Szálas palántanevelés
A szabadföldi paradicsomot palántaneveléssel és helyre vetéssel is lehet szaporítani. Vidékünkön a palántaneveléssel történő szaporítás a meghatározó jelentőségű.
Helyre vetés esetén a vetőmag magas ára, a bizonytalan kelés, illetve a késői betakarítás lehet korlátozó tényező, amit a gazda számításba vesz. A palántanevelést vidékünkön fóliaágyásos módszerrel végzik.
A palántanevelés időtartama 4–6 hét. Az ültetési időponttal mindig tanácsos megvárni (a májusi talaj menti fagyok miatt) a fagyosszenteket (május 15.), és csak ezt követően ültetni. A hektáronkénti növényszám fajtától függően 35–50 ezer darab. Szántóföldi tömegtermesztésre 1 m2-en 700–900 db palánta nevelhető fel elfogadható minőségben, így 1 ha termőterület beültetéséhez paradicsommal 50–70 m² palántanevelő felület szükséges. A vetőmagigény a palántaneveléssel történő szaporítás esetén 0,25 kg/ha.
Vetés előtt az ágyás felületét simára dolgozzuk el. A gyakorlatban kb. 5-7 cm sortávolságra és másfél-kétujjnyi távolságra vetik a magokat egymástól. A vetés mélysége 1-1,5 cm legyen, figyeljünk az egyenletes vetésmélységre, ami a későbbiekben az egyöntetű kelést biztosítja majd.
Vetés után, hogy megelőzzük a palántadőlést, a bevetett területet be kell locsolni gombaölő szerek valamely kombinációjával (pl.: Previcur 20 ml + Topsin 10 gr + Ridomil Gold MZ 10 gr hozzáadásával 10 liter vízhez – ez a mennyiség 4 m² palántanevelő felület egyszeri belocsolására elég). Ezenkívül a gyommentesség biztosítására permetezzünk a talajra a gyakorlatban már jól bevált Devrinol gyomirtószert (40–50 ml/10 l víz). A Devrinol a csírázásnak induló gyommagvakat pusztítja. Ne feledjük, hogy a gyomirtó szerrel az ágyások közötti utakat is kezelnünk kell. A paradicsommag kb. 8-10 nap múlva kel ki, a gyommagvak viszont korábban. Ezeket a gyomokat totális gyomirtó szerekkel (glifozát hatóanyag) leperzselhetjük a zöldségmagvak kelése előtt.
A kikelt szikleveles növényeket 15-16 °C-on kell tartani, a lomblevelek megjelenésétől pedig már 16–18 °C-ot kell biztosítani számukra. Az öntözést a délelőtti órákban végezzük, hogy a palánták éjszakára megszáradjanak, valamint igyekezzünk elérni, hogy az öntözővíz hőmérséklete közel azonos legyen a léghőmérséklettel.
A palánták fejtrágyázására jól oldódó komplex műtrágyaoldatot használjunk. Amennyiben a növényeink szépen fejlődnek (netán túl buján nőnek), színük élénkzöld – nem sárgás –, a fejtrágyázás felesleges, akár káros is lehet.
A palántanevelés során 4-5 alkalommal ajánlatos az állományt réz hatóanyagú vegyszerrel lepermetezni (pl.: Cuproxat, Curzate), ami tömörré, kemény szárúvá teszi a palántát, és a gombás, baktériumos betegségek ellen is védelmet nyújt.
A tervezett kiültetés előtt egy héttel meg kell kezdeni a palánták edzését, hozzá kell szoktatni azokat a szántóföldi körülményekhez. Az edzés intenzív szellőztetést és egyre ritkább öntözést jelent.
Ezt követően majd csak a kiültetés előtti napon szükséges az ágyásokat bőséges vízzel beöntözni, hogy minél több földdel legyenek felszedhetők a növények.
A kiültetés előtt (az öntözővíz felszáradása után) ajánlatos a palántákat egy megelőző gomba + rovarölő szeres permetezéssel kezelni.
A kiszedett palánták számára megfelelő ládákról kell gondoskodni. Csak zárt falú vagy fóliával bélelt, a párolgást, kiszáradást megakadályozó ládák felelnek meg.
A palántákat egyenként érdemes kiszedni. Egyrészt így az ültetésnél már nem kell időt vesztegetni a növények szétválasztására, másrészt a csomókban kiszedett palánta túl sok földet tart meg az összefonódott gyökereken. Ha több föld van a gyökéren a kelleténél, a ládákban a palánták túl lazán állnak és könnyen kiszáradnak, ültetéskor pedig a feleslegesen nagy földhalom akadályozza a gyors munkát.
Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai
Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza
Forrás: karpataljalap.net