– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Sajnos a tél beköszöntével újra megjelentek az áramszüneti grafikonok, s a hatóságok előrejelzése, figyelmeztetése alapján a fagyosabbra forduló időjárással egyre hosszabb áramkimaradásokra számíthatunk. Fel kell tehát készülnünk a helyzet súlyosbodására, és a megfelelő technikai eszközök beszerzésével elviselhetőbbé tenni a család életét ebben a viszontagságos időszakban.
Tovább
Mint azt a cikksorozatunk előző részeiben már említettük, egy fólia alatti hajtatással foglalkozó gazdálkodónak, miután hosszú távon fóliával borította az adott (intenzív termesztésre szánt) földterületét, már saját irányítása alá kerül az adott talaj termőképességének megőrzése, növelése. Ezért az adott talajon termesztett növényi kultúrák termőképességét nagyban meghatározó, a talaj különböző tulajdonságait (pH-tartalom, só koncentráció: EC, humusztartalom, tápanyag-feltöltöttség, stb.) befolyásoló tényezőket folyamatos kontroll alatt kell tartani.
Tovább
A tápanyag-utánpótlás és a talaj megfelelő szerkezetének fenntartása kulcsfontosságú a fóliasátorban történő kertészeti termesztés során. A szarvasmarha-állomány csökkenése és a műtrágyák árának növekedése miatt sok termelő keres hatékony és fenntartható alternatív megoldásokat. A fóliasátori zöldtrágyázás lehetőséget nyújt a talaj termékenységének javítására és a költségek csökkentésére. Az alábbiakban ismertetjük a fóliasátorban sikerrel alkalmazható konkrét zöldtrágyanövényeket, azok vetési és bedolgozási technológiáját, valamint néhány gyakorlati tanácsot is adunk.
Tovább
Az ősz második felétől a legtöbb fóliás létesítményekben már lassan felszámolódtak a különböző növényi állományok, és egy nagyobb „lélegzetvételnyi időt” követően már neki is lehet fogni a következő szezonunk munkálatainak. A fóliaházak kitakarítását és fertőtlenítését követően van lehetőségünk a fóliaházaink talajain olyan műveleteket (pl. talajművelést) elvégezni, amire a szezon folyamán nincs rá alkalmunk.
Tovább
Október folyamán az uborkahajtatásra használt fűtetlen fóliasátrak nagy része már kiürült, vagy legalább is az utolsó terméseket szedik lefelé a gazdák. Azonban a teendők ezzel nem értek véget, a fóliasátrakat még fel kell készíteni a következő szezonra. Ebben a cikksorozatunkban ezekhez a teendőkhöz szeretnénk néhány tippet adni.
Tovább
A szüret a 2024-es évben szinte minden fajtánál 2-3 héttel a megszokottnál korábban befejeződött, már a késői fajtákat is betakarították. A kék bogyójú fajták héjon erjesztése még tart a feldolgozókban, de lassan azok is a présekbe kerülnek, kezdődhetnek a pincében végzendő feladatok: fejtés, derítés, szűrés, kénezés, feltöltés, házasítás stb. Nézzük sorba, milyen feladatokat kell végre hajtani, milyen sorrendben és minek mi a célja és eredménye.
Tovább
A korai tavasznak és nagy melegnek köszönhetően a 2024-es évjáratban igen korán kezdődött a szőlők szüretje. A szőlők egy jelentős része már feldolgozásra került, a hordókban, a tartályokban már az erjedés is beindult. A nagy szárazságnak és forróságnak köszönhetően a mennyiségek kilóban nem túl nagyok, de jó szüreti időpontválasztással megfelelő a savtartalom és kiemelkedően magas cukrokat mérnek a gazdák. Nézzük meg egy kicsit pontosabban, milyen is a szőlő cukortartalma, és milyen is a maradékcukros, félédes bor.
Tovább
Cikksorozatunk előző részeiben már bemutattunk és részletesen kifejtettünk néhány olyan szervesanyagot (szecskázott szalma, komposzt, zöldtrágya), amelyek kifejezetten pozitívan hatnak fóliaházaink talajára, de még mindig akadnak olyanok, amelyek bemutatásra várnak. Most ezen ismert szervesanyagok, és azok talajainkra gyakorolt hatásainak az ismertetése következik.
Tovább
A szőlő préselése során kinyert must önmagától is erjedni kezd, a benne lévő cukrok pedig alkohollá alakulnak, miközben széndioxid és hő keletkezik, írhatnánk le így a folyamatot röviden. Azonban ez a folyamat ennél sokkal összetettebb és bonyolultabb, számos tényező befolyásolja döntően és határozza meg az elkészült végtermék minőségét, karakterét. Az egyik ilyen fontos tényező a hőmérséklet.
Tovább
Cikksorozatunk előző részében vázlatpontokban bemutattuk, hogy milyen lehetőségeink is vannak a fóliaházaink talajainak javítására. Az 1. vázlatpontban ismertettük azokat a szerves anyagokat (komposzt, istállótrágya, zöldtrágya, szecskázott szalma vagy egyéb más apróra vágott zöld növényi maradványok pl. kukoricaszár), amelyek használatával, a talajba történő bedolgozásával jelentősen hozzájárulunk talajaink minőségi javulásához. Előző írásunkból már megtudhattuk, hogy az imént felsorolt szerves anyagok közül hogyan alkalmazzuk a szecskázott szalmát a talajjavítás céljára, jelenlegi írásunkból pedig a további szerves anyagok (komposzt, zöldtrágya) felhasználásának módjairól tudhatunk meg minél több részletet.
Tovább