– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Az előző cikkünk folytatásaként szeretnénk bemutatni olvasóinknak a különböző kultúrák társításkor egymásra gyakorolt hatásait. Mint ismeretes – és azt az előző cikkünkben is bemutattuk –, vannak növények, amelyek egymás szomszédságát jól, míg mások kevésbé jól vagy egyáltalán nem tűrik. Ebben a cikkünkben szeretnénk részletesebben kitérni néhány ismertebb zöldségnövényünkre, rávilágítva arra, hogy mit mivel, vagy mivel ne vessünk, ültessünk, társítsunk együtt.
Tovább
Lapunk hasábjain júliusban már szót ejtettünk a gabonafélék akkor beindult learatásáról, mely a nyár folyamán befejeződött, s mára több gyümölcsféle betakarítása is véget ért. Most indul be viszont a kukoricaaratás, s még hátravan a téli alma leszüretelése. A betakarítás eddigi menetével, valamint – néhány kultúra esetében – a várható terméskilátásokkal kapcsolatos kérdésekkel ezúttal is Molnár Ádámot, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdászát kereste meg lapunk munkatársa.
Tovább
Az atkák kifejezetten veszedelmesek az almaültetvényben. Egyrészt betelepülésüket és gyors elszaporodásukat legtöbbször későn vesszük észre, másrészt sok esetben vírusfertőzésnek, napégésnek vagy egyéb negatív környezeti behatásnak tulajdonítjuk az atkák kártételét. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom kiemelni azokat a módszereket, eljárásokat, melyekkel természetes úton (biotermesztésben) védekezhetünk az aktafajok kártétele ellen.
TovábbValószínű sokan hallottak már a növénytársításról, vagy az önvédő növénytársulásokról. Ez nem egy légből kapott kifejezés, és nem a biokertészek találmánya, hanem egy régóta használt és kitapasztalt kertészeti fogás, amely mögött komoly megfigyelések állnak. Olyan növények csoportját ültetjük, vetjük (párosítjuk) egymáshoz, hogy azok együttesen egy olyan növényközösséget hozzanak létre, amelyek védik, támogatják, segítik egymást.
TovábbHelyes technológiával az almamolyok ellen
A biológiai növényvédelmi módszerek, kezelések önmagukban nem tudják biztosítani az ültetvény teljes körű védelmét, hiába a sok-sok lehetőség. A biológiai védekezés során mindig marad egy-egy kártevő. De nem is a totális kiirtásuk a cél, hanem az, hogy egyedszámukat a lehető legnagyobb mértékben csökkentve elérjük, ne okozhassanak lényeges gazdasági kárt.
Tovább
Idén is meglehetősen sok gazda döntött a másodvetésű paradicsom termesztése mellett. A paradicsom egyik legjelentősebb kártevője a gyapottok-bagolylepke, amelynek régiónkban egy évben három nemzedéke fejlődik ki. Az első, májusban kifejlődő nemzedék kártétele csekélyebb jelentőségű. Nagyobb kártételre a július végétől megjelenő második, illetve a szeptembertől rajzó harmadik nemzedék fóliasátrakba települt utódai részéről számíthatunk. Vagyis a gyapottok-bagolylepke az ősz folyamán károsít az állományokban, ezért a másodvetésű őszi paradicsomban is számíthatunk megjelenésére és kártételére – amennyiben nem vesszük időben észre a jelenlétét.
Tovább
Az uborka egyik legelterjedtebb betegsége lett egy szépen csengő nevű betegség, a didimella. A fertőzés a legkülönbözőbb tüneteket tudja produkálni, ezért nagyon nehéz a kezdeti szakaszában egyértelműen azonosítani. Külön-külön egyik vagy másik tünete más betegséggel vagy élettani zavarral is megmagyarázható, a megfelelő laboratóriumi vizsgálatok hiányában igazából csak a fertőzés lefolyásának összképéből lehet egyértelmű diagnózist felállítni.
TovábbAlternatívák az almamolyok elleni védekezésben
Az almamolyok elleni védekezés az egyik legkritikusabb folyamat az almatermesztésben. A legbosszantóbb kártételét az almamoly hernyója éppen a szüret előtti néhány hétben végzi el, így menthetetlenül elértéktelenedik a termés, ha a termelő nem gondolkozik előre. Éppen ezért érdemes tovább részletezni az almamoly elleni védekezés lehetőségeit.
Tovább
Vidékünkön az utóbbi években egyre népszerűbb a szamócatermesztés. Ma már nemcsak a tiszántúli falvakban találkozhatunk kisebb-nagyobb állományokkal, de sok, eddig zöldséggel foglalkozó gazda is belevág e gyümölcs termesztésébe.
Tovább
Az előző cikkünk folytatásaként ebben a cikkben a paprika kártevő elleni biológiai növényvédelmét szeretnénk bemutatni olvasóinknak. Mint azt az 1. részben is jeleztük, a hajtatott paprika biológiai növényvédelmében az igazi áttörést a nyugati virágtripsz elleni biológiai védekezés bevezetése jelentette.
Tovább