– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Az uborkatermesztés egyik legelterjedtebb betegsége lett egy szépen csengő nevű betegség, a didimella. A fertőzés a legkülönbözőbb tüneteket tudja produkálni, ezért nagyon nehéz a kezdeti szakaszában egyértelműen azonosítani. Külön-külön egyik vagy másik tünete más betegséggel vagy élettani zavarral is megmagyarázható, a megfelelő laboratóriumi vizsgálatok hiányában igazából csak a fertőzés lefolyásának összképéből lehet egyértelmű diagnózist felállítni.
Tovább
A háborús időszak ellenére (vagy éppen pont annak a következményeként) viszonylag jó szezont zártak a korai uborkahajtatással foglakozó gazdák. Ezen felbuzdulva sokan döntöttek úgy, hogy az őszi fordulóra is uborkát ültetnek a fóliasátorba, a korábban egyre inkább elterjedt másodvetésű paradicsom helyett.
Tovább
Ahogy hűvösebbre, szelesebbre fordul az időjárás, néhány nappal később szinte folyamatosan telefonálnak az uborkatermesztő gazdák, hogy elkezdett „taknyosodni” a kis uborkák csúcsa, és mivel permetezzenek ellene. Ilyenkor kénytelenek vagyunk elmagyarázni a tünet kialakulásának okát, folyamatát, veszélyeit, ugyanis a védekezés sikerességéhez fontos, hogy a gazdák megértsék a kiváltó okokat, s azokat szüntessék meg.
Tovább
A bizonytalan háborús helyzet ellenére több száz, több ezer kárpátaljai magyar család döntött úgy, hogy nem adják fel a reményt, s belevágnak az új hajtatási szezonba. A hajtatott
uborkát fenyegető megannyi veszély ellenére továbbra is ez az egyik legmegbízhatóbb, legstabilabb jövedelmet nyújtó növény. Annak ellenére, hogy már több évtizedes hagyománya van Kárpátalján az uborka hajtatásának, még mindig nagyon gyakoriak a palántaneveléskor elkövetett hibák. Ezek a hibáink bizony kihatással lesznek az egész szezonra! Érdemes tehát újra átvenni a legfontosabb tudnivalókat.
Az idei évben az uborkahajtatással foglakozó gazdákat alaposan meglepte a rendkívül korán, már május első hetében támadó peronoszpóra. A megelőző védekezés hiánya miatt futótűzként söpört végig az állományokon a fertőzés, jelentős károkat okozva. A lombozat helyreállítása heteket vett igénybe, már ha a gazda nem döntött úgy, hogy nem küszködik tovább az állomány megújításával, hanem előre hozza a másodvetést. Aztán a peronoszpóra újból „megtréfálta” az uborkatermelőket. A két hőhullám közötti erős éjszakai lehűlésekkel járó hűvösebb időszak nem csak a szabadföldi kordonos uborkát gyengítette le, hanem az éppen intenzív növekedési fázisban lévő másodvetésű uborkaállományokban ismét felütötte a fejét a peronoszpóra. Ráadásul nagyon sok gazdánál a tavaszi időszakban jól működő szerkombinációk hatástalanok lettek a peronoszpóra ellen.
Tovább
Az idei uborkahajtatási szezon egyik kellemetlen meglepetése a peronoszpóra-fertőzés meglepően korai fellépése. A tünetek megjelenésének eddigi „rekordja” kb. május 25. volt, az idén viszont már május 10. környékén több helyen is találkoztunk a fertőzés jeleivel. Mivel ilyen korai időszakban a gazdák még nem számítottak (számítottunk) erre a betegségre, ezért a megelőző védekezések is elmaradtak, így a fertőzés nagyon gyorsan tudott terjedni az állományokban. Ukrajnában még nagyon sok hatékony permetszer beszerezhető, amelyeknek a hatóanyagát az Európai Unióban, így Magyarországon is kivonták a forgalomból. Ennek ellenére több termelő is arról panaszkodott, hogy a permetezések nem az elvárt hatékonysággal bírtak. Ebben a cikkünkben újra átvesszük azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek betartása elengedhetetlen a hatékony növényvédelem szempontjából.
TovábbTavaly tavasszal a korai hajtatási szezon talán legsikeresebb növénye az uborka volt. Ennek alapján nem csoda, hogy az idén egyre több gazda, egyre nagyobb felületen szeretné ezt a növényt termeszteni. A legügyesebbek, legfelkészültebbek már az első termések betakarításánál járnak, mások március első felében ültettek, viszont a gazdák túlnyomó része április folyamán tervezi az ültetést. Ott most a jó minőségű palánták előállítása az elsődleges cél.
Tovább
A háborús időszak ellenére (vagy éppen pont annak a következményeként) viszonylag jó szezont zártak a korai uborkahajtatással foglakozó gazdák. Ezen felbuzdulva sokan döntöttek úgy, hogy az őszi fordulóra is uborkát ültetnek a fóliasátorba, a korábban egyre inkább elterjedt másodvetésű paradicsom helyett.
Tovább
Ez a súlyos uborkabetegség, érdekes módon, nem az uborkatermesztés kárpátaljai „őshazájában” – Verbőcön és Feketepatakon – okoz igazán gondot. Valamiért az itteni mikroklíma nem kedvez ennek a fertőzésnek. Nagyobb fertőzési gócaival a tiszántúli falvakban, nevezetesen Péterfalván, Nagypaládon és Fertősalmáson találkoztunk, elsősorban a szabadföldi termesztésben. Mivel kártétele vetekedhet a rettegett peronoszpóráéval, érdemes részletesebben is megismerkedni ezzel a baktériumos fertőzéssel.
Tovább
Minden zöldségnövénynek megvannak az éppen aktuális növényvédelmi problémái. Nincs ez másképp az uborka esetében sem.
Tovább