– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Cikksorozatunk előző részében bemutattuk azokat a szerves és szervetlen anyagokat, melyeket rendszeresen alkalmaznak azok a termelők, akik a talaj nélküli hajtatásban jártasak. Jelenlegi írásunkból pedig megtudhatjuk, hogy miként lehet ezekből a közegekből (termesztendő növényeink igényeinek a figyelembevételével) minél jobb gyökérrögzítő keverékeket készíteni.
Tovább
Elérkeztünk cikksorozatunk tízedik és egyben utolsó részéhez. A cikksorozatunk eme befejező szakaszában még mindig egy olyan agrotechnikai műveletet szeretnénk bemutatni, aminek az alkalmazásával sokat tehetünk annak érdekében, hogy megőrizzük fóliaházaink talajának bioszféráját, termőképességét. Ez az agrotechnikai művelet nem más, mint a talajtakarás, mulcsozás. Majd pedig összegezzük azokat a lehetőségeket, amiket az eltelt tíz rész során „kiveséztünk”.
Tovább
A palántanevelőnk nem csupán egy kisméretű fóliasátor, hanem egy speciális követelményeknek megfelelő, kellő felszereltséggel rendelkező létesítmény kell, hogy legyen. Ezek közül a legelső a megfelelően szabályozható fűtési rendszer kiépítése. Ugyanis csírázáskor éjjel-nappal biztosítanunk kell a 25 0C feletti hőmérsékletet, akár 15-20 fokos fagyban is! Aztán a szikleveles állapotban vissza kell venni a nappali hőmérsékletet 20 0C alá, míg éjszaka tartani kell a 16 0C-ot. A lombleveles kortól viszont újra fel kell emelnünk a nappali hőmérsékletet 22 0C fölé. Mindeközben figyelemmel kell lennünk arra is, hogy éppen borús vagy napos idő van éppen. Tehát a sikeres palántaneveléshez nem egyszerűen egy megbízható fűtőeszközre, hanem fűtő berendezésre van szükség. A kettő közötti különbség később tisztázódik.
Tovább
Az elmúlt évek eseményei nagy megpróbáltatás elé állítják nem csak a kárpátaljai, de az európai szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák legtöbbjét. De nyugodtan állíthatjuk, hogy Európán belül a kárpátaljai gazdák vannak a legnehezebb helyzetben. Ha csak az elmúlt 2-3 évet vesszük alapul és áttekintjük, hogy milyen nehézségekkel is kellet szembe nézniük a Kárpátalján gazdálkodók azon rétegének, akik a „megszokott” szántóföldi kultúrák termesztésével keresik a mindennapi betevőjüket, akkor rá kellett jönnünk, hogy súlyos a helyzet! Ezen nehézségek láncolata önmagában, egyesével is komoly kihívást tud jelenteni egy működő családi vállalkozás számára, nemhogy még egymást követően.
Tovább