Ösztöndíjasok írásai

Köztudott, hogy a fehér fűz (Salix alba) nagyon könnyen szaporítható vegetatív úton. Ehhez elegendő a fűzfának bármely levágott részét a talajba leszúrni, és lesz egy új növényünk mindenféle gyökeresedést serkentő anyag használata nélkül. Számtalan olyan eset ismert, mikor a kihajtottak a fűzfából készült paradicsomkarók, sőt esetenként még a szomorúfűzből készült futballkapu is kizsendült. Ez annak köszönhető, hogy a Salix alba szöveteiben a megszokottnál magasabb koncentrációban vannak jelen az auxinoknak nevezett növényi hormonok, melyek többek között a járulékos gyökérképződést is elősegítik. Vannak módszerek, melyekkel ki tudjuk nyerni ezeket a növényi hormonokat és azt fel tudjuk használni egyéb növények vegetatív szaporításánál is.

A legelterjedtebb auxin az indol-3-ecetsav (IES), amely minden növényben termelődik beleértve a vízinövényeket is. A növények auxin-tartalma széles körben változhat 5-10 ng/g –tól akár 500-900 ng/g –ig (megjegyzés: 1 gramm zöld tömegben kimutatható auxinmennyiség nanogrammban mérve). Ez a természetes növényi hormon a legnagyobb koncentrációban a fiatal, gyorsan növekvő növényi szervekben mutatható ki.

A növények életfolyamatait úgynevezett fitohormonok szabályozzák. Ezek a növényi hormonok vegyületek és jelmolekulák formájában vannak jelen a növények szöveteiben. A fitohormonokat a növények maguk termelik és nagyon-nagyon alacsony koncentrációban vannak jelen a növényi szervezetben. Ezek a hormonok a növény életének minden területét szabályozzák: a növekedést, a szervek kialakulását, a betegségek elleni védekezést, a termésérést, a nyugalmi állapot beálltát és időtartamát, stb. A növényeknek nincs speciális hormontermelő szervük, mirigyük, mint az állatoknak és az embernek, ugyanis minden növényi sejt képes fitohormon termelésre. Mivel ezeknek a vegyületeknek a hatása pontosan ismert és szintetikus úton is előállítható, ezért alkalmazásuk széleskörűen elterjedt a növénytermesztésben.

A talaj a Földkéreg legfelső szilárd, termékeny rétege, amely a növények termőhelyéül szolgál. Alapvető tulajdonsága a termékenysége, amely azt jelenti, hogy kellő időben képes ellátni a rajta élő növényzetet vízzel és tápanyagokkal, ezáltal lehetővé teszi az elsődleges biomassza megtermelését. Emellett a talaj a természeti környezetünk alapja, amely biztosítja az anyagok biológiai körforgását. Hogy megértsük felépülését és a témánk lényegét, meg kell értenünk, hogy miképpen alakultak ki, hogyan alakul az összetételük és mit jelentenek az összetételek.

Az elmúlt évtizedekben és ahogy halad az idő egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a hagyományos talajművelési módszerek nem fenntarthatóak hosszú távon. A talaj termőképességének csökkenése, a talajerózió és a környezetszennyezés egyre nagyobb kihívások elé állítják a mezőgazdaságot. Ennek következtében egyre többen kezdenek érdeklődni a regeneratív mezőgazdaság iránt.

Az intenzív mezőgazdaság magas termelékenységű és hatékonyságú mezőgazdasági gyakorlatokat jelent, amelyek a lehető legnagyobb mennyiségű élelmiszertermelésre fókuszálnak adott területen. Jellemző rá a nagy, több esetben túlzott mennyiségű műtrágya és vegyszerek használata, illetve az, hogy monokultúrákra épül. Bár jelenleg növel és megfelelően fenntartja az élelmiszerellátást, hosszú távon fenntarthatósági kérdéseket is felvet, mint például a talajkimerülés és a környezetszennyezés.

A területfelhasználás szerkezete – Magyarország területének 57%-a mezőgazdasági terület, amely összesen 5,337,200 ha. Ebből 4.323 ezer ha szántóföld, amely az ország teljes területére kivetítve 46,5%. A szántóknál mindenképpen kedvezőbb diverzitású gyepterületek az ország területének 8%-ra zsugorodtak, az erdővel borított felszín viszont növekszik, és meghaladta a 20%-os részesedést. Ennek a területnek alig több mint a felén találhatunk természetesre emlékezteti, honos fafajokból álló 7 erdőtársulásokat. Az ország területének több, mint 20% élvez valamilyen szintű védettséget, legalább Natura 2000-es terület. A természetes vegetációs örökség ennek ellenére – szigorú számítások szerint – mindössze az ország területének 2-3%-át teszik ki csupán.