– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Az idei viszonylag enyhe tél miatt a fóliaházakban már május elején láthattunk levéltetű-fertőzést. A gazdák többsége a tavaszi növényállományt csak több egymást követő vegyszeres védekezéssel tudta megóvni a fertőzéstől. Sajnos az idei ősz is hasonlóan alakul, a levéltetű-fertőzés megjelent a másodvetésű állományokban. Az alábbiakban a levéltetű életmódjáról, kártételéről és a védekezés lehetőségeiről olvashatnak.
Tovább
Cikksorozatunk előző részében ismertettük olvasóikkal, hogyan lehet különböző, a termesztésben alkalmazandó anyagokból különféle gyökérrögzítő közegkeverékeket létrehozni úgy, hogy közben figyelembe vesszük a termesztendő növényeink igényeit, valamint az előző írásunkból azt is megtudhattuk, hogy miként kell ezeket a közegkeverékeket helyesen kezelnünk. Jelenlegi írásunkkal pedig szeretnénk rávilágítani arra, hogy e speciális közegeken hogyan alkalmazhatóak szakszerűen a hozzájuk szorosan kapcsolódó öntözési és tápoldatozási technológiák.
Tovább
Cikksorozatunk előző részében bemutattuk azokat a szerves és szervetlen anyagokat, melyeket rendszeresen alkalmaznak azok a termelők, akik a talaj nélküli hajtatásban jártasak. Jelenlegi írásunkból pedig megtudhatjuk, hogy miként lehet ezekből a közegekből (termesztendő növényeink igényeinek a figyelembevételével) minél jobb gyökérrögzítő keverékeket készíteni.
Tovább
Július közepére szinte minden gazda, aki a másodvetés mellett döntött, elültette a fóliasátrakban a paradicsomot vagy az uborkát. Az egyik legnagyobb probléma már az ültetést követően (vagy még a palántanevelőben) a kártevők megjelenése a növényeken ebben a nyári meleg időszakban. A kártevők közül a tripsz egyike azoknak a rovaroknak, melyek igen nagy gondot tudnak okozni a termelő számára. Alábbi írásunkban a tripszek életmódjáról, kártételéről és a védekezés lehetőségeiről olvashatnak.
Tovább
Évről évre visszatérő gondot és kárt okoznak a zöldséghajtatóknak ezek a kis kártevők. A klímaváltozás miatt egyre enyhébbek a telek, így a tavaszi megjelenésük és felszaporodásuk is egyre korábbi időszakra tevődik. Az igazán nagy gazdasági kárt viszont inkább az őszi hajtatásban szokta okozni, mivel a nyár folyamán kiültetett zsenge palántákat támadja tömegesen.
Tovább
Cikksorozatunkkal azon termelők számára kínálunk különféle informális segítséget, akiknek egy adott területen belül, az adott termesztő létesítményeikben már nem nyílik lehetőségük gazdaságosan termeszteni. Amennyiben a termelő nem tud, vagy nem akar az (előző két részében részletesen taglalt) oltási lehetőségekkel élni, akkor azok számára a következő kiút lehet a különböző közegeken vagy azok keverékein történő termesztés. A mostani írásunk ezeket a lehetőségeket fogja taglalni.
Tovább
A kedvező júniusi uborkaárak miatt az idén viszonylag hosszúra nyúlt a tavaszi hajtatási szezon. Annak ellenére, hogy az állomány több gazdánál is még elfogadható állapotban van, s a termés mennyiségére sem lehet panasz, mégis érdemes felszámolni az állományt, s hozzá készülni a „második felvonáshoz”. Ennek több oka is van. A legfontosabb az, hogy júliusban évről évre nagyon alacsony a salátauborka árra. Mivel sok konzervgyár leállt, ezért csak nagyon kevés településen folyik a konzervuborka felvásárlása, a lakosság pedig hagyományosan csak augusztus-szeptember folyamán rakja be a télére való savanyú uborkát. Ha visszaszámoljuk a termőre forduláshoz szükséges 3 hetet, akkor azt látjuk, hogy július hónap folyamán elegendő kiültetnünk az uborka palántákat ahhoz, hogy elérjük a berakási idényt, de még a késő őszi időszakban is megfelelő kondícióban legyen az állományunk.
Tovább
Cikksorozatunk előző részében az olvasóink számára bemutattuk, hogy „a talajban, de mégis védetten” oltási technológia milyen kiváló pozitív tulajdonságokat rejt magában. A folytatásban pedig az oltási technológia rejtelmeibe szeretnénk „elkalauzolni” olvasónkat, vagyis közelebbről megismertetni az oltási technikák gyakorlati elemeit.
Tovább
A globális felmelegedés miatt Európában, így vidékünkön is, az átlagos talajvízszint inkább folyamatosan csökken. Azonban időről időre jön egy viszonylag hosszabb, intenzívebb csapadékos időszak, amikor a belvíz okoz súlyos gondot. Ezek a belvízveszélyes időszakok általában későősztől koratavaszig jelentkeznek, így a szabadföldi növénytermesztésben ritkán okoz gondot. Természetesen mindig előfordulhatnak rendkívüli időjárási helyzetek, amikor az addig védettnek hitt területek is víz alá kerülnek. Mint ahogy most járt több tiszaháti termelő is a június első napján hirtelen leesett nagy mennyiségű csapadék eredményeképp.
Tovább
Eme cikksorozatunk előző két részében már nagyvonalakban bemutattuk azokat az ismertebb és kevésbé ismert agrotechnikai lehetőségeket, amelyek megoldásokat jelenthetnek arra az esetre, amikor már a termelőnek nehézkessé válik a talajon történő termesztés. A cikksorozat folytatásaként pedig ezeket a megoldásokat fogjuk egyenként, részletesebben áttekinteni.
Tovább