Öntözés, tápoldatozás (3.) – A zöldségfélék napi vízigényének változásáról

Öntözés, tápoldatozás (3.) – A zöldségfélék napi vízigényének változásáról

Cikksorozatunk előző részeiben már tisztáztuk, hogy milyen vízadagokkal kellene öntözni a növényeinket, s azt is, hogy az öntözések gyakoriságát a talaj nedvessége határozza meg, s nem a táblázati adatok. Ezzel kapcsolatban azonban a gazdák igen gyakran értetlenkednek, hogy miért van akkora különbség mind időben, mind gazdánként, de akár fóliánként is a zöldségfélék napi vízszükségletében. Ebben a cikkünkben megpróbálunk ebben a kérdésben tisztázni néhány alapvetést, eloszlatni néhány tévhitet.

Tovább

A szamócaültetvény ápolása a nyár folyamán

A szamócaültetvény ápolása a nyár folyamán

Az idei szamócaszezont minden gazda bizonytalanul kezdte. A háború kitörése után csak találgatni lehetett, hogy vajon lesz-e piaca a szamócának, lesznek-e vásárlók, akik megveszik. Mindenki meglepetésére idén is kialakult a piac, a gazdák minden gond nélkül el tudták adni a betakarított termést. A jövő év még szintén bizonytalan, ennek ellenére vannak gazdák, akik a következő idényre is meg akarják tartani ültetvényeiket, és olyanok is, akik az újratelepítésen gondolkodnak. Azok számára, akik meghagyják az idei állományt, az alábbiakban néhány tanáccsal szolgálunk a nyári gondozással kapcsolatosan.

Tovább

Fehérbimbós állapottól sziromhullásig

Fehérbimbós állapottól sziromhullásig

A meggy és a cseresznye komplex ökológiai növényvédelmi technológiája II.

A meggy és a cseresznye esetében mostanában évről évre egyre nagyobb gondot okoz a hatékony védekezés. Egyfelől a kár­tevők korai tömeges jelenléte, másfelől a monília kártétele okoz hatalmas veszteségeket. Az intenzív termesztésben egyre többször sikertelen a hatékony növényvédelem alkalmazása, de a biológiai védekezést alkalmazó ültetvényekben sokkal nagyobb a gond, máig kritikus a fehérbimbós állapottól sziromhullásig tartó időszak (kb. 3-4 hét).

Tovább

Az őszi búza termesztése (10.)

Az őszi búza termesztése (10.)

Elérkeztünk az őszi búza termesztésével foglalkozó átfogó cikksorozatunk tizedik, egyben befejező részéhez. Ebben a részben a búza betakarításával, tárolásával és eme folyamatok körüli tennivalókkal fogunk foglalkozni. Igyekszünk az olvasóink számára a lehető legtöbb információt átadni annak érdekében, hogy az egész évi munkájuk „gyümölcsét” a lehető legjobb minőségben és mennyiségben tudják betakarítani.

Tovább

Öntözés, tápoldatozás (2.) – A zöldségfélék öntözési vízadagjáról

Öntözés, tápoldatozás (2.) – A zöldségfélék öntözési vízadagjáról

Előző cikkünkben már eljutottunk addig, hogy a növénytermesztésben az öntözés célja az ideális talajnedvesség biztosítása. Tisztáztuk, hogy öntözés szükségességét a talaj nedvessége határozza meg, és annak mérésére van egy jól bevált műszerünk, a markunk. A zöldségfélék többsége számára az a talajnedvesség számít optimálisnak, amelynél a markunkban összeszorított föld összeáll, egyben marad, a markunk nedves lesz tőle, viszont nem képlékeny, azaz nem préselődik ki az ujjaink között. Ennek az ideális talajnedvességi állapotnak a fenntartására különböző öntözési stratégiákat dolgoztak ki a szakemberek, amely magában foglalja a öntözési vízadagokat (azaz mennyi vizet juttatunk ki egységnyi területre, valamint, hogy milyen gyakran kell ezt megtennünk. Azonban az ördög a részletekben lakozik, sokszor csak apróságokon múlik, hogy az öntözési stratégiánk sikeres volt-e, vagy sem. Ilyen kérdés az öntözési adagok meghatározása.

Tovább

Nyugalmi állapottól egér­fülállapotig

Nyugalmi állapottól egér­fülállapotig

A meggy és a cseresznye komplex ökológiai növényvédelmi technológiája I.

Az elmúlt néhány hétben behatóan foglalkoztunk a meggy és a cseresznye kórokozói és kártevői elleni biológiai védekezés lehetőségeivel. A következőkben szeretném összegezni, hogyan is áll össze e gyümölcsfélék komplex ökológiai növényvédelmi terve.

Tovább

Az őszi búza termesztése

Az őszi búza termesztése

A cikksorozatunk előző részében megismerkedhettünk azokkal a gyomnövényekkel, amelyek a leginkább előfordulhatnak a búzatábláinkban. Tisztáztuk azt is, hogy ezeknek a gyomnövényeknek a kelési ideje eltérő, ezért az ellenük való védekezésnél különböző gyomirtási módokat kell megválasztanunk. Ezért ebben a cikkünkben ezeket a gyomirtási módokat szeretnénk bemutatni és választ találni a következő két kérdésre: mikor és mivel kell fellépnünk a gyomok ellen?

Tovább

Öntözés, tápoldatozás (1.) – A növények vízigényéről általában

Öntözés, tápoldatozás (1.) – A növények vízigényéről általában

A tavaszi időszakban gyorsan növő, egyre nagyobb a zöldségállomány lombozata, miközben az időjárás is szeszélyesen változik: hol napokig nem látjuk a napot, hol hétágra süt le ránk. Ilyen, gyorsan változó körülmények között nem csoda, hogy tanácstalanok a termelők, s állandóan visszatérő kérdés a gazdák részéről, hogy mekkora is aktuálisan a zöldségfélék vízigénye. Bizonytalanok, hogy naponta hányszor, milyen vízadagokkal öntözzenek, milyen töménységű tápoldatot használjanak. A kérdés fontosságát jelzi, hogy nem csak a pillanatnyi szedés mennyisége függ tőle, hanem az állomány egészségi állapota is. Ugyanis a gyökérproblémák nagy része a helytelen öntözésből, tápoldatozásból adódik.

Tovább

Füstösszárnyú levéldarázs és meggyfúró ormányos

Füstösszárnyú levéldarázs és meggyfúró ormányos

A meggy és a cseresznye biológiai növényvédelme V.

A meggy és a cseresznye esetében a kártevő fajok száma viszonylag csekélynek mondható a többi kultúrához képest, de egyedszámuk és kellemetlen kártételük sok fejfájást okozhatnak a termesztőknek és a fogyasztóknak. A következőkben két olyan kártevővel foglalkozunk, melyek ugyan nem okoznak nagy kárt, de bioló­giai termesztésben évről évre megjelennek a gyümölcsfákon.

Tovább