Az alapítványunk által lebonyolított Első lépés programnak, valamint az Egán Ede pályázatoknak köszönhetően minden évben újabb és újabb család dönt úgy, hogy belevágnak a zöldséghajtatásba. A megpályázott fóliasátrak fel is épülnek, de valamiről nagyon gyakran megfeledkeznek az újdonsült hajtató gazdák: honnan lesz a palánta? Ugyanis vidékünkön a fóliás zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdák döntő többsége maga neveli a palántákat. Ezért az elkészült fóliasátrak mellé be kell terveznünk a palántanevelő fóliasátrat is. Azonban ez nem csak egy „kicsi fóliasátor”, hanem egy speciális létesítmény a maga követelményeivel, felszereltségével. Ebben a cikkünkben ezekkel fogunk egy kicsit részletesebben foglalkozni.
Megéri-e?
Évek óta próbáljuk meggyőzni a kezdő fóliásokat arról, hogy a palántanevelés egy külön szakma, s érdemesebb készen megvásárolni azt az 1000-1200 palántát, ami egy 400 négyzetméteres fóliasátor beültetéséhez szükséges, mint magunk kinevelni. Ugyanis egy palántanevelő felépítése nem olcsó dolog, s a palántanevelési időszak 5-10 hete alatt olyan törődést igényelnek a kis palánták, mint egy csecsemő. Ha felszámolnánk órabérbe azt az időt, amit a palánták babusgatására kell szánnunk, hát bizony horribilis ára jönne ki egy-egy szál palántának. Minél több palántát nevelünk egyszerre, úgy csökken az egy palántára eső költség, azaz az ára. Ennek az elvnek az alapján működnek szinte az egész világon, közte Magyarországon is a palántanevelő gyárak, amelyek évente több tíz millió palántát nevelnek ki a termelők részére. Ott a palántanevelő fóliaházak kihasználtsága néha eléri a 7-8 hónapot is, mivel nemcsak a korai fűtött és a későbbi fűtetlen fóliasátrak számára nevelik a palántákat, hanem a szabadföldi zöldségeknek is, majd a nyári másodültetésre egyaránt. Azokban a körzetekben a gazdáknál fel sem merül, hogy a saját maguk állítsák elő azt a néhány ezer, vagy akár néhány tízezer palántát, amire szükségük van.
Nálunk is volt néhány próbálkozás e téren, azonban a vállalkozó gazdák hamar feladták. Ugyanis a megrendelésre nevelt palánta ára elsőre drágának hangzik, különösen a nagy (10-es) poharakban nevelt korai palántáké. Hisz ezeknek a palántáknak a legnagyobb fagy idején kell fűteni, s a fényszegény időszakban pótmegvilágítást alkalmazni. Ezek bizony tetemes kiadással járnak, amit a palánta árával meg kellene fizetnünk. Azonban ugyanebben az időszakban kerülnek eladásra a feleslegessé vált, tartalék palánták, méghozzá nagyon olcsón. Ugyanis minden gazda ráhagyással neveli a palántákat, hogy ha esetleg valami probléma lépne fel, akkor is legyen elegendő belőle. Természetesen először a legszebb palántákat ültetik ki, majd a maradékból kiválogatják még a javát az esetleges pótlásokra. S az ezek után megmaradt satnya palántákat adják el, természetesen nagyon alacsony áron, hisz úgyis csak kidobódnának. Nos, ezzel a palántával, pontosabban palántaárral kellene versenyezni a gyönyörű, rendelésre nevelt palántáknak. Természetesen ez a két áru egészen más kategóriát, minőséget képvisel. De a kezdő kertészek nagy része beleesik abba a hibába, hogy csak az áruk alapján tesz köztük különbséget. A szemléletváltáshoz idő kell, ezért indokolt, hogy megpróbáljuk megtanítani a fóliás gazdákat a palántanevelés alapjaira.
A palántanevelő méretezése és elhelyezése
Kezdjük talán a méretezéssel. A palántanevelőben helyet kell biztosítanunk a palántanevelő asztaloknak, s elegendő helyet kell hagynunk az utaknak, fűtőberendezésnek, vizes hordónak. A tapasztalat azt mutatja, hogy még a legjobb beosztás mellett is a hasznos helykihasználási arány úgy 50-60%, tehát a palántanevelő fóliaház alapterületének kb. 1,5-2 szeresének kell lennie, mint a palántanevelő asztalok alapterülete.
Vegyünk egy példát! Ha 12 árnyi fóliasátor számára akarunk palántát nevelni 10-es poharakban, akkor a szükséges 4000 palántát (tartalékkal együtt) 40 négyzetméternyi asztalon tudjuk kinevelni. Ennyi asztal elhelyezéséhez kb. 60-80 négyzetméter alapterületű palántanevelő fóliasátorra van szükség. De inkább nagyobbra, hisz a gazdasszonynak úgyis eszébe jut, hogy kellene egy kis hely a virág-, káposzta-, vagy karalábépalántáknak is.
A palántanevelő elhelyezésénél két szempontot kell figyelembe venni. Először is, hogy lehetőleg minél közelebb legyen, másodszor pedig, hogy minél naposabb helyre kerüljön, ahol még véletlenül sem vetül rá árnyék. Talán ezt a legnehezebb megoldani, hisz a téli-koratavaszi időszakban az épületek vagy fák nagyon hosszú árnyékot vetnek. Ezért gyakran kompromisszumot kell kötni a két követelmény között: vagy a közelben lesz, de bizonyos napszakokban árnyékba, vagy naposabb helyen, de a kert egy távolabbi részén.
Gál István,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
Forrás: karpatinfo.net