A fokhagyma termesztése 2.

A fokhagyma termesztése 2.

A fokhagyma a különleges növényeink közé tartozik. Már a középkorban is bíztak gyógyító és tisztító erejében, emiatt gerezdjét amulettként hordták a nyakukban az emberek. Egészségügyi szempontból több okunk is van rá, hogy fogyasszuk. A fokhagymának erős antibakteriális és gombaellenes hatása van, allicin nevű vegyülete pedig ráksejtellenes tulajdonsággal bír. Tartalmaz szénhidrátot, fehérjét és nagyon sok ásványi anyagot, valamint A-, B-, C- és E-vitamint. Erős antioxidáns hatása van, melynek segítségével erősíti az immunrendszert. Illatát az ajoén nevű kéntartalmú anyagnak köszönheti. A fokhagyma segíti a szív- és az érrendszer élettani folyamatait, hozzájárul a vérnyomás és a koleszterin csökkentéséhez, s csökkenti az érelmeszesedés, az agyvérzés és a szívinfarktus kockázatát is. Ahhoz azonban, megfelelő minőségű fokhagymát tudjunk termeszteni, ismernünk kell a főbb ápolási munkákat és a betakarítás menetét. Az alábbiakban a fokhagyma gondozását és betakarítását ismertetjük.

Tovább

Egyensúlyozás a paradicsomtermesztésben – Termést is neveljünk, ne csak lombot!

Egyensúlyozás a paradicsomtermesztésben – Termést is neveljünk, ne csak lombot!

Sok fóliásparadicsom-termesztőnek okoz gondot a helyes generatív-vegetatív egyensúly fenntartása. Vagy akkora lombot nevel a tő, hogy a virágot is lerúgja, vagy olyan kicsit, hogy az már nem képes kinevelni a termést. Értelemszerűen azt a lombozat-termés arányt tartjuk ideálisnak, elérendő állapotnak, ami maximális termésmennyiséget biztosít. A lombozat (levélzet) a paradicsom esetében sem csak „dísz”, hanem annak a „motorja”. Itt folyik a napenergia megkötése, azaz a fotoszintézis, aminek az eredménye a termések kineveléséhez szükséges szerves anyagok létrehozása. Tehát a nagy terméshez megfelelően nagy levélzet is szükséges. Azonban a levélzet mennyiségét csak addig növelhetjük, amíg át nem billen az egyensúly, azaz nem megy a termés rovására. 

Tovább

Borsmenta – (Mentha x piperita) jellemzői

Borsmenta – (Mentha x piperita) jellemzői

A mentafajokat több mint kétezer éve használja az emberiség. A borsmentát viszont csak 250 éve. Mégis napjainkban e fajnak van a legnagyobb gazdasági és gyógyászati jelentősége. Felhasználása rendkívül széleskörű. Nagy mennyiségben használja a korszerű gyógyászat, az élelmiszeripar, valamint a kozmetikai ipar egyaránt. Az alábbiakban bemutatjuk ezt a csodás növényt.

Tovább

A kerti hortenzia gondozása

A kerti hortenzia gondozása

A Kerti Hortenzia (Hydrangea macrophylla) egy látványos, valamelyest régies hangulatú nagytermetű dísznövény, amely nagy, labdaszerű virággömbjeivel vagy tányér alakú, ernyőszerű virágzatával ámulatba ejti az embert. Népszerűségét nagy fajtagazdagságának köszönheti, hiszen a hortenzia egy nagyon változatos megjelenésű dísznövény. Ebben a cikkünkben bemutatjuk a leghasznosabb tudnivalókat a hortenzia gondozása kapcsán.

Tovább

Dúsvirágú gyöngycserje gondozása

Dúsvirágú gyöngycserje gondozása

Méltatlanul kevéssé ismert nemzetség a rózsafélék családjába tartozó gyöngycserje, melynek mindössze néhány faja ismert, Kínában, illetve Közép-Ázsiában. A dúsvirágú gyöngycserje (Exochorda x macrantha) az egyik leggyakoribb gyöngycserje hibrid, mely kb. 2-2,5 méteres maximális magasságot érhet el. Díszítőértékét a kissé íves hajtásokon pompázó, hófehér virágai adják. Rendkívül mutatós, lombhullató cserje. Gondozása egyszerű, nem igényel különösebb odafigyelést. Az alábbiakban bemutatjuk ezt a csodás növényt.

Tovább

A talaj, mint az ökológiai tápanyagutánpótlás alapja: a kőzetek szerepe és a növények tápanyagfelvétele

A talaj a Földkéreg legfelső szilárd, termékeny rétege, amely a növények termőhelyéül szolgál. Alapvető tulajdonsága a termékenysége, amely azt jelenti, hogy kellő időben képes ellátni a rajta élő növényzetet vízzel és tápanyagokkal, ezáltal lehetővé teszi az elsődleges biomassza megtermelését. Emellett a talaj a természeti környezetünk alapja, amely biztosítja az anyagok biológiai körforgását. Hogy megértsük felépülését és a témánk lényegét, meg kell értenünk, hogy miképpen alakultak ki, hogyan alakul az összetételük és mit jelentenek az összetételek.

Tovább

A regeneratív mezőgazdaság

Az elmúlt évtizedekben és ahogy halad az idő egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a hagyományos talajművelési módszerek nem fenntarthatóak hosszú távon. A talaj termőképességének csökkenése, a talajerózió és a környezetszennyezés egyre nagyobb kihívások elé állítják a mezőgazdaságot. Ennek következtében egyre többen kezdenek érdeklődni a regeneratív mezőgazdaság iránt.

Tovább

Az intenzív mezőgazdaság káros hatásai


Az intenzív mezőgazdaság magas termelékenységű és hatékonyságú mezőgazdasági gyakorlatokat jelent, amelyek a lehető legnagyobb mennyiségű élelmiszertermelésre fókuszálnak adott területen. Jellemző rá a nagy, több esetben túlzott mennyiségű műtrágya és vegyszerek használata, illetve az, hogy monokultúrákra épül. Bár jelenleg növel és megfelelően fenntartja az élelmiszerellátást, hosszú távon fenntarthatósági kérdéseket is felvet, mint például a talajkimerülés és a környezetszennyezés.

Tovább

A biodiverzitás hanyatlásának közvetlen okai Magyarországon

A területfelhasználás szerkezete – Magyarország területének 57%-a mezőgazdasági terület, amely összesen 5,337,200 ha. Ebből 4.323 ezer ha szántóföld, amely az ország teljes területére kivetítve 46,5%. A szántóknál mindenképpen kedvezőbb diverzitású gyepterületek az ország területének 8%-ra zsugorodtak, az erdővel borított felszín viszont növekszik, és meghaladta a 20%-os részesedést. Ennek a területnek alig több mint a felén találhatunk természetesre emlékezteti, honos fafajokból álló 7 erdőtársulásokat. Az ország területének több, mint 20% élvez valamilyen szintű védettséget, legalább Natura 2000-es terület. A természetes vegetációs örökség ennek ellenére – szigorú számítások szerint – mindössze az ország területének 2-3%-át teszik ki csupán.

Tovább