– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A gyümölcstermesztésben az egyik legkellemetlenebb kórokozó a monília. Az almaültetvényekben egész évben türelmesen lappangva fejlődik a kórokozó, majd akkor támad és okoz esetenként akár 20-50%-os termésveszteséget is, amikor sebfelület keletkezik a gyümölcsön.
Tovább
Sok fóliás paradicsomtermesztőnek okoz gondot a helyes generatív-vegetatív egyensúly fenntartása. Vagy akkora lombot nevel a tő, hogy a virágot is lerúgja, vagy olyan kicsit, hogy az már nem képes kinevelni a termést. Értelemszerűen azt a lombozat-termés arányt tartjuk ideálisnak, elérendő állapotnak, ami maximális termésmennyiséget biztosít. A lombozat (levélzet) a paradicsom esetében sem csak „dísz”, hanem annak a „motorja”. Itt folyik a napenergia megkötése, azaz a fotoszintézis, aminek az eredménye a termések kineveléséhez szükséges szerves anyagok létrehozása. Tehát a nagy terméshez megfelelően nagy levélzet is szükséges.
Tovább
A spenót vitaminokban gazdag növény. Főként A-, C- és K-vitaminból tartalmaz jelentősebb mennyiséget, de B2-, B6– és E-vitamin-tartalma is említésre méltó. A benne található ásványi anyagok közül a vas, mangán, cink, réz, magnézium, kálium és kalcium mennyisége számottevő. Könnyen emészthető, alacsony kalóriatartalmú étel, ezért mindenképpen érdemes beiktatni étrendünkbe. Most pedig ismerkedjünk meg a termesztésével!
Tovább
A gumószeller is, akár egyéb más zöldségféle, egy nagyon egészséges, az emberi szervezet számára kiváló tápanyag- és vitaminforrás. Szinte mindenki ismeri, és a magyar konyha egyik kihagyhatatlan zöldség és egyben „fűszernövénye”, például a húsleves egyik elengedhetetlen összetevője. Ezért fontosnak tartottuk bemutatni olvasóinknak ennek a növénynek a termesztési technológiáját, hogy hogyan neveljenek kertjükben zellert úgy, hogy gumója is legyen, ne csak zöldje.
Tovább
Az elmúlt hetekben az alma ventúriás varasodását részleteztük cikkeinkben. A fertőzés felismeréséről, a megelőzésről és a biológiai védekezésről írtunk jó néhány cikket, melyek segítségére lehetnek azoknak, akik biológiai növényvédelemben gondolkodnak az almatermesztésben.
Tovább
Mikor hűvös-esősre vált az időjárás, a fóliás uborkatermesztők aggódva figyelik a termést. Nem elég, hogy a hideg miatt kevesebb, de a csúcsuktól kiinduló rothadás miatt ennek is egy jelentős része eladhatatlanná válik. A gazdák nagy része értetlenül áll a jelenséggel szemben, találomra permetezgetnek a tünetek megakadályozására. Pedig ez nem betegség, hanem egy termesztéstechnológiai hiba tünete!
Tovább
A kártevők elleni védekezés nem könnyű feladat. Amennyiben nem vesszük észre időben az okozott kárt a növényen vagy magának a kártevőnek a jelenlétét, a elszaporodása komoly gondokat okozhat az állományban. Az alábbiakban a szamócában előforduló kártevőkkel foglalkozunk.
TovábbAz elmúlt évtizedek során rengeteg olyan természetben előforduló anyagot vizsgáltak meg a varasodás elleni védekezés céljából, mely alkalmazható a biotermesztésben, de ezek közül igen kevés váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Tovább
Ebben a cikkünkben egy éppen aktuális témával, méghozzá a sárgarépa tavaszi termesztésével fogunk foglalkozni. Ez idő tájt, kora tavasszal, ahogy megjelennek az első napsugarak az égen, a falusi ember szerszámot ragad és nekilát a tavaszi munkálatoknak a kiskertjében. Többször előfordul ilyenkor, hogy kicsit elhamarkodottan, nem átgondolva, a vetési forgót nem betartva, a talaj hőmérsékletet nem figyelembe véve, megörülve az első melegebb napsugaraknak már el is veteményeznek. Ebben az esetben, a melegebb nappali hőmérséklet ellenére még az éjszakák hidegek és fagyosak. Ezeknek a hideg fagyos éjszakáknak és egyéb más tényezőknek köszönhetően a korán elveteményezett sárgarépáink kelése igen csak vontatottá válhat. Ahhoz, hogy ezt a vontatott kelést, és az ebből adódó egyéb termesztési hibát elkerüljük, a sárgarépa igényeit figyelembe véve kell, hogy meghozzuk döntéseinket. Ezeket a környezeti igényeket, és a sárgarépa szabadföldi termesztésével kapcsolatos tudnivalókat szeretnénk most megosztani az olvasóinkkal.
Tovább
Nagyon sok kárpátaljai gazda tért át az egyre nehezebben termeszthető uborkáról a paradicsom hajtatására. Márciusban kiültetésre kerültek a palánták, a foganás után kezdetét vette az intenzív növekedés időszaka, s az erre az időszakra jellemző folyamatos elfoglaltság: a rendszeres kacsolás, levelezés. Most megpróbáljuk megtárgyalni, hogyan is kell(ene) ezeket szakszerűen elvégezni.
Tovább