– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A paradicsom fajtaválasztása nem is olyan egyszerű dolog az utóbbi időkben. A hatalmas fajtaválaszték, amelyet a vetőmaggyártó cégek kínálnak, nem könnyíti meg a paradicsomot termesztő gazda dolgát. Alábbi cikkünkben sorra vesszük a termesztő, a vásárló és a fogyasztó elvárásait a paradicsomfajtákkal szemben.
Tovább
A korábbi évekhez hasonlóan idén is igen sok gazda döntött úgy, hogy másodvetésként paradicsomot ültet a fóliasátraiba. Az őszi termesztésnek is – akárcsak a tavaszinak – megvannak a maga nehézségei, melyekkel számolnia kell a termesztőnek. Alábbi írásunkban sorra veszünk néhányat a termesztés során elengedhetetlen tennivalók közül.
Tovább
A másodvetésű paradicsomállományok egyik gombás betegsége a kladospórium, miután a kórokozó – a botritiszhez hasonlóan – inkább ősszel jelenik meg a fóliasátrakban. A kedvezőtlen időjárás, valamint a kevesebb fény következtében az arra hajlamos fajták szinte mindegyikénél jelentkezik ez a kór. Bár vannak ellenálló fajták (a csomagoláson ezt C betű jelzi), de az utóbbi időben elterjedt LSL-fajták (hosszan pulton tarthatók) többsége nem rezisztens a kórokozóval szemben. Így azok a paradicsomtermesztő gazdák, akik ilyen fajtákkal rendelkeznek, számíthatnak a betegség megjelenésére. Hogy mik a betegség tünetei, és hogyan védekezhetünk ellene, arról alábbi írásunkban olvashatnak.
Tovább
Az őszi időszak egyik legveszélyesebb kórokozója a szürkepenész. Az időjárási viszonyok és a gazdák figyelmetlenségének kombinációja a fertőzés tömeges fellépéséhez vezethet, ami hatalmas terméskiesést jelent. Érdemes tehát komoly figyelmet fordítani erre a betegségre, pontosabban az ellene való védekezésre. Ugyanis a fertőzés csírái óhatatlanul is minden fóliasátorban jelen vannak.
Tovább
A paradicsomot támadó baktériumos betegségek egy részével már foglalkoztunk egy korábbi írásunkban, de sajnos még nem értünk a végére a lehetséges kórokozók ismertetésének. Az alábbiakban további két olyan baktériummal foglalkozunk, amelyek megfertőzhetik az állományunkat, valamint szó lesz arról is, miként előzhetjük meg a fertőzést.
Tovább
Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei tavasz ingadozó időjárásának (hideg-meleg váltakozása) köszönhetően sok állományban felütötte a fejét a baktériumos betegség valamelyik változata. Mivel ezeknek a betegségeknek a többsége a nyári melegben is fertőzhet, így azoknak a gazdáknak is számolniuk kell az esetleges előfordulásukkal, akik másodvetésként (őszi) paradicsomot termesztenek fóliasátraikban. Az alábbiakban a paradicsomot fertőző baktériumos betegségek tüneteiről és a védekezés lehetőségeiről írunk.
Tovább
A háborús időszak ellenére (vagy éppen pont annak a következményeként) viszonylag jó szezont zártak a korai uborkahajtatással foglakozó gazdák. Ezen felbuzdulva sokan döntöttek úgy, hogy az őszi fordulóra is uborkát ültetnek a fóliasátorba, a korábban egyre inkább elterjedt másodvetésű paradicsom helyett.
Tovább
Cikksorozatunk előző részeiben megismerkedhettünk az uborka peronoszpórás és a paradicsom fitoftórás gombás megbetegedéseivel, valamint az ellenük való védekezés lehetőségeivel. Mivel az idei nyár rendkívül csapadékos, párás, ezért ezeknek a kórokozóknak a megjelenése kertjeinkben szinte elkerülhetetlen. Ez a csapadékos időjárás nem csak a gombás, hanem a baktériumos megbetegedéseknek is nagyon kedvez. Jelenlegi írásunkban szeretnénk bemutatni egy olyan zöldségnövényt, amelyet a különböző baktériumos betegségek nagy előszeretettel támadnak. Az a növény a paprika.
Tovább
A paradicsomállományban nagyon sokszor találkozhatunk vírusos fertőzésekkel a termesztés során. A másodvetésű paradicsom kiültetéséhez közeledve jobb, ha tisztában vagyunk a különböző vírusok különféle tüneteivel, hogy még időben megelőzhessük fertőzésüket, terjedésüket. Lássuk, mely vírusok megjelenésével kell számolnia a gazdának!
Tovább
Ez a súlyos uborkabetegség, érdekes módon, nem az uborkatermesztés kárpátaljai „őshazájában” – Verbőcön és Feketepatakon – okoz igazán gondot. Valamiért az itteni mikroklíma nem kedvez ennek a fertőzésnek. Nagyobb fertőzési gócaival a tiszántúli falvakban, nevezetesen Péterfalván, Nagypaládon és Fertősalmáson találkoztunk, elsősorban a szabadföldi termesztésben. Mivel kártétele vetekedhet a rettegett peronoszpóráéval, érdemes részletesebben is megismerkedni ezzel a baktériumos fertőzéssel.
Tovább