– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Cikksorozatunk előző részében eljutottunk addig, hogy a tápanyagok adagolását az intenzív zöldségtermesztésben a talaj-EC határozza meg. Ezt az értéket kell folyamatosan figyelemmel kísérni, s igazítani hozzá a tápoldat EC-jét. Ebben a cikkünkben megpróbáljuk kitisztázni, hogy mi fán is terem ez az érték, s mik a mérésének a szabályai.
Tovább
Az édesburgonyával foglalkozó cikksorozatunk előző részében megtudhattuk, hogy mikor és hogyan ültessük el az édesburgonya palántáinkat vagy dugványainkat. Jelenlegi cikkünkben pedig megismerkedhetünk azokkal az év közbeni ápolási munkákkal, amelyeknek az elvégzése elengedhetetlen annak érdekében, hogy megfelelő méretű és kiváló minőségű batáta gumókat kaphassunk.
Tovább
Előző cikkünkben (lásd a Kárpátalja 1112. számát!) eljutottunk a krizantém ültetéséig, most a visszacsípésről és a tápanyagellátásról lesz szó.
Tovább
Cikksorozatunkban elérkeztünk a tápoldatozás, tápanyagellátás kérdéséhez. Korábban beszéltünk arról, hogy az intenzív zöldségtermesztésben az öntözés egyben tápoldatozást is jelent, hisz az öntözővízben feloldva juttatjuk ki a növények számára a tápanyagokat is. Ennek megfelelően ez a két kérdés összetartozik, s logikus, hogy egy cikksorozatban foglalkozunk ezzel a két kérdéssel. De mielőtt áttérnék a tápoldatozás kérdésére, tisztázni kell a tápanyagellátás alapelveit.
Tovább
Jelenlegi cikkünkben egy éppen aktuális témával, az édesburgonya ültetése körüli tennivalókkal fogunk foglalkozni. Ez a kiváló tulajdonságokkal rendelkező, melegkedvelő zöldségnövény egyre ismertebb és közkedveltebb vidékünkön is. Az édesburgonyát, vagy másik nevén batátát – ellentétben a burgonyával – nem gumójáról, hanem a gumójából kinevelt hajtásairól szaporítjuk. Ezt a folyamatot már a kiültetést megelőzően 10-12 héttel meg kell kezdeni. Az átteleltetett gumókat hajtatni, gyökereztetni és edzetni kell, hogy minél erősebb hajtásokat, palántákat kaphassunk.
Tovább
A krizantém óriási változatossággal és rendkívül jó vázatartóssággal megáldott növény. Olyan, amelyből – kellő figyelemmel – viszonylag szerény körülmények között is szép állomány nevelhető, például gazdaságosan termeszthető a szabaddá vált termesztőfelület őszi hasznosítására. Hagyományosan halottak napjára termesztik, gömb vagy lapított gömb alakú, 15–22 cm átmérőjű virágzattal. Fő fajtái: palisade, cremist, snowdon, Fred Shoesmith.
TovábbCikksorozatunk előző részeiben már tisztáztuk, hogy milyen vízadagokkal kellene öntözni a növényeinket, s azt is, hogy az öntözések gyakoriságát a talaj nedvessége határozza meg, s nem a táblázati adatok. Ezzel kapcsolatban azonban a gazdák igen gyakran értetlenkednek, hogy miért van akkora különbség mind időben, mind gazdánként, de akár fóliánként is a zöldségfélék napi vízszükségletében. Ebben a cikkünkben megpróbálunk ebben a kérdésben tisztázni néhány alapvetést, eloszlatni néhány tévhitet.
Tovább
Az idei szamócaszezont minden gazda bizonytalanul kezdte. A háború kitörése után csak találgatni lehetett, hogy vajon lesz-e piaca a szamócának, lesznek-e vásárlók, akik megveszik. Mindenki meglepetésére idén is kialakult a piac, a gazdák minden gond nélkül el tudták adni a betakarított termést. A jövő év még szintén bizonytalan, ennek ellenére vannak gazdák, akik a következő idényre is meg akarják tartani ültetvényeiket, és olyanok is, akik az újratelepítésen gondolkodnak. Azok számára, akik meghagyják az idei állományt, az alábbiakban néhány tanáccsal szolgálunk a nyári gondozással kapcsolatosan.
Tovább
A meggy és a cseresznye esetében mostanában évről évre egyre nagyobb gondot okoz a hatékony védekezés. Egyfelől a kártevők korai tömeges jelenléte, másfelől a monília kártétele okoz hatalmas veszteségeket. Az intenzív termesztésben egyre többször sikertelen a hatékony növényvédelem alkalmazása, de a biológiai védekezést alkalmazó ültetvényekben sokkal nagyobb a gond, máig kritikus a fehérbimbós állapottól sziromhullásig tartó időszak (kb. 3-4 hét).
Tovább