– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A késői érésű dinnyefajták főként a gyakorlott és nagy területen gazdálkodó termesztők körében elterjedtek, aminek az az oka, hogy igyekeznek a rendszerint 3–5 hétig tartó szezont akár 7–10 hétre is elnyújtani. Erre nemcsak az eltérő ültetési és termesztési technológia ad számukra lehetőséget, hanem a fajtaválaszték is.
Tovább
A középérésű dinnye fajtaválasztéka jóval nagyobb, mint az előző részben taglalt korai érésűé. A teljesség igénye nélkül szeretnék ismertetni néhány olyan fajtát, melyről vidékünk termelői pozitív véleménnyel vannak. Ezek a fajták jól beváltak, kiváló minőséget tudnak produkálni, rendkívül magas terméshozamokkal.
Tovább
Tél vége és a tavasz kezdete a szőlészek számára a metszés idejét jelenti. De mikor is kezdjünk hozzá? Az egyik legfontosabb tényező talán a terület nagysága. Kiskert tulajdonosok, akiknek csak pár száz tőkéjük van és a munkával egy két nap alatt végeznek, még ráérnek a kezdéssel. A jobb idő, kicsit melegebb napok kényelmesebbé teszik a munka elvégzését. Abban az esetben, ha nagyobb területen termesztünk szőlőt, hamarabb kell kezdenünk a munkát, hogy a nedvkeringés beindulásáig, az intenzív könnyezés beindulásáig, be tudjuk fejezni azt.
Tovább
A paradicsom a fajtagazdag növények közé tartozik, a vetőmagcégek bő kínálatának hála a gazdának van miből válogatnia. A fajták a növekedési erélyükben, a bogyók külső megjelenésében és tömegében, minőségi tulajdonságaikban, a termőhelyhez való alkalmazkodás képességében, valamint a betegségekkel szembeni ellenállóságukban is különböznek egymástól. A gazda esetében a választás szempontjai alapvetően a termesztés céljától és körülményeitől függnek.
Tovább
Az elmúlt évek eseményei nagy megpróbáltatás elé állítják nem csak a kárpátaljai, de az európai szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák legtöbbjét. De nyugodtan állíthatjuk, hogy Európán belül a kárpátaljai gazdák vannak a legnehezebb helyzetben. Ha csak az elmúlt 2-3 évet vesszük alapul és áttekintjük, hogy milyen nehézségekkel is kellet szembe nézniük a Kárpátalján gazdálkodók azon rétegének, akik a „megszokott” szántóföldi kultúrák termesztésével keresik a mindennapi betevőjüket, akkor rá kellett jönnünk, hogy súlyos a helyzet! Ezen nehézségek láncolata önmagában, egyesével is komoly kihívást tud jelenteni egy működő családi vállalkozás számára, nemhogy még egymást követően.
Tovább
Előző cikkünkben tisztáztuk, hogy a korszerű agráriumban most divatos trend, a „precíz gazdálkodás” nem is olyan bonyolult dolog. Egyszerűen arról van szó, hogy a termelő igyekszik maximálisan biztosítani a növények számára az optimális termesztési feltételeket. Megbeszéltük, hogy ehhez szükség van egyrészt arra, hogy pontosan ismerjük a növények igényeit az adott pillanatban, másrészt rendelkezzünk azokkal a technikai eszközökkel, berendezésekkel, amelyekkel ezeket az optimális feltételeket biztosítani tudjuk. A zöldséghajtatás tipikusan egy olyan ágazat, ahol ez a szemlélet már régen megvan, csak nem úgy hívtuk.
Tovább
Előző cikkünkben sorra vettük a tujákat legyengítő tényezőket, a lehetséges betegségeket, most a kártevőkkel, valamint az ellenük való védekezés lehetőségeivel ismerkedhetünk meg.
Tovább
Kárpátalján egyre felkapottabb téma a dinnyetermesztők körében a fajtaválasztás, ami érthető is a jövedelmezőség és a dinnye iránti kereslet szemszögéből. Ezért a következő hetekben sorra vesszük azokat a fajtákat, melyeket termesztettek már vidékünkön, s amelyekről jó véleménnyel voltak a gazdák. Ez alkalommal csak a korai termesztésre alkalmas, 50–65 nap tenyészidejű fajtákat tekintjük át.
Tovább
A bakteriális vagy biológiai almasav bontás azóta ismert, amióta bort készítenek. Biológiai alapjait azonban csak mintegy 150 évvel ezelőtt fedezték fel, de magát a folyamatot sok esetben tapasztalták. „Ha az újbor kivirágzik a régi forr” – fogalmaz egy régi mondás. A jelenséget régebben hibának tekintették, de az utóbbi években egyre elterjedtebb a folyamat használata, mint a bor harmonizálását és eltarthatóságát növelő folyamat. A szakmában jól ismertek a folyamat előnyei és kockázatai is.
Tovább
A zöldhagyma hajtatásáról szóló cikkünk előző részében olvasóink megtudhatták, hogy mikor és milyen hagymát érdemes hajtatni a késő őszi, kora téli időszakban. A jelenlegi írásunkból pedig választ kaphatnak a korai hajtatással kapcsolatos esetlegesen felmerülendő kérdésekre.
Tovább