A fóliaházak talajainak javítása, termőképességének megőrzése, növelése (6.)

A jelenlegi cikksorozatunkkal továbbra is az a célunk, hogy olvasóink számára ismertessük azokat a lehetőségeket, amelyek alkalmazásával (talaj-átmosatás) lehetőségük nyílik a fóliaházaik talajainak javítására, valamint azok termőképességének megőrzésére, növelésére. Cikksorozatunk előző részében részletesen kifejtettük azt, hogy miért van szükség a fóliaházaink talajának folyamatos kontrol alatt tartására és azt is bemutattuk, hogy az aktuális talajvizsgálatokat mikor és miként kell elvégezni. Jelenlegi írásunkban pedig a mérésekből adódó eredmények függvényében elvégzendő további talajjavítási lehetőséget szeretnénk bemutatni.

A leggyakoribb és legegyszerűbb talajvizsgálatokból az egyik dolog, amit ki tudunk deríteni, hogy az adott talajnak milyen az EC-értéke (elektromos vezetőképessége, vagyis sótartalma). Ezen megmért értékekből olyan következtetéseket vonhatunk le, hogy van-e szükség talaj-átmosatásra vagy sem, ha igen, akkor pedig milyen mértékűre.

Az EC és a növények közötti összefüggés

Az EC (Electrical Conductivity), vagyis az elektromos vezetőképesség a talaj egyik fontos tulajdonsága. Az EC-érték lényege, hogy a talajoldat elektromos vezetőképességét méri. Mértékegysége általában mS/cm (millisiemens / centiméter) vagy dS/m (decisiemens/méter). Minél több oldott só van a talajban, annál magasabb az EC-érték.

Sokan szokták feltenni azt a kérdést, hogy miért is fontos az EC érték mérése? Az EC érték közvetlenül jelzi a talajban lévő oldott tápanyagok mennyiségét. A magas EC-érték általában magas tápanyagtartalmat (sótartalmat) jelez, a túl magas érték azonban már káros lehet a növényekre, főleg az úgymond „sóérzékeny” növényekre, mert minden növénynek van egy optimális EC tartománya. Az EC-érték befolyásolja a növények tápanyagfelvételét. Ha túl magas a talajunk EC-értéke, akkor a növények nehezebben tudják felvenni a vizet, így ozmotikus stresszt, majd gyökérvesztést, később pedig növénypusztulást okozva ezzel.

Az ozmotikus stressz az egy fontos élettani jelenség. Az ozmotikus stressz esetén a növényi sejtek és a talajoldat között koncentráció-különbség van. Normál esetben a talajoldat hígabb (alacsonyabb koncentrációjú), mint a növényi sejtek belseje. 

Emiatt a víz természetes módon áramlik be a gyökérsejtekbe (ezt hívjuk ozmózisnak). Magas sótartalom esetén, vagyis ha a talajban túl sok só van (magas EC érték), akkor megfordul a helyzet, és a talajoldat koncentráltabb lesz, mint a növényi sejtek belseje. 

Ekkor a víz elkezd kifelé áramlani a növényi sejtekből és a növény gyakorlatilag „kiszárad”, hiába van víz a talajban. E folyamat következtében pedig először jelentkeznek az olyan szabad szemmel nem látható közvetlen hatások, mint a vízhiány a sejtekben, a sejtzsugorodás, az anyagcsere-folyamatok lelassulása, majd végül a növekedés leállása. Ezt követően pedig mi magunk is megtapasztalhatunk olyan közvetett következményeket, mint a levelek hervadása, csökkent tápanyagfelvétel, gyengébb termésképzés, és szélsőséges esetben teljes növénypusztulás. Ez magyarázza, miért olyan veszélyes a túl magas EC-érték – a növény tulajdonképpen „szomjan hal” még akkor is, ha látszólag van elég víz a talajban. Ezért különösen fontos a megfelelő talaj-EC-érték fenntartása.

A sóérzékenyebb zöldségnövények közé soroljuk a babot, borsót, fejes salátát, hónapos retket, uborkát, paprikát, vöröshagymát, fokhagymát, sárgarépát, spárgát, spenótot, zellert. Amennyiben már egy több éve fedett fóliasátor alatt szeretnénk folytatni a termesztést, akkor abban az esetben már számítanunk kell arra, hogy a talajvizsgálatok alkalmával magasabb EC-értékeket fogunk kapni. Ebben az esetben szükség van az EC-értékek csökkentésére. A magas EC-érték talaj-átmosással csökkenthető.

Talaj-átmosatás

A fóliaházak talajának átmosása egy nagyon fontos agrotechnikai művelet. A fóliaházaink talaj-átmosatása nem más, mint az adott terület téli csapadékkal való feltöltése és a talaj só-felhalmozódásának a kezelése egy menetben. Az intenzív tápoldatozás, műtrágyázás során nagy mennyiségű só halmozódik fel, és az öntözővíz elpárolgása után a sók a felső talajrétegben (gyökérzónában) koncentrálódnak. A hosszú ideig használt fóliaházak talajában a só-felhalmozódáson túl még növényvédőszer-maradványok is felhalmozódhatnak. Ezért a talaj-átmosással az a fő célunk, hogy a gyökérzónában található káros sókat és egyéb más, a növény számára zavaró anyagokat lejjebb mossuk a mélyebb talajrétegekbe.

Az átmosás továbbá segít a talaj szerkezetének helyreállításában, javítja a talaj levegőzöttségét, elősegíti a hasznos mikroorganizmusok szaporodását, segít helyreállítani a megfelelő tápanyagegyensúlyt, vagyis lehetővé teszi az új kultúra tápanyagellátását, valamint az átmosás következtében jobban szabályozható a talaj pH-értéke is. 

Az átmosatást ideális esetben két termesztési ciklus közötti időszakban kell elvégezni, amit megtehetünk a fóliaházban felszerelt mikro szórófejekkel, öntöző szórófejekkel, esőztető jellegű csepegtetőszalaggal („sündisznóval”), slagra felszerelt szórófejekkel stb. Ezt a munkálatot a legtöbb fóliaházban azután végzik, amikor – pl. az őszi fordulót követően – ki vannak fertőtlenítve a fóliaházak, el vannak távolítva a növényi maradványok, el vannak végezve az őszi lazítási, talajforgatási munkálatok. Ezt a tevékenységet leginkább a novemberi-decemberi hónapokban ajánlatos elvégezni. Az agrotechnikai művelet elvégzésére nagy mennyiségű (50-150l/m2), jó minőségű (alacsony EC-jű) öntözővízre van szükség. Az átmosatást követően célszerű egy talajvizsgálatot végezni, és indokolt esetben a mosatási kezelést megismételni.

A cikksorozatunkat folytatjuk.

Nagy Éva, 
az „Egán Ede”KGK” J. A. falugazdásza, a Pro Agricultura Carpatika Megyei J. A. munkatársa
Forrás: karpatinfo.net