– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Október folyamán az uborkahajtatásra használt fűtetlen fóliasátrak nagy része már kiürült, vagy legalább is az utolsó terméseket szedik lefelé a gazdák. Azonban a teendők ezzel nem értek véget, a fóliasátrakat még fel kell készíteni a következő szezonra. Ebben a cikksorozatunkban ezekhez a teendőkhöz szeretnénk néhány tippet adni.
Tovább
A szüret a 2024-es évben szinte minden fajtánál 2-3 héttel a megszokottnál korábban befejeződött, már a késői fajtákat is betakarították. A kék bogyójú fajták héjon erjesztése még tart a feldolgozókban, de lassan azok is a présekbe kerülnek, kezdődhetnek a pincében végzendő feladatok: fejtés, derítés, szűrés, kénezés, feltöltés, házasítás stb. Nézzük sorba, milyen feladatokat kell végre hajtani, milyen sorrendben és minek mi a célja és eredménye.
Tovább
A korai tavasznak és nagy melegnek köszönhetően a 2024-es évjáratban igen korán kezdődött a szőlők szüretje. A szőlők egy jelentős része már feldolgozásra került, a hordókban, a tartályokban már az erjedés is beindult. A nagy szárazságnak és forróságnak köszönhetően a mennyiségek kilóban nem túl nagyok, de jó szüreti időpontválasztással megfelelő a savtartalom és kiemelkedően magas cukrokat mérnek a gazdák. Nézzük meg egy kicsit pontosabban, milyen is a szőlő cukortartalma, és milyen is a maradékcukros, félédes bor.
Tovább
Cikksorozatunk előző részeiben már bemutattunk és részletesen kifejtettünk néhány olyan szervesanyagot (szecskázott szalma, komposzt, zöldtrágya), amelyek kifejezetten pozitívan hatnak fóliaházaink talajára, de még mindig akadnak olyanok, amelyek bemutatásra várnak. Most ezen ismert szervesanyagok, és azok talajainkra gyakorolt hatásainak az ismertetése következik.
Tovább
A szőlő préselése során kinyert must önmagától is erjedni kezd, a benne lévő cukrok pedig alkohollá alakulnak, miközben széndioxid és hő keletkezik, írhatnánk le így a folyamatot röviden. Azonban ez a folyamat ennél sokkal összetettebb és bonyolultabb, számos tényező befolyásolja döntően és határozza meg az elkészült végtermék minőségét, karakterét. Az egyik ilyen fontos tényező a hőmérséklet.
Tovább
Cikksorozatunk előző részében vázlatpontokban bemutattuk, hogy milyen lehetőségeink is vannak a fóliaházaink talajainak javítására. Az 1. vázlatpontban ismertettük azokat a szerves anyagokat (komposzt, istállótrágya, zöldtrágya, szecskázott szalma vagy egyéb más apróra vágott zöld növényi maradványok pl. kukoricaszár), amelyek használatával, a talajba történő bedolgozásával jelentősen hozzájárulunk talajaink minőségi javulásához. Előző írásunkból már megtudhattuk, hogy az imént felsorolt szerves anyagok közül hogyan alkalmazzuk a szecskázott szalmát a talajjavítás céljára, jelenlegi írásunkból pedig a további szerves anyagok (komposzt, zöldtrágya) felhasználásának módjairól tudhatunk meg minél több részletet.
TovábbSok fólia alatti hajtatással foglalkozó termelő megtapasztalhatta már, hogy a frissen felállított fóliasátraik első éveiben (kb. 2-3 év) viszonylag kevés olyan tényezővel találkoznak, amelyek túlzottan negatívan befolyásolnák a termés mennyiségét és annak minőségét.
Tovább
Cikksorozatunk előző részeiben sorra vettük, hogy mely technikai eszközökkel tudjuk áthidalni az áramszünetes időszakokat, milyen esetben melyiket célszerű használnunk. Míg a palántanevelők, fóliasátrak fűtésénél valószínűleg nem ússzuk meg valamilyen tartalék áramforrás beszerzése nélkül, addig az öntözést, tápoldatozást (az alkalmas időszakok maximális kihasználásával) talán igen. Természetesen erre is fel kell készülni, be kell szerezni azokat az eszközöket, amelyek segítenek majd abban, hogy ne mulasszuk el az „áramos” időszakokat. Ugyanis, ha a nappali időszakban csak néhány órát van áram, akkor annak minden percét ki kell használni, hogy érkezzünk lehetőleg minden fóliasátrat megöntözni. Ehhez próbálunk néhány tippet adni.
Tovább
Cikksorozatunk előző, a generátorokról szóló részében megemlítettük, hogy az áramfejlesztő generátorokról csak akkor érdemes például az elektromos vízszivattyúkat üzemeltetni, ha csak viszonylag ritkán, vagy napi szinten ugyan, de csak rövidebb ideig van rá szükség. Ha rendszeresen, naponta több órán át kell megoldanunk az öntözést hálózati áram nélkül, akkor mindenképpen benzinmotoros szivattyúval érdemesebb azt megoldani. Ugyanis az elektromos generátorok hatásfoka viszonylag alacsony, benzinmotor teljesítményének csak kis hányada alakítódik át elektromos energiává. Ha ugyanezzel a benzinmotorral közvetlenül a szivattyút forgatja, akkor ugyan annyi öntözővíz kinyomásához akár fele annyi üzemanyag is elegendő. És itt még nem besszéltünk arról, hogy egy elektromos generátor ára jelenleg többszöröse a benzinmotoros szivattyú árának.
Tovább
Lassan végéhez közelít a tavaszi hajtatási szezon, és a gazdák túlnyomó többsége már az őszi fordulóra készül. Azonban a rendszeres áramszünetek megjelenésével sokan elbizonytalanodtak, hogy a nyári hőségben fogják-e tudni rendesen öntözni az állományukat, vagy esetleg fűteni a fóliasátrakat a késő őszi időszakban. Szerencsére a kárpátaljai magyar gazdák többsége nem a feladást választja, hanem valamilyen kiutat keres a problémára. Mind többen kérnek tanácsot azzal kapcsolatban, hogy mit érdemes inkább venni: generátort, vagy benzinmotoros szivattyút? Ha már van egy szünetmentes tápegységük, megoldható-e vele a szivattyú üzemeltetése? Tényleg vannak olyan „csodaszerek”, amelyek segítenek a növényeknek átvészelni az öntözések esetleges kimaradását?
Tovább