A környezet változásai egyértelmű jelzéseket küldenek arról, hogy az emberiség meghaladta a bolygó eltartó-képességét és rugalmasságát. Ha a talaj tízszer gyorsabban pusztul, mint megújul, ha a fajok ezerszer gyorsabban halnak ki, mint a természetes evolúciós ütem, akkor ez elég világos jelzés a küszöb átlépésére. A környezetben létrehozott változások alkalmazkodási kényszert szülnek minden élő rendszer és élőlény – az ember sem kivétel – számára.
TovábbA biológiai sokféleség csökkenése és a talajdegradáció – mint jelenlegi problémák a mezőgazdaságban.
A talaj élő rendszer, olyan szuperorganizmus, amelynek működését az emberi testhez hasonlóan számos szerv, azaz élő szervezetek együttműködése határoz meg. Az intenzív művelés és a mezőgazdasági kemikáliák használata szétzilálja ezt az egészséges kooperációt, aminek a negatív hatásait a talajaink romlásával fizetjük meg. A mezőgazdálkodás mai általánossá vált formája a monokultúrás növénytermesztés és a zárt, tömeges állattartás. A valaha létezett legkártékonyabb módszer. Az emberek egyre világosabban látják, hogy az ipari mezőgazdasági módszerek jelentős károkat okoznak a talajnak.
TovábbKorai fakadás, kezdődnek a zöldmunkák
Az idei évben az átlagosnál melegebb februárnak köszönhetően a szőlőtőkék a megszokottnál korábban ébredtek. A nedvkeringés beindulása után hamar következett a rügypattanás. Ennek köszönhetően az átlagosnál körülbelül három héttel jár előrébb a vegetáció. A hajtások hossza elérte a 10-20 cm, tehát a zöldmunkákat és a növényvédelmi munkákat eszerint kell végezni, nem naptár szerint. De nézzük sorban, milyen feladat vár most a szőlészekre.
TovábbA magnólia
A magnólia – más néven liliomfa – vitathatatlanul a tavasz egyik legfeltűnőbb növénye. Hatalmas, pompás virágai olyan ámulatba ejtő látványt nyújtanak a kopár hónapok után, hogy még a rövid ideig tartó virágzás ellenére is érdemes legalább egy magnóliafácskát nevelgetni a kertben. Az alábbi írásban összegyűjtöttük, amit tudni kell erről az elegáns növényről.
TovábbA szója termesztése (3.)
A szója sikeres termesztése szempontjából fontos tisztában lenni azokkal a tényezőkkel, amelyek kihatnak a növény fejlődésére, a termés mennyiségére és minőségére egyaránt. Jelenlegi írásunkban ezeket a befolyásoló tényezőket fogjuk ismertetni.
TovábbA fokhagyma termesztése
A fokhagyma az emberiség egyik legrégebben termesztett kultúrnövénye. Őshazája Kazahsztán és Kirgizisztán déli területei. Már az ókorban az egyiptomiak, a görögök, a rómaiak állandóan termesztett és fogyasztott növénye volt. Vidékünk falvaiban – főleg csak a háztáji kiskertekben – saját részre ültetik a gazdasszonyok, azonban voltak már kísérletek a termesztésére nagyobb területeken, piaci értékesítésre is. Az alábbiakban a fokhagyma szabadföldi termesztéséről írunk.
TovábbA hajtatási paradicsom ápolása
Nagyon sok kárpátaljai gazda tért át az egyre nehezebben termeszthető uborkáról a paradicsom hajtatására. Részben a kedvező időjárásnak köszönhetően a kiültetett állományok általában szépen fejlődnek, öröm végig nézni a zöldellő fóliasátrakon. Azonban a lombozat fejlődésével kezdetét veszi egy folyamatos elfoglaltság is: a rendszeres kacsolás, levelezés. Most megpróbáljuk megtárgyalni, hogyan is kell(ene) ezeket szakszerűen elvégezni.
TovábbAz őszi búza gyomirtása I.
Sok tényezőt figyelembe kell vennünk a gyomirtó vásárlása előtt, az már nem járható út, hogy a gazdaboltban „kérünk rá valamit”. Legtöbb esetben ezzel csak a szerencsére bízzuk a munkánk eredményét. A jó termelőnek tudnia kell, hogy mikor és milyen gyomirtót használjon.
TovábbSzőlő ültetése, pótlása a tavaszi időszakban
Szőlő telepítésére, tőkék pótlására a szőlő nyugalmi időszakában van lehetőségünk. Ez az időszak novembertől körülbelül május végéig tart. A telepítés kezdete a lombok lehullása után, a hajtások beérése, fásulása után indul és egészen a nagyobb fagyok beálltáig tart. Az utóbbi évek enyhe telei közben gyakorlatilag télen is lehet szőlőt ültetni. Tavasszal pedig a telepítési időszak egészen addig tart, amíg a szaporító anyag meg nem indul.
Tovább