– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Az almaültetvény biológiai növényvédelme XIII.
Az almatermesztésben is egyre gyakrabban találkozunk a vegyszeres növényvédelmi kezeléseket kiváltó házi praktikákkal. Sok-sok információ lát napvilágot ezekkel a módszerekkel kapcsolatban, melyek egyes esetekben hatásosaknak bizonyulhatnak.
Tovább
A palántanevelők fűtési rendszeréről
Előző cikkünkben részletesen foglalkoztunk a palántanevelő fóliasátrak méretezésével, elhelyezésével, s felhívtuk a figyelmet arra, hogy ez nem csupán egy kisméretű fóliasátor, hanem egy speciális követelményeknek megfelelő, kellő felszereltséggel rendelkező létesítmény kell, hogy legyen. Ezek közül a legelső a megfelelően szabályozható fűtési rendszer kiépítése. Ugyanis csírázáskor éjjel-nappal biztosítanunk kell a 25 0C feletti hőmérsékletet, akár 15-20 fokos fagyban is! Aztán a szikleveles állapotban vissza kell venni a nappali hőmérsékletet 20 0C alá, míg éjszaka tartani kell a 16 0C-t. A lombleveles kortól viszont újra fel kell emelnünk a nappali hőmérsékletet 22 0C fölé. Mindeközben figyelemmel kell lennünk arra is, hogy éppen borús vagy napos idő van éppen. Tehát a sikeres palántaneveléshez nem egyszerűen egy megbízható fűtőeszközre, hanem fűtőberendezésre van szükség. A kettő közötti különbség később tisztázódik.
Tovább
A kárpátaljai földművesek számára több szempontból is rendhagyónak tekinthető a mögöttünk hagyott 2020-as év. A koronavírus terjedése ellen hozott intézkedések tavasszal például akkor léptek életbe, amikor a fűtött fóliaházakban beérett az uborka első termése, és a hideghajtatásban nevelt hónapos retek felszedése ugyancsak időszerűvé vált. Ám ezeknek a tételeknek csupán a töredéke került értékesítésre, mivel a nagybani zöldségpiacokat a hatóságok épp akkor záratták be. Később a hideg, a tucatnál is több fagyos éjszakával beköszöntő kikelet, meg az április elején kezdődő aszály is feladta a termelőknek a leckét. Mint ahogy már a közeljövőt illetően az is hatalmas kihívást jelent az agrárium itteni szereplői számára, hogy bő fél esztendő múlva, 2021. július elsején nyit a földpiac Ukrajnában.
Tovább
Az alapítványunk által lebonyolított Első lépés programnak, valamint az Egán Ede pályázatoknak köszönhetően minden évben újabb és újabb család dönt úgy, hogy belevágnak a zöldséghajtatásba. A megpályázott fóliasátrak fel is épülnek, de valamiről nagyon gyakran megfeledkeznek az újdonsült hajtató gazdák: honnan lesz a palánta? Ugyanis vidékünkön a fóliás zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdák döntő többsége maga neveli a palántákat. Ezért az elkészült fóliasátrak mellé be kell terveznünk a palántanevelő fóliasátrat is. Azonban ez nem csak egy „kicsi fóliasátor”, hanem egy speciális létesítmény a maga követelményeivel, felszereltségével. Ebben a cikkünkben ezekkel fogunk egy kicsit részletesebben foglalkozni.
TovábbAz almafalisztharmat (Podosphaera Leucotricha) talán a legfelismerhetőbb kórokozó a gyümölcstermesztésben. Ennek ellenére nagy kihívást jelent a termelőknek az ellene való védekezés.
Tovább
Sokan hangoztatják mostanság, hogy a jövőben semmi sem lesz már úgy, mint a járványhelyzet előtti időkben. Sándor Miklós viszont, aki Csongoron családjával fóliagazdaságot üzemeltet, azt vallja, hogy bármit is hozzanak az elkövetkező évek, a minőségi zöldségfélék iránti kereslet nem szűnik meg.
TovábbTöbb lábon állni most a kor szigorú parancsa, vallja Szanyi Km Ferenc, aki Nagydobronyban gazdálkodik népes családjával. Többféle kultúrával foglalkozni eddig is megérte, mivel ha az egyik mind hozam, mind jövedelem szempontjából gyengébben sikerült, akkor kisegített bennünket a másik. Majd így folytatja a megkezdett gondolatait a fiatal gazda: sokan sokféle várakozással tekintenek a jövőbe, ám egyben biztosak lehetünk, hogy valamennyi zöldségféléből kevesebb fogy majd, mint a koronavírus előtti időkben. Ez részben a lakosság elszegényedésével magyarázható, részben pedig azzal, hogy sokan ismét külföldön dolgoznak, így tehát kevesebb a potenciális vásárló.
Tovább
A zöldhagyma hajtatásáról szóló cikkünk első részében a gazdák választ kaphattak azokra a kérdésekre, hogy mikor és milyen hagymát érdemes hajtatni a késő őszi, kora téli időszakban. A termesztés során felmerülő további kérdések megválaszolásával szeretnénk segítséget nyújtani azoknak a termelőknek és érdeklődőknek, akik a lehető legkorábban és a legjobb minőségben szeretnének zöld hagymaszárat termeszteni.
Tovább
A karalábé hajtatása régiónkban sem ismeretlen a gazdák körében. Egyre több termelőtől hallani, hogy megpróbálkoznak a növény tavaszi, fűtés nélküli hajtatásával. Az elmúlt években igen jók voltak a korai piaci árak, talán ez is arra ösztönzi őket, hogy belevágjanak a termesztésébe. Az alábbiakban a karalábéhajtatás menetét ismertetjük.
Tovább
Ez a viszonylag új termesztési technológia leginkább az ökológiai, biológiai gazdálkodást és a kis földterületen történő kertművelést előnyben részesítők számára kínál hatékony megoldást. Ennek a technológiának a kidolgozása dr. Gyulai Iván ökológus nevéhez fűződik, akit az erdő „önmegművelése” ihletett eme kertészeti módszer kifejlesztésére. Amikor is az erdő ősszel a lehullatott lombozatával betakarja a talaj felszínét, megvédve azt a fagytól, a kiszáradástól, az eróziótól, és nem mellesleg az idő elmúltával a lehullott levelek elkorhadva humuszt képeznek, tápanyagot és védelmet biztosítva ezzel a növényeknek, a hasznos élőlényeknek és a parányi mikroorganizmusoknak. Ezek a parányi élőlények azok, melyek fontos szerepet játszanak a későbbiekben az egészséges talaj kialakításában és megtartásában. Ebben a cikkünkben ezt a kertművelési módot szeretnénk bemutatni olvasóinknak.
Tovább