– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Elérkeztünk az őszi búza termesztésével foglalkozó átfogó cikksorozatunk tizedik, egyben befejező részéhez. Ebben a részben a búza betakarításával, tárolásával és eme folyamatok körüli tennivalókkal fogunk foglalkozni. Igyekszünk az olvasóink számára a lehető legtöbb információt átadni annak érdekében, hogy az egész évi munkájuk „gyümölcsét” a lehető legjobb minőségben és mennyiségben tudják betakarítani.
Tovább
Mint általában minden évben, így idén is elszaporodtak a tripszek a hajtatólétesítményekben, főként a tavasszal fűtött fóliasátrakban. Az uborkán és a paradicsomon egyaránt károsítanak. Alábbi írásunkban a tripsz kártételéről és a védekezés módjairól olvashatnak.
Tovább
Előző cikkünkben már eljutottunk addig, hogy a növénytermesztésben az öntözés célja az ideális talajnedvesség biztosítása. Tisztáztuk, hogy öntözés szükségességét a talaj nedvessége határozza meg, és annak mérésére van egy jól bevált műszerünk, a markunk. A zöldségfélék többsége számára az a talajnedvesség számít optimálisnak, amelynél a markunkban összeszorított föld összeáll, egyben marad, a markunk nedves lesz tőle, viszont nem képlékeny, azaz nem préselődik ki az ujjaink között. Ennek az ideális talajnedvességi állapotnak a fenntartására különböző öntözési stratégiákat dolgoztak ki a szakemberek, amely magában foglalja a öntözési vízadagokat (azaz mennyi vizet juttatunk ki egységnyi területre, valamint, hogy milyen gyakran kell ezt megtennünk. Azonban az ördög a részletekben lakozik, sokszor csak apróságokon múlik, hogy az öntözési stratégiánk sikeres volt-e, vagy sem. Ilyen kérdés az öntözési adagok meghatározása.
Tovább
Az elmúlt néhány hétben behatóan foglalkoztunk a meggy és a cseresznye kórokozói és kártevői elleni biológiai védekezés lehetőségeivel. A következőkben szeretném összegezni, hogyan is áll össze e gyümölcsfélék komplex ökológiai növényvédelmi terve.
TovábbA cikksorozatunk előző részében megismerkedhettünk azokkal a gyomnövényekkel, amelyek a leginkább előfordulhatnak a búzatábláinkban. Tisztáztuk azt is, hogy ezeknek a gyomnövényeknek a kelési ideje eltérő, ezért az ellenük való védekezésnél különböző gyomirtási módokat kell megválasztanunk. Ezért ebben a cikkünkben ezeket a gyomirtási módokat szeretnénk bemutatni és választ találni a következő két kérdésre: mikor és mivel kell fellépnünk a gyomok ellen?
Tovább
A tavaszi időszakban gyorsan növő, egyre nagyobb a zöldségállomány lombozata, miközben az időjárás is szeszélyesen változik: hol napokig nem látjuk a napot, hol hétágra süt le ránk. Ilyen, gyorsan változó körülmények között nem csoda, hogy tanácstalanok a termelők, s állandóan visszatérő kérdés a gazdák részéről, hogy mekkora is aktuálisan a zöldségfélék vízigénye. Bizonytalanok, hogy naponta hányszor, milyen vízadagokkal öntözzenek, milyen töménységű tápoldatot használjanak. A kérdés fontosságát jelzi, hogy nem csak a pillanatnyi szedés mennyisége függ tőle, hanem az állomány egészségi állapota is. Ugyanis a gyökérproblémák nagy része a helytelen öntözésből, tápoldatozásból adódik.
Tovább
A meggy és a cseresznye biológiai növényvédelme V.
A meggy és a cseresznye esetében a kártevő fajok száma viszonylag csekélynek mondható a többi kultúrához képest, de egyedszámuk és kellemetlen kártételük sok fejfájást okozhatnak a termesztőknek és a fogyasztóknak. A következőkben két olyan kártevővel foglalkozunk, melyek ugyan nem okoznak nagy kárt, de biológiai termesztésben évről évre megjelennek a gyümölcsfákon.
Tovább
Sok fóliásparadicsom-termesztőnek okoz gondot a helyes generatív-vegetatív egyensúly fenntartása. Vagy akkora lombot nevel a tő, hogy a virágot is lerúgja, vagy olyan kicsit, hogy az már nem képes kinevelni a termést. Értelemszerűen azt a lombozat-termés arányt tartjuk ideálisnak, elérendő állapotnak, ami maximális termésmennyiséget biztosít. A lombozat (levélzet) a paradicsom esetében sem csak „dísz”, hanem annak a „motorja”. Itt folyik a napenergia megkötése, azaz a fotoszintézis, aminek az eredménye a termések kineveléséhez szükséges szerveses anyagok létrehozása. Tehát a nagy terméshez megfelelően nagy levélzet is szükséges. Azonban a levélzet mennyiségét csak addig növelhetjük, amíg át nem billen az egyensúly, azaz nem megy a termés rovására. Ennek az egyensúlynak a felborulására több jel is mutathat, azonban a tapasztalatom alapján a legegyszerűbben a virágfürtök állapota alapján tudjuk megbecsülni, hogy éppen hol tartunk. Ha a legfelső virágzó fürt túl közel van a hajtáscsúcshoz, s a levelek közötti távolságok is túl kicsik, akkor generatív irányba ment el az állomány. Ha ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk, azaz a legfelső virágzó fürt lemarad a hajtáscsúcstól, esetleg a fürtökön levelek, kis kacsok jelennek meg, akkor viszont vegetatív, azaz a lombozat irányába billent az egyensúly. Ebben a cikkünkben megpróbálunk néhány támpontot adni a kívánt egyensúly fenntartásához.
Tovább
Az idei esztendő késő tavaszi időjárása (hol esik az eső, hol süt a nap) sem igazán kedvező a betegségek szempontjából. A fűtött uborka- és paradicsomállományokban már megjelent a szürkepenész, amely igen jelentős terméskiesést tud okozni a gazda számára. Alábbi írásunkban e betegséget ismertetjük.
Tovább
A cikksorozatunk előző részében megismerkedhettünk azokkal a kártevőkkel és kárképeivel, amelyek ritkábban, vagy a nem megfelelő agrotechnika alkalmazása esetén fordulhatnak leginkább elő a búzatábláinkban. A mostani cikkünkben pedig az őszi búza jelentősebb kártevőinek megismerésével folytatjuk.
Tovább