– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A kedvező júniusi uborkaárak miatt az idén viszonylag hosszúra nyúlt a tavaszi hajtatási szezon. Annak ellenére, hogy az állomány több gazdánál is még elfogadható állapotban van, s a termés mennyiségére sem lehet panasz, mégis érdemes felszámolni az állományt, s hozzá készülni a „második felvonáshoz”.
Tovább
A jelenlegi cikksorozatunk harmadik és egyben befejező részében további olyan ismert és kevésbé ismert rovarokat szeretnénk bemutatni, amelyekről csak kevesen tudják, hogy milyen hasznos tevékenységet is folytatnak kertjeinkben.
Tovább
Jelenlegi cikksorozatunk előző részében megtudhattuk, hogy milyen hasznos növényekkel találkozhatunk a kertjeinkben, valamint azt is, hogy ezek a növények milyen pozitív hatást fejtenek ki termesztett növényeinkre. De a hasznos növényeinken kívül számtalan hasznos rovarral is találkozhatunk ezeken a területeken. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ha egy rovar („bogár”) megjelenik a gondozott kertjeinkben, akkor azokat azonnal irtani kell. Nos, ez egyáltalán nem így van! Ezen hasznos rovarok és a kertjeink védelme érdekében a jelenlegi írásunkkal szeretnénk bemutatni néhány olyan rovartípust (és annak hasznos tevékenységeit), amelyek a leggyakrabban fordulnak elő kertjeinkben.
Tovább
Egy kertészkedő ember számára a május az egyik legszebb hónap az évben. Ilyenkor felpezsdül az élet a kertekben. Kilombosodnak a fák, intenzív fejlődésnek indulnak a lágyszárú növények és számtalan rovarfaj jelenik meg. Ez idő tájt néha hajlamosak vagyunk bosszankodni azon, hogy mennyi haszontalan gyom és rovar lepi el a rendezett kertjeinket. Pedig, ha nagyobb alapossággal vizsgálódunk és egy kicsit utána nézünk a dolgoknak, akkor rájöhetünk, hogy rengeteg hasznos növény és rovar található meg közöttük. Mostani cikksorozatunkkal ezeket a hasznos növényeket, rovarokat és azok hatásmechanizmusait szeretnénk közelebbről megismertetni olvasóinkkal.
Tovább
Májusban, a hőmérséklet emelkedésével egyre nagyobb számban jelennek meg fóliasátrainkban különböző rovarok, rovarfajok. Ezek nem mindegyike tartozik a kárt okozó rovarok közé, de a károsító rovarok ellen valamilyen módon (biológiai vagy kémiai) védekeznünk kell. A kártevők elleni védekezések csak a rajzás pontos megfigyelése alapján végezhetők el. Megfigyelésükre és rajzásuk előrejelzésére különféle működési elvű csapdák használhatók. Ebben a cikkünkben ezeknek a csapdáknak a megismertetésével, alkalmazásával, azok helyes kihelyezésével fogunk foglalkozni, és az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdésekre igyekszünk választ adni.
Tovább
Mára nem csak a fűtött, hanem a fűtetlen fóliasátrakban is megnövekedtek az aktuális tennivalók. Itt is vannak hasonlóan fontos és kihagyhatatlan (elhanyagolást nem tűrő) munkálatok, mint például a rendszeres szellőztetés, egyenletes öntözés, vagy esetleg az időszerű zöldmunkák. A fűtetlen fóliasátrakban azonban mégsem ezek a munkálatok teszik ki a legtöbb munkaórát. Hogy mik azok a plusz munkafolyamatok, amik ilyenkor adódnak, és mire kell odafigyelnünk annak érdekében, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki az adott létesítményünkből és termesztett növényeinkből, azt a jelenlegi írásunkban szeretnénk kifejteni.
Tovább
Aki fólia alatti hajtatással foglalkozik, az nagyon jól tudja, hogy tavasszal, az idő előrehaladtával, ahogyan javulnak az időjárási körülmények, emelkedik az éjszakai hőmérséklet, felgyorsulnak az események. A már meglévő növényeink intenzív fejlődésnek indulnak. Legyen az a fűtött fóliasátorban egy főnövény, vagy a fűtetlenben valamilyen elővetemény, akár a palántanevelő helyiségben kiültetésre váró másodnövény. Ezek az intenzív fejlődésnek indult növények maguk után vonják a megnövekedett aktuális tennivalókat, valamint megmutatják azokat a hibákat, amiket a termelő ilyenkor elkövetett, vagy elmulasztott. Ez az időszak általában az áprilisi hónapban kezdődik. Jelenlegi cikkünk ennek az időszaknak az aktuális tennivalóiról, valamint azokról a gyakoribb hibákról fog szólni, amelyek a leginkább előfordulnak ebben az időszakban.
TovábbCikksorozatunk utolsó részeiben abból a reményből indultunk ki, hogy ha a szezon közben lesznek is áramszünetes időszakok, helyes szervezéssel, a lehetőségek kihasználásával a szükséges napi vízmennyiséget ki tudjuk majd juttatni a növények számára, még ha nem is akkor, és nem olyan adagokban, ami ideális lenne. Megtárgyaltuk azt is, hogy milyen nagy szerepe van a helyes talajművelésnek, azaz magas humusztartalmú, morzsalékos talajszerkezet kialakításának a talajok víztároló képességében. Most, cikksorozatunk utolsó részében folytatjuk ezt a gondolatmenetet, és sorra vesszük azokat a növénytermesztési fortélyokat, amelyek segíthetnek a növényeinknek komolyabb terméskiesés nélkül átvészelni az esetleg rendszertelen öntözésekből adódó negatív hatásokat.
Tovább
Cikksorozatunk előző részeiben sorra vettük ugyan azokat az eszközöket, amelyekkel talán megoldható az öntözés, tápoldatozás a súlyos áramszünetes időszakokban is, de az utolsó cikkünkben megpróbáltunk egy optimistább lehetőséget számba venni. Mégpedig azt, hogy valamelyest enyhül majd az áramszünetes vészhelyzet, és megfelelő szervezéssel, az adódó lehetőségek maximális kihasználásával is meg tudjuk oldani majd az öntözéseket.
Tovább
Cikksorozatunk előző részeiben sorra vettük, hogy mely technikai eszközökkel tudjuk áthidalni az áramszünetes időszakokat, milyen esetben melyiket célszerű használnunk. Míg a palántanevelők, fóliasátrak fűtésénél valószínűleg nem ússzuk meg valamilyen tartalék áramforrás beszerzése nélkül, addig az öntözést, tápoldatozást (az alkalmas időszakok maximális kihasználásával) talán igen. Természetesen, erre is fel kell készülni, be kell szerezni azokat az eszközöket, amelyek a segítenek majd abban, hogy ne mulasszuk el az „áramos” időszakokat.
Tovább