– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A molyok elleni védekezés
A gyümölcstermesztésben egyes kártevők igen nagy károkat tudnak okozni. Az alma esetében ilyen kártevő az almamoly, a sodrómoly, az aknázómoly, illetve az almailonca. Napjainkra kifejlesztettek olyan biológiai eredetű készítményeket, módszereket, melyekkel hatásosan védekezhetnek ellenük a gazdák.
Tovább
A globális felmelegedés korában, amikor az általános csapadékhiány miatt több vidéken is szó szerint kiszáradnak az ásott kutak, talán megmosolyogtató a magas talajvíz veszélyéről beszélni. Márpedig ez igenis valós veszély! Elegendő csak az idei év májusi-júniusi szokatlanul csapadékos időszakára gondolni, amikor megyeszerte gondot okozott a több napos, több hetes csapadékos időjárás miatti magas talajvízszint. És nem csak a szabadföldi termesztésben jelentett problémát, de több gazdánál a fóliasátrakba is betört a belvíz.
Tovább
A hajtatott paprika esetében az engedélyezett kémiai növényvédő szerek használata már nem ad kielégítő állományvédelmet. Ezért fontosnak tartottuk, hogy bemutassuk olvasóinknak a kémiai védekezést kiváltó biológiai növényvédelmi eljárások alkalmazását a paprika hajtatás a esetében is, amelyet úgy Európában, mint Magyarországon is már évek óta sikeresen alkalmaznak. Ahol biológiai készítményeket és élő szervezeteket használnak fel a károsítók és kórokozók ellen. A hajtatott paprika biológiai növényvédelmében az igazi áttörést a nyugati virágtripsz elleni biológiai védekezés bevezetése jelentette, ahol a kártevő tripszek egyedszáma a kártételi küszöbérték alatt tartható, aminek következtében számottevő kártétel nem alakul ki.
Tovább
A mezőgazdasági ágazat fellendítéséhez nagyfokú eltökéltség, kitartás és tenni akarás szükséges. Ha valaki szabadfölfi zöldségtermesztésre adja a fejét, vagy fóliaházat épít, annak a szeszélyes időjárással is szembe kell néznie, s ha egészséges, vegyszermentes zöldségeket akar termelni, a kártevők elleni biológiai védelemről is gondoskodnia kell.
Tovább
Milyen lett/lesz az idei gyümölcstermés?
A nyár nemcsak az aratás ideje, hanem a gyümölcsfélék szüretelésének az első időszaka is (a második pedig az ősz). A gabonatermesztés mellett azonban a gyümölcstermesztésre is rányomta a bélyegét a szélsőséges időjárás. Így az aratási helyzetképről szóló írásomat követően most annak igyekeztem utánajárni, milyen mennyiségű és minőségű lett az eddigi gyümölcstermés, és milyen várható az ősz folyamán. Beszélgetőtársam ezúttal is Molnár Ádám, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza.
TovábbA tetvek elleni védekezés lehetőségei
Gyümölcstermesztésben, főként az alma esetében igen sok fejfájást okoznak az úgynevezett tetvek. Kémiai növényvédő szereket használó ültetvényben is okoznak gondokat, elképzelhető tehát, milyen mértékben lehetnek jelen egy ökológiai gazdaságban (biogazdaságban). A gazda találékonyságával, a tudomány előrehaladásával és a sok-sok éves tapasztalattal azonban igenis meg tudjuk védeni ültetvényünket, és így vegyszermentes gyümölcs állítható elő. Mindenekelőtt lássuk a főbb kártevőket, amelyekkel szembe kell néznünk!
Tovább
Mint általában, idén is elszaporodott a tripsz a növényállományban. A szakirodalom azt írja, a tripszek fő tápnövénye hajtatásban az uborka és a paprika. Azonban az utóbbi évtizedek forró nyarai elősegítették a kártevő tömeges megjelenését a paradicsomállományokban is. Még javában folyik a munka (a szüretelés) a fűtetlen hajtatólétesítményekben nevelt paradicsomállományokban, és a gazdáknak ugyancsak meggyűlik a bajuk ezekkel az apró állatkákkal. Nem ritka, hogy egy-egy fóliasátor teljes termése szinte eladhatatlanná válik, mivel az érett paradicsombogyók a szívogatásuk után úgy néznek ki, mintha aranyporral hintették volna be őket. De nemcsak a kifejlett állományokban, még az őszi termesztésre kiültetett palántákon is igen sok helyen találkozni ezekkel az állatokkal. Alábbi írásunkban a tripsz kártételéről és a védekezés módjairól olvashatnak.
Tovább
Aratási helyzetkép
Ha július – akkor aratás. Kárpátalja gabonatermesztő gazdái – köztük a magyar termesztők – ekkor aratják le többek között, azt a búzát is, melynek jelentős részéből készül majd az a kenyér, mely utóbb az asztalunkra kerül. Az idei esztendő, s benne a különösképpen esős nyár szeszélyes időjárása azonban igencsak megviselte, megviseli a termesztők idegeit, s az aratás folyamatába is bezavar. Miként is zajlik idén az aratás? Lapunk munkatársa erről beszélgetett Molnár Ádámmal, a „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdászával.
TovábbKárpátalján az eredményes termesztéshez nem elegendő a kémiai növényvédelem. Felesleges ecsetelnem a termelőknek, hogy hiába permetezünk, mindig maradnak „túlélő” kártevők az ültetvényben, amelyek egy-kettőre újra elszaporodnak. A hatékony védekezéshez szükség van a biológiai növényvédelem módszereinek alkalmazására.
Tovább
Régiónkban egyre többen foglalkoznak a szamóca termesztésével. A gazdák egy része maga állítja elő a szaporítóanyagot, míg mások a komolyabb technológiát igénylő úgynevezett frigós (hűtött) palánták vásárlását részesítik előnyben. Akár magunk előállította, akár vásárolt szaporítóanyaggal dolgozunk, mindenképpen az az elsődleges cél, hogy egészséges, fertőzésmentes szaporítóanyagot telepítsünk. Alábbi írásunkban a szamócapalánta előállításának módjaival foglalkozunk.
Tovább