– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Az utóbbi néhány évben folyamatosan találkozhatunk a kajszibarackfákon kéregmolybábokkal és a törzsön jelentkező bőséges mézgafolyásokkal. Ezek egyértelműen jelzik a termelőknek, hogy valami gond van a gyümölcsfával. Amennyiben nem vesszük észre a tüneteket, akkor a kártevő egy-két éven belül a gyümölcsfánk pusztulását okozhatja.
Tovább
Október folyamán az uborkahajtatásra használt fűtetlen fóliasátrak nagy része már kiürült, vagy legalább is az utolsó terméseket szedik lefelé a gazdák. Azonban a teendők ezzel nem értek véget, a fóliasátrakat még fel kell készíteni a következő szezonra. Ebben a cikksorozatunkban ezekhez a teendőkhöz szeretnénk néhány tippet adni.
Tovább
A vöröshagyma az elmúlt években nem tartozott a számottevő kultúrák közé Kárpátalján. Konyhakertekben, esetleg kisebb parcellákon foglalkoznak a termesztésével, de igazán nagy (hektáron felüli) területeken alig találkozhatunk vele. A jelenlegi háborús helyzetben – mivel eddig a hagyma túlnyomó többségét az ország déli területeiről szállították Kárpátaljára – a gazdák egy része fontolóra vette, talán megérné jövő tavasszal ennek a kultúrának a termesztésével próbálkozni. Most induló cikksorozatunkban a vöröshagyma szabadföldi termesztésével foglalkozunk.
Tovább
A nedvességmegőrző talajműveléses cikksorozatunk ötödik, és egyben befejező részében továbbra is szeretnénk boncolgatni azokat a talajművelésen kívüli lehetőségeket, amelyek a talajban levő nedvesség megőrzését, annak takarékosságát és a termesztett növényeink jobb életkörülményeit szolgálják. Ezek közé a lehetőségek közé soroljuk például a tápanyagellátást, a növényvédelmet és a gyomok irtását is. További lehetőségként pedig említést kell tennünk azokról a növényi kultúrákról, növényi fajokról is, amelyeket a megváltozott klimatikus viszonyaink mellett is „vígan” termeszteni tudunk.
Tovább
A keleti gyümölcsmoly és a barackmoly elleni védekezés teszi ki a növényvédelmi munkák kb. 90-95%-át a kajszi esetében. Jóllehet a két kártevőnek azonos a kártétele, az ellenük való védekezés is nagyban megegyezik, mégis érdemes külön szemügyre venni a két fajt.
Tovább
A cikksorozatunk előző részeiben megtudhattuk, hogy mik azok a talajművelési lehetőségek, amelyekkel a legtöbbet tehetünk a talajaink nedvességmegőrzése érdekében. Jelenlegi írásunkkal pedig szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét azokra az egyéb, talajművelésen kívüli lehetőségekre, amelyekkel közvetve és közvetlenül is sokat tehetünk annak érdekében, hogy a termesztett növényeink jobban átvészelhessék az aszályosabb, csapadékszegényebb időszakokat. A talajművelésen kívüli lehetőségek közé soroljuk a megfelelő fajta- és tőszám megválasztását, a betartott vetésváltást és a vidékünkön oly régóta elfeledett vízgazdálkodást is.
Tovább
A krizantémot a korábbi cikkeinkben ismertetett kórokozók mellett számtalan kártevő is megtámadhatja a termesztés során. A legtöbbjük sok tápnövényű, polifág faj. Némelyek ellen biológiai növényvédelmi módszereket is bevethetünk.
Tovább
Cikksorozatunk előző két részében megismerkedhettünk az előkészítő talajműveletekkel (tarlóhántás és -ápolás, altalajlazítás), a cikk folytatásaként most a „hagyományos” talajművelési munkálatokat, a szántást és a magágykészítést beszéljük át.
Tovább
Előző cikkünkben megtudhattuk, hogy mik azok a talajelőkészítési (tarlóápolási) munkálatok, amelyek fontos szerepet játszanak a talajnedvesség megőrzésében. Miután a tarlót megfelelően kezeltük, a következő lépésként egy olyan talajelőkészítési művelet következik, amely talán még évekre is kifejti hatását. Ez a művelet nem más, mint az altalajlazítás (hasítás, repesztés). Jelenlegi írásunkkal erre a munkafolyamatra és annak fontosságára szeretnénk felhívni az olvasóink figyelmét.
Tovább