Sok fólia alatti hajtatással foglalkozó termelő megtapasztalhatta már, hogy a frissen felállított fóliasátraik első éveiben (kb. 2-3 év) viszonylag kevés olyan tényezővel találkoznak, amelyek túlzottan negatívan befolyásolnák a termés mennyiségét és annak minőségét.
Kárpátalján a köznyelvben forog is egy olyan mondás, hogy „első évben a legszebb az uborka!” Az évek előrehaladtával viszont folyamatos negatív tényezők (kártevők, kórokozók felszaporodása, a talaj szerkezetének és minőségének romlása, átlagtermés-csökkenés stb.) sokasodnak, és odáig vezetnek, hogy egyre nehézkesebbé válik a termelő számára ugyanazon termésmennyiségeket, minőségeket elérni, megtartani, esetleg növelni, mint azt a termesztés első éveiben tették. Erre a negatív tendenciára a magyarázat nagyon bonyolult és összetett, de talán ha egy mondatban lehetne rá magyarázatot adni, akkor az lenne, hogy a „fóliaház talaját kizsigereltük” és nem fordítottunk rá kellő törődést. Jelenlegi cikksorozatunkkal szeretnénk bemutatni és ismertetni azokat a lehetőségeket, amelyekkel megállíthatjuk, adott esetben vissza is fordíthatjuk ezeket a „kizsigerelési” folyamatokat.
Fólia alatti hajtatással foglalkozó termelőként számolnunk kell azzal, hogy miután az adott földterületeinket fóliával borítottuk, onnantól azt a területet kiragadtuk az addig megszokott biológiai körforgásából, és attól fogva kezünkbe került a területnek az irányítása, ezzel együtt a felelőssége is annak, hogy megtartsuk termőképességét. Ezeken a területeken elkezdődik a még intenzívebb termesztés, vagyis „talajhasználat”. Megnő a termesztési időszak hossza, és rövidül a talaj regenerálódó képességének időtartama. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy egy fólia esetében egész évben (olykor 3-4 növényi kultúrával számolva) kis területekről nagy mennyiségű zöld tömeget (termést, lombozatot) veszünk el a talajtól, és ha cserébe nem adunk semmit, akkor az idővel egy negatív spirált indít el. Ezt a „kizsigerelést” nem lehet sokáig „büntetlenül” végezni, mert beindulnak az olyan negatív folyamatok, mint a „talajpusztulás”.
Amennyiben nem fordítunk kellő figyelmet a talajaink gondozására, javítására, akkor várható, hogy pusztulni fognak a talajban a hasznos élő szervezetek, mikroorganizmusok, csökken a talaj humusztartalma, rombolódik a talajszerkezet, csökken a talaj oxigéntartalma, felborul a talaj pH-tartalma, beindul a talaj szikesedése, sótartalmának növekedése stb. Ezek a negatív folyamatok vezetnek oda, hogy legtöbbször a második, harmadik évtől megjelennek a talajproblémákból adódó gondok.
Ahhoz, hogy ezeket a (termesztett növényeinkre negatívan ható) folyamatokat elkerüljük, a fóliasátrainkban talajjavítási munkálatokat kell végeznünk. A fóliaházak talajjavítása számos módszerrel történhet a terméshozam és a talaj egészségének javítása érdekében. Bemutatunk néhány elterjedt és hatékony talajjavítási módszert:
- Szerves anyagok hozzáadása: komposzt, istállótrágya, zöldtrágya, szecskázott szalma vagy egyéb más apróra vágott zöld növényi maradványok (pl. kukoricaszár) alkalmazása.
- Talajművelés: Megfelelő talajművelési technikák alkalmazása (pl. forgatás, lazítás) a talaj szerkezetének javítása és a vízelvezetés elősegítése érdekében.
- Talajtakarással: Mulcsozás (szalma, fűnyesedék, komposzt) a talaj takarása a vízveszteség csökkentése és a gyomok elfojtása érdekében.
- Mikroorganizmusok bejuttatása: Mikorrhiza gombák, baktériumok és egyéb hasznos mikroorganizmusok alkalmazása, amelyek javítják a talaj tápanyag-felvételét és egészségét.
- Talajvizsgálat: Rendszeres talajvizsgálat elvégzése, hogy pontosan meghatározható legyen, milyen tápanyagokra van szükség a talajban, és azokat célzottan lehet pótolni.
- Váltott termesztés: Különböző növények váltakozó termesztése a talaj kimerülésének elkerülése érdekében.
- PH kiegyenlítés: A talaj savasságának vagy lúgosságának szabályozása megfelelő anyagokkal, mint például a mész (a pH emeléséhez) vagy kén (a pH csökkentéséhez).
- Talajátmosatás: Minden növényi kultúra lekerülése után talajátmosatás (téli csapadékpótlás) alkalmazása.
Ezek a módszerek kombinálva vagy külön-külön is alkalmazhatóak a legjobb eredmények elérése érdekében a fóliaházak talajának javítására.
1. Szerves anyagok: komposzt, istállótrágya, zöldtrágya, szecskázott szalma vagy egyéb más apróra vágott zöld növényi maradványok (pl. kukoricaszár). Ezek azok a szerves anyagok, amelyek a talajban található élő organizmusoknak köszönhetően a talajban lebomolva növelik a talaj humusztartalmát és egyben, a termesztett növényeink számára felvehető tápanyaggá alakulnak át. Ezek mellett javítják még a talaj szerkezetét, valamint vízmegtartó képességét is. A szerves anyagok bemutatását és felhasználási módjait elsőként az éppen aktuálisan beszerezhető szecskázott szalmával kezdenénk.
Szecskázott szalma
A szecskázott szalma beforgatása a fóliaházak talajának javítására számos előnnyel jár, mivel javítja a talaj szerkezetét, növeli a szervesanyag-tartalmat, és elősegíti a talaj mikrobiológiai aktivitását. A beszerzett szalmát szecskázzuk fel apró darabokra (1-2 cm hosszúra). A szecskázás során használhatunk szecskavágót vagy más vágóeszközöket, de ha van rá mód, akkor akár a tarlóról összevágott formában is beszerezhetjük.
Mivel a szalma a bomlás alkalmával nitrogént von el, ezért két lehetőségünk maradt. Az egyik, hogy az apróra vágott szalma talajra történő kijuttatása alkalmával nitrogén tartalmú (pl. ammónium-nitrát) műtrágyát is szórunk ki. A másik lehetőségünk, hogy az apróra vágott szalmát a kijuttatást megelőzően komposztáljuk. A szalma előzetes komposztálása segít csökkenteni a nitrogénelvonás kockázatát. Ebben az esetben a szalmát komposztálóba rakjuk és összekeverjük nitrogénben gazdag anyagokkal (pl. zöld növényi hulladékok, félérett trágyák). Néhány hónapig komposztálódni hagyjuk úgy, hogy közben rendszeresen forgatjuk és nedvesen tartjuk.
A kiszórást megelőzően a talajt fellazítjuk ásóval vagy rotációs kapával, hogy könnyebben be tudjuk forgatni a szalmát. Szórjuk el egyenletesen a szecskázott szalmát a talaj felszínén. Ajánlott mennyiség: 3-5 kg/m². A szalmát forgassuk be a talaj felső 15-20 cm-es rétegébe. Ezt kézi eszközökkel (ásó, kapa) vagy gépi berendezéssel (rotációs kapa) végezhetjük el. Amennyiben a friss szalma kiszórása esetén a kiszórt szalmamennyiséghez nem szeretnénk nitrogéntartalmú műtrágyát alkalmazni, akkor a nitrogénmegvonás kiküszöbölésére alkalmazhatunk komposztot vagy szerves trágyát is.
Fontos feladat továbbá, hogy a beforgatott szalmát és a talajt tartsuk megfelelően nedvesen, hogy elősegítsük a szalma minél gyorsabb lebomlását. A beforgatott szalma felett mulcsozhatunk is, hogy megőrizzük a talaj nedvességtartalmát és csökkentsük a gyomosodást. A talaj nedvességtartalmának megőrzésére használhatunk szerves mulcsot (pl. komposzt, faaprítékot) vagy műanyag fóliát, esetleg agroszövetet vagy geotextilt egyaránt. Folyamatosan figyeljük talajaink állapotát és szükség szerint pótoljuk a szerves anyagokat évente vagy legalább kétévente.
A szalmával kapcsolatban fontos megemlítenünk még egy felhasználási módot, amely hosszú távon szintén javítaná fóliaházaink talajait, ez pedig nem más, mint a szalmabálás termesztés. Ez a felhasználási mód egy különálló termesztési technológia, melynek ismertetése, a technológia kivitelezésének bemutatása egy külön fejezetet foglalna magában.
Mielőtt beszereznénk azt a szalmamennyiséget, amit majd frissen szeretnénk bevinni a fóliaházaink talajának javítása céljából, előtte feltétlenül meg kell győződnünk arról, hogy az adott (árpa, búza, zab, stb.) szalma mikor és milyen gyomirtó szerrel volt kezelve. Ugyanis vannak olyan gyomirtók, amelyek sokáig (akár évekig) a szalmában maradhatnak, és a fóliasátraink talajába bedolgozva zavarhatják termesztett kultúrnövényeinket.
Említést tennénk néhány gyomirtószer szalmában vagy góréban történő lebomlási idejéről. A feltüntetett időintervallumok megközelítő jellegű adatok, ugyanis a lebomlási idő függ a kijuttatott dózis mennyiségétől, a nedvességtartalomtól, a levegőztetés mértékétől valamint a levegő hőmérsékletétől egyaránt: Atrazin – 3 év; Jodoszulfuron – 12-16 hónap; Dikamba – 1-3 hónap; Glifozát – 1-6 hét; 2.4 D – 3-6 hét.
Cikksorozatunkat folytatjuk a további szerves anyagok bemutatásával, felhasználási módjával és a fóliaházaink talajaira gyakorolt hatásaival.
Nagy Éva,
az „Egán Ede KGK” J. A. falugazdásza,
a Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa
Forrás: karpatinfo.net