Cikksorozatunk előző részeiben már bemutattunk és részletesen kifejtettünk néhány olyan szervesanyagot (szecskázott szalma, komposzt, zöldtrágya), amelyek kifejezetten pozitívan hatnak fóliaházaink talajára, de még mindig akadnak olyanok, amelyek bemutatásra várnak. Most ezen ismert szervesanyagok, és azok talajainkra gyakorolt hatásainak az ismertetése következik.
Istállótrágya
Ez lehet marhatrágya, baromfitrágya, lótrágya stb. vagy ezek keverékei. Az istállótrágyák esetében talán még fontosabb odafigyelni a komposzt esetében említett bomlási folyamatokon áteső, úgymond érett formában történő alkalmazásukra, mivel ezek éretlen (friss) formában kijuttatott állapotukban könnyen megperzselhetik érzékenyebb termesztett növényeink (pl. uborka) gyökérzetét. Az érett istállótrágya esetében négyzetméterenként (kultúrától függően) kijuttathatunk 10-15 kg-ot. Itt viszont a túladagolással (főleg ha nem tökéletesen érett) vigyáznunk kell, mert a bomlás alkalmával felszabaduló nagy mennyiségű ammónia szintén perzseléses tüneteket, olykor teljes növénypusztulást is eredményezhet. Az érett istállótrágyát szintén a termőrétegbe (gyökérzónába) ajánlott bedolgozni.
Az istállótrágya esetében fontos megemlíteni azt a lehetőséget, hogy kaphatóak már olyan mikrobiológiai készítmények (pl. Bacteriolit koncentrátum), amelynek használatával felgyorsíthatjuk trágyacsomóink bomlási idejét, így az ezekkel a készítményekkel kezelt trágyakupacok sokkal hamarabb válnak éretté, és ezáltal pedig felhasználhatóvá.
Apróra vágott kukoricaszár
Az apróra vágott kukoricaszár beforgatása, hasonlóan a szecskázott szalmához, hatékony módja lehet a fóliaházak talajának javítására. A kukoricaszár gazdag szerves anyagokban, és segíthet javítani a talaj szerkezetét, növelni a szervesanyag-tartalmat, valamint elősegíteni a talaj mikrobiológiai aktivitását. Felhasználásának módja megegyezik a szecskázott szalmáéval. A kukoricaszárat itt is felvágjuk, 1-2 cm hosszú darabokra, akár a szalmához hasonló módon. Komposztálhatósága, mennyiségének kijuttatása, beforgatása szintén megegyezik az előzőekben említettekkel. Példaként lehetne megemlíteni, hogy amennyiben egy fűtetlen standard (10×40 m, vagy 7×60 m) fóliaházban előveteményként csemegekukoricát termesztünk, majd a letermését követően az állományt összeaprítjuk, és a talajba beforgatjuk, úgy abban az esetben kb. 3000 kg zöldmasszával lehet számolnunk, amely meglehetősen jól szolgálná a fóliaházaink talajainak minőségi javulását.
A kukoricaszár talajjavítási előnyei közé sorolhatjuk a talajszerkezet javítását. A kukoricaszár javítja a talaj víz- és levegőáteresztő képességét, lazítja a talajt, és segít megelőzni a talaj tömörödését. Növeli a szervesanyag-tartalmat. A kukoricaszár lebomlásával szerves anyagokat ad a talajhoz, ami növeli annak termékenységét. Továbbá a kukoricaszár a bomlása során elősegíti a talaj mikrobiológiai aktivitását, ami hozzájárul a talaj egészségéhez. Nem utolsó sorban pedig a kukoricaszár segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, ami különösen fontos a fóliaházakban, ahol a talaj gyorsan kiszáradhat.
Érdemes évente vagy kétévente váltogatni a beforgatott növényi maradványokat (pl. szalma, zöldtrágya, kukoricaszár), hogy a talaj különböző tápanyagokat kapjon és a kártevők, betegségek esélye csökkenjen. Kombinálhatjuk az apróra vágott kukoricaszárat más szerves anyagokkal, mint a komposzt vagy trágya, hogy még gazdagabb tápanyagforrást biztosítsunk a talajnak.
Az apróra vágott kukoricaszár beforgatása egy hatékony és fenntartható módszer, amely hozzájárul a fóliaházak talajának hosszú távú egészségéhez és termékenységéhez.
A fóliaházaink talajára kijuttatott szerves anyagok az előzőekben felsorolt számos pozitív hatásain túl, még a növényeink számára felvehető tápanyagokat is tartalmaznak. A következő táblázat a különböző típusú szerves anyagokban rejlő felvehető tápanyagok (makro elemek) mennyiségét mutatja be.
A táblázatban feltüntetett felvehető tápanyagok mennyiségei csak becslések, ugyanis nagyban függenek például: a zöldtrágya esetében a növény fajtájától, a talaj típusától; a komposztok esetében a komposztok alapanyagától, hogyan lett komposztálva; az istálló trágya esetében a trágya típusától, érettségétől; szecskázott szalma esetében a szalma eredetétől (árpa, búza, zab), a betakarítás idejétől, a talaj tápanyagtartalmától, ahol a szalma nőtt; az apróra vágott kukoricaszár esetében is hasonló a helyzet, mint a szecskázott szalmánál.
Cikksorozatunkat folytatjuk.
Nagy Éva,
az „Egán Ede ”KGK” J. A. falugazdásza, a Pro Agricultura Carpatika Megyei J. A. munkatársa
Forrás: karpatinfo.net