– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A málna termesztésében a legnagyobb gondot nem a betegségek és a kártevők okozzák, hanem a gyomosodás elleni védekezés. Gondoljuk csak végig, lett-e málnatermés azokon a töveken, melyeket a gyomok közé ültettünk? S hányszor volt már, hogy a fű szinte „elölte” a málnatöveket?
Tovább
A 2024-es szőlőszezon az extrém időjárás miatt igen érdekesen alakul. A korai meleg tavasznak köszönhetően igen korán fakadt a szőlő, utána, bár a május kicsit borúsabb, hidegebb lett, de a szüret így is kb. 2-3 héttel korábban kezdődik, mint a megszokott. A júliusi időjárás most nagyon magas hőmérséklettel és komoly UV sugárzással jár. Ez az erős napsugárzás és hő már a meleget kedvelő szőlő számára is problémát okoz.
Tovább
A kerti hortenzia (Hydrangea macrophylla) népszerűsége nem véletlen: lenyűgöző virágzataival és változatos színvilágával bármely kert ékköve lehet. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan gondozzuk, ültessük, szaporítsuk és metsszük ezt a csodálatos növényt, hogy hosszú évekig gyönyörködhessünk benne.
Tovább
Cikksorozatunk jelenlegi írásából megtudhatjuk, hogy a szója termesztése során milyen kártevőkkel és kórokozókkal szemben kell felvenni a harcot annak érdekében, hogy sikeres évet zárhasson az a gazda, aki a szója termesztésére szánja el magát.
Tovább
A káposztafélék termesztésében évről évre bebizonyosodik, hogy öntözőrendszer nélkül felemás eredményekre számíthatunk. Az öntözőrendszerek és öntözési módok között is különbség van, hiszen nem mellékes a befektetés nagysága és a megtérülés ideje, mindemellett az öntözni kívánt terület nagysága is döntést befolyásoló tényező.
Tovább
A rózsa igényes növény, sok gondozást és törődést kíván. Szépségét csak kedvező körülmények között, ápolt és egészséges bokron élvezhetjük igazán. Előző cikkünket (lásd a Kárpátalja 1214. számát!) folytatva a következőkben a rózsa kártevőiről fogunk írni, valamint arról, hogyan próbáljuk megelőzni a kártételüket, illetve miként védekezhetünk ellenük.
Tovább
Az utóbbi néhány évben vidékünkön egyre több olyan kórokozóval és kártevővel találkozhatunk a paradicsomállományokban, amelyek eddig vagy egyáltalán nem, vagy csak ritkán voltak észlelhetők egy-egy gazda fóliasátrában. Alábbi írásunkban egy, a paradicsomot támadó baktériummal ismerkedhetünk meg, amely teljesen tönkre tudja tenni az állományt a megjelenésével.
Tovább
Cikksorozatunk előző részeiben sorra vettük, hogy mely technikai eszközökkel tudjuk áthidalni az áramszünetes időszakokat, milyen esetben melyiket célszerű használnunk. Míg a palántanevelők, fóliasátrak fűtésénél valószínűleg nem ússzuk meg valamilyen tartalék áramforrás beszerzése nélkül, addig az öntözést, tápoldatozást (az alkalmas időszakok maximális kihasználásával) talán igen. Természetesen erre is fel kell készülni, be kell szerezni azokat az eszközöket, amelyek segítenek majd abban, hogy ne mulasszuk el az „áramos” időszakokat. Ugyanis, ha a nappali időszakban csak néhány órát van áram, akkor annak minden percét ki kell használni, hogy érkezzünk lehetőleg minden fóliasátrat megöntözni. Ehhez próbálunk néhány tippet adni.
Tovább
Cikksorozatunk előző, a generátorokról szóló részében megemlítettük, hogy az áramfejlesztő generátorokról csak akkor érdemes például az elektromos vízszivattyúkat üzemeltetni, ha csak viszonylag ritkán, vagy napi szinten ugyan, de csak rövidebb ideig van rá szükség. Ha rendszeresen, naponta több órán át kell megoldanunk az öntözést hálózati áram nélkül, akkor mindenképpen benzinmotoros szivattyúval érdemesebb azt megoldani. Ugyanis az elektromos generátorok hatásfoka viszonylag alacsony, benzinmotor teljesítményének csak kis hányada alakítódik át elektromos energiává. Ha ugyanezzel a benzinmotorral közvetlenül a szivattyút forgatja, akkor ugyan annyi öntözővíz kinyomásához akár fele annyi üzemanyag is elegendő. És itt még nem besszéltünk arról, hogy egy elektromos generátor ára jelenleg többszöröse a benzinmotoros szivattyú árának.
Tovább