Kisokos

A tavaszi szezon ősszel kezdődik! (4.) – Az izolált bakhátak fertőtlenítése formalinnal

Varga Gabriella Kisokos ,,
A tavaszi szezon ősszel kezdődik! (4.) – Az izolált bakhátak fertőtlenítése formalinnal

Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt azoknak a gazdáknak a száma, akik az uborka tőhervadásának a kivédésére az izolált bakhátas módszert választották. A módszer lényege, hogy „iszap” és istállótrágya keverékéből alakítanak bakhátakat a fóliasátrakban, amelyeket rendszerint fekete fóliával választanak (izolálnak) el a fertőzött talajtól. („Iszap” alatt értjük azt a homokos üledéket, amit a folyók, elsősorban a Tisza árteréről termelnek ki.) Sajnos ezeken a bakhátakon csak egy évig tudunk biztonságosan termeszteni, a második évben már nagy a valószínűsége a tőhervadás fellépésének. Több gazda is megkeresett azzal, hogyan lehetne meghosszabbítani a bakhátak élettartalmát, mivel azok cseréje nagy kiadással és fáradtsággal jár. Számukra jelenthet megoldást a formalinos fertőtlenítés, amivel kapcsolatban már vannak pozitív eredmények.

Tovább

A tavaszi szezon ősszel kezdődik! (3.) – Zöldtrágya a fóliasátorban

Varga Gabriella Kisokos ,
A tavaszi szezon ősszel kezdődik! (3.) – Zöldtrágya a fóliasátorban

A szarvasmarha-állomány drasztikus lecsökkenése miatt szinte lehetetlen jó minőségű istállótrágyát beszerezni a fóliasátrak trágyázásához. Ehhez jött még a műtrágyák árának csillagászati szintre emelkedése, ami komoly fejtörésre készteti a gazdákat: hogyan lehetne hatékonyan és olcsón megvalósítani a tápanyag-utánpótlást a fóliasátrakban? Nagyon sok gazda gondolta úgy, hogy a zöldtrágyázás jelentheti a megoldást. 

Tovább

A tavaszi hajtatási szezon ősszel kezdődik! (3.) – A totális talajfertőtlenítésről

Varga Gabriella Kisokos
A tavaszi hajtatási szezon ősszel kezdődik! (3.) – A totális talajfertőtlenítésről

Ha már végeztünk a fóliasátrak alapos kitakarításával, ott, ahol ez szükséges, már az „utolsó órában” járunk a talajfertőtlenítés elvégzésével. Az utóbbi időben (sajnos) egyre több, főleg fóliás uborka termesztésével foglakozó gazda számára válik rutinná a totális talajfertőtlenítés. Ez egy igen macerás, ráadásul meglehetősen drága növényvédelmi eljárás. Az itt elkövetett hiba azonban nemcsak elpazarolt pénz, munka és idő, hanem a sikertelen tavaszi szezonból eredő veszteség is. Érdemes tehát komolyabban is foglalkozni ezzel a témával.

Tovább

A tavaszi hajtatási szezon ősszel kezdődik! (2.) – A talajhibák korrigálása

Varga Gabriella Kisokos
A tavaszi hajtatási szezon ősszel kezdődik! (2.) – A talajhibák korrigálása

Október folyamán kitakarításra kerül a fűtetlen fóliasátrak többsége. Ilyenkor van lehetőség azoknak a talajhibáknak a korrigálására, amelyek elhanyagolása súlyos terméskiesést eredményezhetnek a következő szezonban. Ebben a cikkünkben a talaj átmosatásával, meszezésével és elegyenlítésével fogunk részletesebben foglalkozni.

Tovább

A tavaszi hajtatási szezon ősszel kezdődik! – Szezonvégi nagytakarítás a fóliasátrakban

Varga Gabriella Kisokos
A tavaszi hajtatási szezon ősszel kezdődik! – Szezonvégi nagytakarítás a fóliasátrakban

Október folyamán az uborkahajtatásra használt fűtetlen fóliasátrak nagy része már kiürült, vagy legalább is az utolsó terméseket szedik lefelé a gazdák. Azonban a teendők ezzel nem értek véget, a fóliasátrakat még fel kell készíteni a következő szezonra. Ebben a cikksorozatunkban ezekhez a teendőkhöz szeretnénk néhány tippet adni.

Tovább

Öntözés, tápoldatozás (3.) – A zöldségfélék napi vízigényének változásáról

Varga Gabriella Aktuális növényvédelmi előrejelzés,Kisokos ,
Öntözés, tápoldatozás (3.) – A zöldségfélék napi vízigényének változásáról

Cikksorozatunk előző részeiben már tisztáztuk, hogy milyen vízadagokkal kellene öntözni a növényeinket, s azt is, hogy az öntözések gyakoriságát a talaj nedvessége határozza meg, s nem a táblázati adatok. Ezzel kapcsolatban azonban a gazdák igen gyakran értetlenkednek, hogy miért van akkora különbség mind időben, mind gazdánként, de akár fóliánként is a zöldségfélék napi vízszükségletében. Ebben a cikkünkben megpróbálunk ebben a kérdésben tisztázni néhány alapvetést, eloszlatni néhány tévhitet.

Tovább

Öntözés, tápoldatozás (2.) – A zöldségfélék öntözési vízadagjáról

Varga Gabriella Aktuális növényvédelmi előrejelzés,Kisokos ,
Öntözés, tápoldatozás (2.) – A zöldségfélék öntözési vízadagjáról

Előző cikkünkben már eljutottunk addig, hogy a növénytermesztésben az öntözés célja az ideális talajnedvesség biztosítása. Tisztáztuk, hogy öntözés szükségességét a talaj nedvessége határozza meg, és annak mérésére van egy jól bevált műszerünk, a markunk. A zöldségfélék többsége számára az a talajnedvesség számít optimálisnak, amelynél a markunkban összeszorított föld összeáll, egyben marad, a markunk nedves lesz tőle, viszont nem képlékeny, azaz nem préselődik ki az ujjaink között. Ennek az ideális talajnedvességi állapotnak a fenntartására különböző öntözési stratégiákat dolgoztak ki a szakemberek, amely magában foglalja a öntözési vízadagokat (azaz mennyi vizet juttatunk ki egységnyi területre, valamint, hogy milyen gyakran kell ezt megtennünk. Azonban az ördög a részletekben lakozik, sokszor csak apróságokon múlik, hogy az öntözési stratégiánk sikeres volt-e, vagy sem. Ilyen kérdés az öntözési adagok meghatározása.

Tovább

Öntözés, tápoldatozás (1.) – A növények vízigényéről általában

Varga Gabriella Kisokos
Öntözés, tápoldatozás (1.) – A növények vízigényéről általában

A tavaszi időszakban gyorsan növő, egyre nagyobb a zöldségállomány lombozata, miközben az időjárás is szeszélyesen változik: hol napokig nem látjuk a napot, hol hétágra süt le ránk. Ilyen, gyorsan változó körülmények között nem csoda, hogy tanácstalanok a termelők, s állandóan visszatérő kérdés a gazdák részéről, hogy mekkora is aktuálisan a zöldségfélék vízigénye. Bizonytalanok, hogy naponta hányszor, milyen vízadagokkal öntözzenek, milyen töménységű tápoldatot használjanak. A kérdés fontosságát jelzi, hogy nem csak a pillanatnyi szedés mennyisége függ tőle, hanem az állomány egészségi állapota is. Ugyanis a gyökérproblémák nagy része a helytelen öntözésből, tápoldatozásból adódik.

Tovább

Az okos gazda okos eszközei (7.) – A GSM konnektorok a gazdák szolgálatában

Varga Gabriella Kisokos ,
Az okos gazda okos eszközei (7.) – A GSM konnektorok a gazdák szolgálatában

Cikksorozatunk előző részeiben elsősorban a wifin keresztül az internetre kapcsolódó „okos” eszközökkel foglakoztunk, s hogyan tudjuk ezekkel az eszközökkel kényelmesebbé és egyben biztonságosabbá tenni a zöldségtermesztést. A közelmúltban e témában megtartott előadássorozatunk egyik tanulsága az volt, hogy meglepően nagy volt a gazdák érdeklődése az egyik „mellékesen” bemutatott eszköz, az úgynevezett GSM konnektor iránt. Ebben a cikkünkben bemutatjuk, miért keltette fel a gazdák figyelmét, és hogyan működik ez a szerkezet.

Tovább

Az okos gazda okos eszközei (6.) – Az öntözés automatizálásának eszközei

Varga Gabriella Kisokos ,
Az okos gazda okos eszközei (6.) – Az öntözés automatizálásának eszközei

Cikksorozatunk előző részében megtárgyaltuk, hogy a különböző okos eszközökkel hogyan tudjuk időzíteni a zöldségek öntözését, s szükség esetén a távolból is közbeavatkozni annak folyamatába. Azonban a legtöbb termelőnél nem csak egy darab fóliasátor öntözéséről kell gondoskodni, hanem többről is. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy mi értelme az okos eszközöknek, ha úgyis ki kell menni a kertbe, a mezőre átirányítani a vízcsapokat egyik vagy másik fóliasátorra, parcellára. Nos, amire megjelenik az igény, arra megjelenik a kínálat is! Ma már számos eszközből válogathatunk, amelyek segítségével automatizálhatjuk az öntözés, tápoldatozás teljes folyamatát.

Tovább