– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Az uborkatermesztés egyik legelterjedtebb betegsége lett egy szépen csengő nevű betegség, a didimella. A fertőzés a legkülönbözőbb tüneteket tudja produkálni, ezért nagyon nehéz a kezdeti szakaszában egyértelműen azonosítani. Külön-külön egyik vagy másik tünete más betegséggel vagy élettani zavarral is megmagyarázható, a megfelelő laboratóriumi vizsgálatok hiányában igazából csak a fertőzés lefolyásának összképéből lehet egyértelmű diagnózist felállítni.
Tovább
Július–augusztusban telepítik a szabadföldi szamócaállományokat. Az ültetést követően a fiatal szamócanövények folyamatos ápolást és odafigyelést igényelnek, hiszen ekkor még különösen érzékenyek a vízhiányra, valamint a kártevők és kórokozók támadására. Ebben az időszakban kiemelt szerepe van a rendszeres öntözésnek és a korai növényvédelmi beavatkozásoknak, melyekkel az alábbiakban foglalkozunk részletesebben.
Tovább
Az őszi időszak nagyon kedvez a paradicsom talán legveszélyesebb betegségének, a paradicsomvész feltűnésének és elterjedésének. A gyorsan növekedő zsenge lombozat, amikor a levelek felületéről hiányzik a védő viaszréteg, kombinálódva az egyre hosszabb és hűvösebb éjszakákkal szinte tökéletes kombinációja e betegség megjelenésének és futótűzként való elterjedésének a paradicsomállományban. Ezért érdemes idejében elkezdeni a megelőző védekezést ez ellen a veszélyes kórokozó ellen.
Tovább
Az idei év sikere meghozta a gazdák kedvét a szamóca újratelepítéséhez. A termelők között vannak, akik maguk állítják elő a szaporítóanyagot, míg mások a komolyabb technológiát igénylő, úgynevezett frigós (hűtött) palánták vásárlását részesítik előnyben. Akár magunk előállította, akár vásárolt szaporítóanyaggal dolgozunk, mindenképpen az az elsődleges cél, hogy egészséges, fertőzésmentes szaporítóanyagot telepítsünk. Alábbi írásunkban a szamócapalánta előállításának módozatait vesszük sorra.
Tovább
A háborús időszak ellenére (vagy éppen pont annak a következményeként) viszonylag jó szezont zártak a korai uborkahajtatással foglakozó gazdák. Ezen felbuzdulva sokan döntöttek úgy, hogy az őszi fordulóra is uborkát ültetnek a fóliasátorba, a korábban egyre inkább elterjedt másodvetésű paradicsom helyett.
Tovább
Sok fóliás-paradicsom termesztőnek okoz gondot a helyes generatív-vegetatív egyensúly fenntartása. Vagy akkora lombot nevel a tő, hogy a virágot is lerúgja, vagy olyan kicsit, hogy az már nem képes kinevelni a termést. Értelemszerűen azt a lombozat-termés arányt tartjuk ideálisnak, elérendő állapotnak, ami maximális termésmennyiséget biztosít.
Tovább
Ahogy hűvösebbre, szelesebbre fordul az időjárás, néhány nappal később szinte folyamatosan telefonálnak az uborkatermesztő gazdák, hogy elkezdett „taknyosodni” a kis uborkák csúcsa, és mivel permetezzenek ellene. Ilyenkor kénytelenek vagyunk elmagyarázni a tünet kialakulásának okát, folyamatát, veszélyeit, ugyanis a védekezés sikerességéhez fontos, hogy a gazdák megértsék a kiváltó okokat, s azokat szüntessék meg.
Tovább
Az Ukrajnában dúló háború ellenére mind több kárpátaljai magyar család lát fantáziát a zöldséghajtatásban, ezen belül is a paradicsom hajtatásában. Ennek egyik oka, hogy a monokultúrás termesztést nehezen tűrő uborkával szemben sokkal könnyebben termeszthető, másrészt az intenzív szabadföldi lugasos paradicsom visszaszorulása miatt a nyári időszakban is viszonylag jól eladható a minőségi hajtatott paradicsom.
Tovább
A bizonytalan háborús helyzet ellenére több száz, több ezer kárpátaljai magyar család döntött úgy, hogy nem adják fel a reményt, s belevágnak az új hajtatási szezonba. A hajtatott
uborkát fenyegető megannyi veszély ellenére továbbra is ez az egyik legmegbízhatóbb, legstabilabb jövedelmet nyújtó növény. Annak ellenére, hogy már több évtizedes hagyománya van Kárpátalján az uborka hajtatásának, még mindig nagyon gyakoriak a palántaneveléskor elkövetett hibák. Ezek a hibáink bizony kihatással lesznek az egész szezonra! Érdemes tehát újra átvenni a legfontosabb tudnivalókat.
Idén több olyan írás jelent meg a világhálón, amelyekből megtudhattuk, hogy Kárpátalján is jelen van a dél-amerikai paradicsommoly (Tuta absoluta). A Tuta absoluta immár több országban is a paradicsom legveszélyesebb kártevőjévé nőtte ki magát. Ezek után talán nem árt kicsit jobban megismerkednünk a kártevő életmódjával és kártételével, valamint – szükség esetén – a védekezés lehetőségeivel.
Tovább