– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Az almaültetvény biológiai növényvédelme XVI.
Biotermesztésre szánt almaültetvényben a legrémisztőbb kórokozó a varasodás. Egész évben jelen lehet az ültetvényben, sőt, évről évre egyre erőteljesebbé és pusztítóbbá válhat a kártétele, ha elmaradnak a védekezést célzó kezelések.
Tovább
Az előző cikkünkben igyekeztünk egy kis támpontot nyújtani azoknak a fólia alatti hajtatással foglalkozó termelőknek, akik kiutat keresnek azokra a problémákra, amelyek megnehezítik egyes kultúrák talajon történő termesztését. Bemutattuk, miként lehet (kell) a kókuszrostot megfelelően előkészíteni (pufferolni, mosatni) a növény számára ideális gyökérközeggé. De mielőtt a közeg az ültető edényekbe kerülne, még sok tennivaló vár a termelőre. Ezeket az ültetést megelőző előkészületeket szeretnénk most áttekinteni.
Tovább
A hónapos retek az egyik legelső növény, amelyet kora tavasszal vetni lehet. A retek vetése nagyon korai időpontra tehető, hideghajtatásban ez akár február elején-közepén is megtörténhet. A fóliás termesztésben nagyon fontos növény, mivel rövid a tenyészideje és nagy a hidegtűrése. Sokan előveteményként ültetik, a gazdálkodásból élők számára így a hónapos retek az első nagyobb bevételi forrás, és igyekeznek minél előbb elvetni, hogy a főnövény ültetése egyetlen napot se csússzon miatta.
Tovább
Sok termelő küzd azzal a problémával, hogy nem megfelelőek a talaj adottságai a különböző kultúrák (legfőképp az uborka) termesztésére.
Tovább
Az almaültetvény biológiai növényvédelme XV.
A lisztharmat ellen több hatásos megoldás is adott a biotermesztő számára, ezt korábbi írásainkban részletesen kifejtettük. Természetesen felmerül a termelőben a legkönnyebben beszerezhető hatóanyag, a réz alkalmazása is, amelynek használata engedélyezett a biotermesztésben. De mindjárt szögezzük le: a réz hatástalan a lisztharmat ellen! Az alábbiakban két további, a lisztharmatfertőzés ellen hatásosan alkalmazható megoldást szeretnénk részletesebben bemutatni.
Tovább
Az új zöldséghajtatási szezon indulásával nagyon sok termelő részéről felmerült a fajtaválasztás kérdése. Többségüknél ezt valóban a váltás szándéka indokolja, azonban nagyon sokan vannak, akiket „csak” a kíváncsiság vezérel. Természetesen ez nem rossz értelemben vett kíváncsiság, hanem egyfajta információszerzés a várható piaci viszonyokra való felkészüléshez. Mivel sokakat érintő kérdésről van szó, utána érdeklődtem azoknál, akiknél a leghamarább összegződnek ezek az adatok: a vetőmagot forgalmazó ugocsai gazdaboltosoknál.
Tovább
A többi hajtatott kultúrához hasonlóan a káposztaféléknél is számolnia kell a gazdának a kártevőkkel. Bár a szakkönyvek szerint a káposztafélék esetében a hajtatásban nem számottevő a kártevők megjelenése, a gyakorlat nem mindig támasztja alá ezt az állítást. Ezért érdemes foglalkozni a káposztafélék hajtatásban is előforduló kártevőkkel.
TovábbCikksorozatunk előző részeiben megtárgyaltuk, hogy milyen szempontok szerint kell felépítenünk a palántanevelő fóliasátrat, milyen fűtési rendszerrel és mesterséges pótmegvilágítással kell azt felszerelnünk ahhoz, hogy szép, fejlett, zömök palántákat tudjunk kinevelni a téli időszakban is. Azonban az idő gyorsan szalad, s már most el kell gondolkodnunk azon, hogy mikor és mibe fogunk vetni.
TovábbAz almaültetvény biológiai növényvédelme XIV.
Tovább
A tavalyi (2020-as) év szinte minden termelő számára nehéznek bizonyult, de a legnagyobb „csapást” talán mégis azok a termelők szenvedték el, akik a saláta termesztésével foglalkoztak. Ez azzal magyarázható, hogy a fejes saláta felvásárlói körének legnagyobb részét az éttermek, szállodák és egyéb vendéglátó egységek teszik ki, s ezek az intézmények a tavalyi évben nem, vagy csak korlátozott módon működhettek. Ennek ellenére mégis akadnak jelentős számban termelők, akik bizakodva tekintenek a jövőbe, és ha még kisebb területen is, de belevágnak a fejes saláta termesztésébe. Ebben a cikkünkben szeretnénk tanácsokkal ellátni a kezdő termelőket, megosztva velük a rutinosabb gazdák tapasztalatait.
Tovább