Palántázott technológia
A káposztafélék termesztésében évről évre bebizonyosodik, hogy öntözőrendszer nélkül felemás eredményekre számíthatunk. Az öntözőrendszerek és öntözési módok között is különbség van, hiszen nem mellékes a befektetés nagysága és a megtérülés ideje, mindemellett az öntözni kívánt terület nagysága is döntést befolyásoló tényező.
A palántanevelés
A jó technológiában minden esetben ajánlott gyommagvak nélküli palántanevelő föld alkalmazása. Ezzel már a kezdetekkor sok fáradságot spórolhatunk meg. Abban az esetben is, ha szabadföldi palántákat nevelünk, s nem tálcás palántákat, érdemes palántanevelő földet vásárolnunk. Ilyenkor a kijelölt parcellát megfelelő sortávolságban kiárkoljuk (5–7 cm szélességben és 5–10 cm mélyen), feltöltjük gyommagmentes palántanevelő földel (tőzeggel), és a magokat ebbe a sávba vetjük. Ezzel a módszerrel máris védekeztünk a gyomok jelentős mennyisége ellen. Szabadföldi palántaneveléskor ajánlott a vetés után, de még kelés előtt a nedves talajra permetezni napropamid vagy pendimetanil gyomirtó hatóanyagokat. A jól bevált eljárás: Devrinol 50 ml/10 liter dózis, amit egy alkalommal permetezünk ki a vetésre. (A többszöri kezelés nem javasolt, visszafoghatja a kelést, deformált csírázást okozhat.)
A legbiztonságosabb palántanevelési mód természetesen a tálcás nevelés, mely során a gyomok is könnyen távoltarthatók.
A palánták kiültetése előtt
A palánták kiültetése előtt mindenképpen ajánlott a talajfelszínre kijuttatni, majd sekélyen, 5–7 cm mélyen a talajba dolgozni trifluralin hatóanyagot. A kijuttatás a palánta kiültetése előtt 3–5 nappal történjen meg. Ha kipermeteztük a gyomirtó szert, azonnal dolgozzuk is bele a talajba, például: Triflurex 26EC 2,8–3,5 liter/ha dózisban, azaz 90–115 ml/10 liter háti permetező esetén. Akkor sem dőlhetünk hátra, ha már egyfajta hatóanyagot a talajba dolgoztunk, hiszen e hatóanyag sem csodaszer, egyes gyomok ellen hatástalan.
Mindenképpen ajánlott a további hatóanyagok kijuttatása a talajfelszínre a palánták kiültetése előtt 1–3 nappal. Jól beváltak erre a célra a napropamid vagy pendimetanil gyomirtó hatóanyagok. A pendimetanil helyett használhatunk más, főleg az egyszikű gyommagvakat visszatartó hatóanyagot is, amilyen például az S-metolaklór (Dual Gold, Bantux, Дабл Трай stb.). A kijuttatási technológia szerint együttesen kipermetezve – pl.: Devrinol 45SC 3,3–5,0 liter/ha + Stomp 330EC 4,0–6,0 liter/ha, 300 liter permetlémennyiséggel számolva – hatékony szinte minden felmerülő gyom kelése ellen. A permetezések előtt a talaj lehetőség szerint legyen nedves, vagy permetezés után öntözzük be a területet (3–5 mm), ugyanis a gyomirtó szereket a talajba kell mosatni.
A palánták kiültetése előtti hatékony gyomirtózás megkönnyítheti az egész évi munkánkat. Különösen hatékony ez a módszer a csepegtetőszalagos öntözés esetén, s jó esetben a szezonban már nem is lesz szükség egyéb gyomirtózási eljárásra. Normális szezonban még kapálás sem kell majd, mivel a csepegtetőszalagon át történő tápoldatozással gyorsan megindítható az állomány, így az hamar beterítheti a talajfelszínt. Szórófejes öntözés esetén további kiegészítő gyomirtózásra (állománykelezés) lehet szükség a szezonban.
A kiültetés utáni gyomirtózás lehetőségeiről
A káposztafélék begyökeresedése után és az új levelek megjelenésével van lehetőségünk a gyomirtásra. Itt jegyezném meg, hogy a karfiol érzékenysége miatt az állománykezelés nem ajánlott semmilyen készítménnyel. Nagyon fontos, hogy miután elkezdődött a fejesedés, a gyomirtózás már nem ajánlott semmilyen káposztaféle esetében.
Minden esetben szükség van a terület szemrevételezésére, s csak olyan hatóanyagot alkalmazzunk, mely az adott gyomot célozza, azaz nem „ráfújni mindent, ami van”, mert az nem jó hozzáállás. Ha elakadtunk, kérjünk szakmai segítséget, a falugazdászok rendelkezésre állnak ebben a témában is.
A kétszikű gyomok (kereklevelűek) ellen alkalmazható az aziprotrin hatóanyag (kivéve a karfiolt), például: Mesoranil 50WP 4,3–5,2 liter/ha, azaz 140–170 ml/10 liter dózisban.
Az egyszikű gyomok (hegyes levelűek) ellen alkalmazható a fluazifop-P-butil hatóanyag (kivéve a karfiolt), például: Fusilade S 1,5–1,8 liter/ha, azaz 50–60 ml/10 liter dózisban.
A karalábé esetében nyugodtan alkalmazható szinte bármikor a 3,6-diklór-pikolinsav hatóanyag is, például: Lontrel 0,4–0,5 liter/ha, azaz 13–18 ml/
10 liter dózisban.
Molnár Ildikó,
az „Egán Ede” KGK JA
falugazdásza, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági
Alapítvány munkatársa
Forrás: karpataljalap.net