A tavaszi szezon ősszel kezdődik! – Talajhibák korrigálása: a talaj-pH szabályozása a hajtatásban

Cikksorozatunk elején írtunk róla, hogy minden hajtatási szezonkezdés előtt ajánlatos leellenőrizni a fóliasátrunk talaját, hogy minden rendben van-e vele, megfelelő-e a kémhatása (savanyúsága), valamint hogy milyen szintet ért el a káros só-felhalmozódás (szikesedés).  Az elmúlt időszakban elvégzett méréseink alátámasztották ennek a műveletnek a fontosságát, s azt mutatják, hogy a fenti paraméterek értékei széles határok között változnak, sok esetben már a megengedett határokat átlépve. Ilyen esetben feltétlenül lépni kell a gazdának, s korrigálnia a kialakult helyzetet. Ebben a cikkünkben a talaj kémhatásával, azaz a pH- fogalmával fogunk foglalkozni.

Mi is az a pH-érték?

Amikor az interneten rákeresünk a pH-érték jelentésére, nagyon sokféle módon próbálják elmagyarázni annak értelmét. Ha szigorúan kémiai szempontból vizsgáljuk, akkor a pH-érték azt mutatja, hogy mekkora a hidrogén ionok koncentrációja az adott oldatban. De a tudósok mindent megtettek azért, hogy ez ne legyen ilyen egyszerű. A meghatározás szerint ugyanis a pH nem egyszerűen a hidrogén ionok koncentrációját mutatja, hanem annak negatív logaritmusát. Hogy ennek mi értelme van, miért kellett így megcsavarni, ne kérdezzék…

A tiszta víznek a pH-értéke szobahőmérsékleten 7 egységnyi. Ezt az értéket, azaz a pH 7-et vesszük semleges kémhatásúnak. Minél kisebb a pH-érték, annál savasabb kémhatásról beszélünk, míg értelemszerűen minél magasabb, annál lúgosabbról. A kémhatás 0 és 14 között változhat, s egy egységnyi változás a meghatározásból eredően 10-szeres különbséget jelent! Tehát, amikor a talajunk vagy öntözővizünk pH-értékéről beszélünk, akkor annak kémhatásáról (savas vagy lúgos) kapunk információt.

A termesztett növényeink többsége a semleges kémhatású, azaz pH 7 értékhez közeli, attól egy kicsit alacsonyabb pH-értékű talajokon érzi jól magát, fejlődnek a legszebben. Ennek az oka az, hogy az ennél sokkal savanyúbb talajokon a makro- és mezoelemek (nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, magnézium) felvétele válik nehezebbé, míg a lúgos talajukon a mikroelemek felvétele korlátozott. Ideálisnak az enyhén savanyú, pH 5,5-6,5 értékű talajok számítanak, de néhány növény az ettől eltérő kémhatást kedveli. Például a paradicsom és a burgonya a pH 5,2 kémhatást kedveli, míg a lucerna vagy az árpa a pH 7,5 értékű, lúgos kémhatású talajokon fejlődik a legszebben.

Ha nagyon leegyszerűsítve kellene a pH szerepét meghatározni, akkor azt mondhatnánk, hogy míg az EC-érték a felvehető tápanyagok mennyiségét mutatja meg, addig a pH érték a tápanyagok felvehetőségére van hatással, azaz, hogy a növények fel tudják-e venni a talajban lévő tápanyagokat.

Kárpátalján jellemzően a savanyú kémhatású talajok vannak túlsúlyban. Azonban ez vidékenként változik, például Nagydobronyban ellenkezőleg, a talaj magas pH-értékével küszködnek. De az is előfordul, hogy egy településen belül az egyik gazda földje túl savanyú, míg néhány házzal odébb már a magas pH okoz gondot. Az uborka vályús termesztésénél használt homokos iszap jellemzően lúgos kémhatású, amit feltétlenül figyelembe kell venni!

A pH mérése

Ma már viszonylag olcsón beszerezhetők azok a kézi mérő műszerek, amelyek segítségével nagyon egyszerűen és gyorsan elvégezhető a pH mérése. Az öntözővíz vagy a tápoldat pH értéke közvetlenül mérhető, csak bele kell helyeznünk a pH mérőt, s azonnal leolvasható annak pH-értéke. A talaj pH-értékének méréséhez viszont hasonló oldatot kell készítenünk, mint az EC mérésénél, s ennek az oldatnak a pH-értékét mérjük. Mivel a termelő számára mind az EC-, mind a pH-érték mérése fontos, ezért ezeket a méréseket egyszerre szoktuk elvégezni. Már vannak forgalomban olyan kombinált mérő műszerek is, amelyekről egy méréssel leolvashatjuk mind az EC-, mind a pH-értéket. Azonban ezek ára sokkal magasabb, s az esetleges javításuk is költségesebb. Hétköznapi használatra praktikusabb a külön EC, és külön pH mérő beszerzése.

A talaj-pH mérésének pontos menetével a következő cikkünkben fogunk foglalkozni.

A pH szabályozása

Amennyiben a talaj kémhatása savanyú, azaz a pH-értéke a kívánt érték alatt van, akkor ezt a jól bevált meszezéssel orvosolhatjuk.

Vidékünkön elméletileg beszerezhető nyers mészkő-őrlemény, az úgynevezett „izvesztnyák” azonban annak minősége, sajnos, sokszor kétséges, miközben az ára kis tételben irreálisan magas. A kijuttatandó mennyiség pontos meghatározásához ugyan laboratóriumi vizsgálatra lenne szükség, de jól bevált gyakorlati tapasztalat az, hogy 100 m2-re (1 árnyi területre) 50 kg darált mészkőpor kijuttatásával kb. 1 egységnyivel tudjuk a talaj pH-értékét növelni. Ugyanennek a hatásnak az eléréséhez az építőanyag boltokban beszerezhető égetett (oltatlan) mészporból 25 kg szükséges.

 A lúgos, magas pH-értékű talajok kémhatásának csökkentésében, sajnos, még nincs akkora gyakorlatunk, a szakirodalom is meglehetősen szűkszavú e kérdésben. Az orosz és amerikai gyakorlatról szóló cikkek alapján az őrölt kénpor kijuttatását tudjuk ajánlani. Ebből a pH érték 1 egységnyivel történő csökkentéséhez 100 m2-re (1 árnyi területre) 5 kg-ot kell kijuttatni. Szerencsére az őrölt kénpor az interneten keresztül viszonylag olcsón és gyorsan beszerezhető. Az első próbálkozások e módszer meghonosítására már vidékünkön is megtörténtek, várjuk a tapasztalatokat a hosszú távú hatások tekintetében.

Gál István,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány

Forrás: karpatinfo.net