– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Mikor hűvös-esősre vált az időjárás, a fóliás uborkatermesztők aggódva figyelik a termést. Nem elég, hogy a hideg miatt kevesebb, de a csúcsuktól kiinduló rothadás miatt ennek is egy jelentős része eladhatatlanná válik. A gazdák nagy része értetlenül áll a jelenséggel szemben, találomra permetezgetnek a tünetek megakadályozására. Pedig ez nem betegség, hanem egy termesztéstechnológiai hiba tünete!
Tovább
A kártevők elleni védekezés nem könnyű feladat. Amennyiben nem vesszük észre időben az okozott kárt a növényen vagy magának a kártevőnek a jelenlétét, a elszaporodása komoly gondokat okozhat az állományban. Az alábbiakban a szamócában előforduló kártevőkkel foglalkozunk.
Tovább
A szamócának, akárcsak bármely hajtatott vagy szabadföldi kultúrának, megvannak a maga kórokozói. Ezek a kórokozók az egyre melegebb időjárásnak köszönhetően már kora tavasszal megjelennek, és fertőznek a szamócaállományban. Hogy melyek ezek a betegségek, és hogyan védekezhetünk ellenük, arról alábbi írásunkban olvashatnak.
Tovább
A napsütés okozta egyre melegebb időjárásnak köszönhetően a szamóca is éledezni kezd. Újrahajtja leveleit, megkezdődik a tavaszi szezon. Ilyenkor nem ritka, hogy a növényen színesedő, foltosodó, barnuló- sárguló levelek jelennek meg. Ezeket a tüneteket egy tapasztalatlan gazda sokszor összetévesztheti a gombás betegségek tüneteivel, holott a szamóca nem beteg, csak „éhezik” a tápanyagra. Az alábbiakban a szamóca tápanyaghiányának tüneteivel ismerkedhetünk meg.
Tovább
A varasodás ellen döntő fontosságú az ellenálló fajták telepítése. Ezzel előző írásunkban részletesen foglalkoztunk. (Lásd a Kárpátalja 1046. számát!) Azonban az ellenálló fajtáknál is szükség van a védekezésekre, mivel teljes rezisztenciával máig egyetlen fajta sem rendelkezik.
Tovább
Az idén is szamócát termesztő gazdáknak ezekben a napokban már el kell kezdeniük a szamócaállomány gondozását, vagyis fel kell készíteniük a töveket a tavaszra. E téren számos teendő akad, alábbi írásunk ezeket veszi sorra.
TovábbAz almaültetvény biológiai növényvédelme XVI.
Biotermesztésre szánt almaültetvényben a legrémisztőbb kórokozó a varasodás. Egész évben jelen lehet az ültetvényben, sőt, évről évre egyre erőteljesebbé és pusztítóbbá válhat a kártétele, ha elmaradnak a védekezést célzó kezelések.
TovábbBiológiai növényvédelmi cikksorozataink alkalmával már bemutattuk olvasóinknak a különböző technológiai változatokat, lehetőségeket a vegyszer nélküli zöldséghajtatásban. Megismerhették azokat a ragadozó szervezeteket, biológiai készítményeket és mechanikai eszközöket, amelyekkel lecserélhetők azok a vegyszerek, amelyeket kénytelenek használni a termelők a „sikeres termesztés” elérése érdekében. De nem ejtettünk még szót a biológiai növényvédelem anyagi oldaláról, hogy mennyibe is kerül a termelőnek a vegyszer nélküli termelés. Saját termelői tapasztalataink alapján szeretném eloszlatni azokat a tévhiteket, hogy a biológiai növényvédelemre való átállás sokkal költségesebb, mint a vegyszerrel való védekezés.
Tovább
Az előző cikkünk folytatásaként szeretnénk bemutatni olvasóinknak a különböző kultúrák társításkor egymásra gyakorolt hatásait. Mint ismeretes – és azt az előző cikkünkben is bemutattuk –, vannak növények, amelyek egymás szomszédságát jól, míg mások kevésbé jól vagy egyáltalán nem tűrik. Ebben a cikkünkben szeretnénk részletesebben kitérni néhány ismertebb zöldségnövényünkre, rávilágítva arra, hogy mit mivel, vagy mivel ne vessünk, ültessünk, társítsunk együtt.
TovábbValószínű sokan hallottak már a növénytársításról, vagy az önvédő növénytársulásokról. Ez nem egy légből kapott kifejezés, és nem a biokertészek találmánya, hanem egy régóta használt és kitapasztalt kertészeti fogás, amely mögött komoly megfigyelések állnak. Olyan növények csoportját ültetjük, vetjük (párosítjuk) egymáshoz, hogy azok együttesen egy olyan növényközösséget hozzanak létre, amelyek védik, támogatják, segítik egymást.
Tovább