidékünkön az utóbbi években egyre népszerűbb a szamócatermesztés. Ma már nemcsak a tiszántúli falvakban találkozhatunk kisebb-nagyobb állományokkal, de sok, eddig zöldséggel foglalkozó gazda is belevág e gyümölcs termesztésébe.
Tovább
Az előző cikkünk folytatásaként ebben a cikkben a paprika kártevő elleni biológiai növényvédelmét szeretnénk bemutatni olvasóinknak. Mint azt az 1. részben is jeleztük, a hajtatott paprika biológiai növényvédelmében az igazi áttörést a nyugati virágtripsz elleni biológiai védekezés bevezetése jelentette.
TovábbA hajtatott paprika esetében az engedélyezett kémiai növényvédő szerek használata már nem ad kielégítő állományvédelmet. Ezért fontosnak tartottuk, hogy bemutassuk olvasóinknak a kémiai védekezést kiváltó biológiai növényvédelmi eljárások alkalmazását a paprika hajtatás a esetében is, amelyet úgy Európában, mint Magyarországon is már évek óta sikeresen alkalmaznak. Ahol biológiai készítményeket és élő szervezeteket használnak fel a károsítók és kórokozók ellen. A hajtatott paprika biológiai növényvédelmében az igazi áttörést a nyugati virágtripsz elleni biológiai védekezés bevezetése jelentette, ahol a kártevő tripszek egyedszáma a kártételi küszöbérték alatt tartható, aminek következtében számottevő kártétel nem alakul ki.
Tovább
Mint általában, idén is elszaporodott a tripsz a növényállományban. A szakirodalom azt írja, a tripszek fő tápnövénye hajtatásban az uborka és a paprika. Azonban az utóbbi évtizedek forró nyarai elősegítették a kártevő tömeges megjelenését a paradicsomállományokban is. Még javában folyik a munka (a szüretelés) a fűtetlen hajtatólétesítményekben nevelt paradicsomállományokban, és a gazdáknak ugyancsak meggyűlik a bajuk ezekkel az apró állatkákkal. Nem ritka, hogy egy-egy fóliasátor teljes termése szinte eladhatatlanná válik, mivel az érett paradicsombogyók a szívogatásuk után úgy néznek ki, mintha aranyporral hintették volna be őket. De nemcsak a kifejlett állományokban, még az őszi termesztésre kiültetett palántákon is igen sok helyen találkozni ezekkel az állatokkal. Alábbi írásunkban a tripsz kártételéről és a védekezés módjairól olvashatnak.
Tovább
Régiónkban egyre többen foglalkoznak a szamóca termesztésével. A gazdák egy része maga állítja elő a szaporítóanyagot, míg mások a komolyabb technológiát igénylő úgynevezett frigós (hűtött) palánták vásárlását részesítik előnyben. Akár magunk előállította, akár vásárolt szaporítóanyaggal dolgozunk, mindenképpen az az elsődleges cél, hogy egészséges, fertőzésmentes szaporítóanyagot telepítsünk. Alábbi írásunkban a szamócapalánta előállításának módjaival foglalkozunk.
Tovább