– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Az elmúlt néhány hétben behatóan foglalkoztunk a meggy és a cseresznye kórokozói és kártevői elleni biológiai védekezés lehetőségeivel. A következőkben szeretném összegezni, hogyan is áll össze e gyümölcsfélék komplex ökológiai növényvédelmi terve.
Tovább
A cikksorozatunk előző részében megismerkedhettünk azokkal a gyomnövényekkel, amelyek a leginkább előfordulhatnak a búzatábláinkban. Tisztáztuk azt is, hogy ezeknek a gyomnövényeknek a kelési ideje eltérő, ezért az ellenük való védekezésnél különböző gyomirtási módokat kell megválasztanunk. Ezért ebben a cikkünkben ezeket a gyomirtási módokat szeretnénk bemutatni és választ találni a következő két kérdésre: mikor és mivel kell fellépnünk a gyomok ellen?
Tovább
A tavaszi időszakban gyorsan növő, egyre nagyobb a zöldségállomány lombozata, miközben az időjárás is szeszélyesen változik: hol napokig nem látjuk a napot, hol hétágra süt le ránk. Ilyen, gyorsan változó körülmények között nem csoda, hogy tanácstalanok a termelők, s állandóan visszatérő kérdés a gazdák részéről, hogy mekkora is aktuálisan a zöldségfélék vízigénye. Bizonytalanok, hogy naponta hányszor, milyen vízadagokkal öntözzenek, milyen töménységű tápoldatot használjanak. A kérdés fontosságát jelzi, hogy nem csak a pillanatnyi szedés mennyisége függ tőle, hanem az állomány egészségi állapota is. Ugyanis a gyökérproblémák nagy része a helytelen öntözésből, tápoldatozásból adódik.
Tovább
A meggy és a cseresznye biológiai növényvédelme V.
A meggy és a cseresznye esetében a kártevő fajok száma viszonylag csekélynek mondható a többi kultúrához képest, de egyedszámuk és kellemetlen kártételük sok fejfájást okozhatnak a termesztőknek és a fogyasztóknak. A következőkben két olyan kártevővel foglalkozunk, melyek ugyan nem okoznak nagy kárt, de biológiai termesztésben évről évre megjelennek a gyümölcsfákon.
Tovább
Sok fóliásparadicsom-termesztőnek okoz gondot a helyes generatív-vegetatív egyensúly fenntartása. Vagy akkora lombot nevel a tő, hogy a virágot is lerúgja, vagy olyan kicsit, hogy az már nem képes kinevelni a termést. Értelemszerűen azt a lombozat-termés arányt tartjuk ideálisnak, elérendő állapotnak, ami maximális termésmennyiséget biztosít. A lombozat (levélzet) a paradicsom esetében sem csak „dísz”, hanem annak a „motorja”. Itt folyik a napenergia megkötése, azaz a fotoszintézis, aminek az eredménye a termések kineveléséhez szükséges szerveses anyagok létrehozása. Tehát a nagy terméshez megfelelően nagy levélzet is szükséges. Azonban a levélzet mennyiségét csak addig növelhetjük, amíg át nem billen az egyensúly, azaz nem megy a termés rovására. Ennek az egyensúlynak a felborulására több jel is mutathat, azonban a tapasztalatom alapján a legegyszerűbben a virágfürtök állapota alapján tudjuk megbecsülni, hogy éppen hol tartunk. Ha a legfelső virágzó fürt túl közel van a hajtáscsúcshoz, s a levelek közötti távolságok is túl kicsik, akkor generatív irányba ment el az állomány. Ha ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk, azaz a legfelső virágzó fürt lemarad a hajtáscsúcstól, esetleg a fürtökön levelek, kis kacsok jelennek meg, akkor viszont vegetatív, azaz a lombozat irányába billent az egyensúly. Ebben a cikkünkben megpróbálunk néhány támpontot adni a kívánt egyensúly fenntartásához.
Tovább
Az idei esztendő késő tavaszi időjárása (hol esik az eső, hol süt a nap) sem igazán kedvező a betegségek szempontjából. A fűtött uborka- és paradicsomállományokban már megjelent a szürkepenész, amely igen jelentős terméskiesést tud okozni a gazda számára. Alábbi írásunkban e betegséget ismertetjük.
Tovább
A cikksorozatunk előző részében megismerkedhettünk azokkal a kártevőkkel és kárképeivel, amelyek ritkábban, vagy a nem megfelelő agrotechnika alkalmazása esetén fordulhatnak leginkább elő a búzatábláinkban. A mostani cikkünkben pedig az őszi búza jelentősebb kártevőinek megismerésével folytatjuk.
Tovább
A cseresznye és a meggy esetében alapvetően két levéltetűfaj kártételére kell számítanunk a szezon folyamán. Több levéltetűfaj is megtámadhatja gyümölcsfáinkat, de ha e két kártevő ellen megfelelően védekezünk, akkor minden levéltetű ellen hatékonyan fellépünk, akár áttelelő alakban, akár kifejlett állapotban jelenik meg a kertünkben vagy ültetvényünkben.
Tovább
Az őszi búza termesztésével foglalkozó cikksorozatunk előző részében áttekintettük, hogy melyek azok a kórokozók (betegségek), amelyek ellen feltétlenül fel kell lépnünk annak érdekében, hogy sikeresen, gazdaságosan és nem utolsó sorban minőségesen tudjunk búzát termeszteni. De ugyanilyen fontos az is, hogy az őszi búzára leselkedő kártevők ellen is hatásos növényvédelmi kezeléseket alkalmazzunk. Ezért a jelenlegi cikkünkben ezt a témát fogjuk alaposabban körüljárni.
Tovább
A jelenlegi háborús helyzet ellenére is igen sok gazda döntött úgy, hogy nem hagyja tönkremenni a már előnevelt paradicsompalántákat, és kiültette azokat. Ahhoz, hogy a későbbiekben kellő mennyiségű termést tudjon a gazda betakarítani ezekről a tövekről, elengedhetetlen biztosítani a megfelelő körülményeket a növény számára a normális terméskötődés érdekében.
Tovább