– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Az őszi időszak egyik legveszélyesebb kórokozója a szürkepenész. Az időjárási viszonyok és a gazdák figyelmetlenségének kombinációja a fertőzés tömeges fellépéséhez vezethet, ami hatalmas terméskiesést jelent. Érdemes tehát komoly figyelmet fordítani erre a betegségre, pontosabban az ellene való védekezésre. Ugyanis a fertőzés csírái óhatatlanul is minden fóliasátorban jelen vannak.
Tovább
A must erjedését élesztők okozzák, melynek folyamán a must cukortartalma legnagyobbrészt alkohollá és széndioxiddá alakul. Az erjedés végterméke a bor. A must átalakulása borrá biokémiai folyamat, amit az élő élesztősejt enzimrendszere közvetítésével végez el. Ez a folyamat nagyon egyszerűnek tűnik, a szőlő bogyókból kinyerjük a levet így keletkezik a must, majd ezt erjesztjük, és elkészül a bor. A folyamat amennyire egyszerű, annyira bonyolult is, gyakran apró dolgokon csúszik el valami és a végeredmény messze elmarad az elvárttól. De nézzük sorban, mire figyeljünk oda és mik a fő erjedési hibák.
Tovább
Az aszalás nemcsak az egyik legősibb tartósítási eljárás, de a legegyszerűbb is, amely a mai napig fennmaradt. Az alábbiakban áttekintjük, hogyan végezhetjük el otthon az aszalást, elsőként az aszalt szilva elkészítéséhez adunk rövid útmutatást. Mindenképpen érdemes kipróbálni az eljárást, így még télen is fogyaszthatjuk a kertben termett finomságokat. Bár az aszalásról leginkább az aszalt gyümölcsök jutnak eszünkbe, kitűnően aszalhatók még a zöldségek, a zöldfűszerek, a húsok, valamint a gomba is.
Tovább
Ez a kártevő egy rendkívül sok tápnövénnyel rendelkező károsító, amely a különböző zöldségnövényeken (uborka, paradicsom, paprika stb.) kívül egyéb más gyümölcsféléket (szamóca, szilva, alma stb.), valamint dísz-, gyógy- és fűszernövényeket is erőszeretettel károsít. Mivel ennek a kártevőnek is (hasonlóan a levéltetvekhez) egy éven belül 10-12 nemzedékük is előfordulhat, ezért megjelenésükre az év különböző szakaszaiban számítanunk kell. Egyaránt találkozhatunk velük szabadföldön és a termesztő létesítményekben, valamint kora tavasztól késő őszig, mindaddig, amíg a feltételek adottak az életkörülményeikhez.
Tovább
A paradicsomot támadó baktériumos betegségek egy részével már foglalkoztunk egy korábbi írásunkban, de sajnos még nem értünk a végére a lehetséges kórokozók ismertetésének. Az alábbiakban további két olyan baktériummal foglalkozunk, amelyek megfertőzhetik az állományunkat, valamint szó lesz arról is, miként előzhetjük meg a fertőzést.
Tovább
Egyre több gazdánál jelent meg az utóbbi időszakban a liszteske. Szerencsére még nem tömeges az egyedszámuk, azonban a megfelelő megelőző védekezés hiányában ez gyorsan megtörténhet. Egyes években a felszaporodásuk szinte katasztrofális méretet is ölt. A rovarok által ürített mézharmattól ragacsossá válik a levél és a termés. Ezen a mézharmat rétegen rendszerint megtelepszik a fekete korompenész is. A termés csak nehézkes tisztítás után lesz fogyasztható, piacképes. Érdemes tehát részletesen is foglalkoznunk ezzel a kis kártevővel.
Tovább
Ha kártevőkre gondolunk, akkor mindenekelőtt a levélen vagy a termésen keressük azokat. Sokszor lebecsüljük azt az ellenfelet, amely a földfelszín alatt, nem látható helyen okozza a problémákat. A talajlakó kártevők a dinnye esetében nemcsak a kora tavaszi szezonkezdéskor, de akár a termésnövekedés fázisában is okozhatnak problémát.
Tovább
Vidékünk szőlősgazdái a napokban elkezdik vagy már el is kezdték a szüreti munkát. A szüret kezdetének meghatározása azonban nem is olyan egyszerű, mint amilyennek az elsőre tűnhet. A szüreti időpontot nem lehet naptár szerint meghatározni, hiszen a szőlő érési ideje évjáratról évjáratra hatalmasat változhat. Mindig a szőlő érettségi foka határozza meg a szüret időpontját.
Tovább
Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei tavasz ingadozó időjárásának (hideg-meleg váltakozása) köszönhetően sok állományban felütötte a fejét a baktériumos betegség valamelyik változata. Mivel ezeknek a betegségeknek a többsége a nyári melegben is fertőzhet, így azoknak a gazdáknak is számolniuk kell az esetleges előfordulásukkal, akik másodvetésként (őszi) paradicsomot termesztenek fóliasátraikban. Az alábbiakban a paradicsomot fertőző baktériumos betegségek tüneteiről és a védekezés lehetőségeiről írunk.
Tovább