– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A zöldhagyma egy sokak által kedvelt zöldségnövény. A fogyasztók számára azért, mert ez a növény jelenti számukra a téli és kora tavaszi időszakban az első vitamint, míg a fólia alatti hideghajtatással foglalkozók számára az első bevételi forrást. Ezért fontosnak találtuk, hogy megosszuk olvasóinkkal ennek a növénynek a termesztési technológiáját, hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdésekre választ kaphassanak.
Tovább
Cikksorozatunk előző részeiben azzal foglalkoztunk, hogyan lehetne csökkenteni a családi házunk fűtéséhez szükséges hőenergia önköltségét a lehető legolcsóbb fűtőanyag kiválasztásával, vagy a fűtési rendszer hatékonyságának növelésével. Felmerül a logikus kérdés, hogy nem kellene-e azzal is foglalkozni, hogy miképp tudnánk csökkenteni a házak hőigényét, energiafelhasználását, hiszen a jól ismert szlogen szerint: „a legolcsóbb energia az, amit nem használunk el”. De tényleg így van?
Tovább
Az almaültetvény biológiai növényvédelme XI.
A tűzelhalás minden évben gondot okoz a termelőknek. Általában a nyugalmi időszakban elvégzett növényvédelmi kezelések (lemosó permetezések) elegendők a fertőzés visszaszorítására, azonban virágzáskor sok probléma léphet fel. Amikor hűvös, csapadékos időjárás társul a virágzással, bizony, számítani lehet a kórokozó megjelenésére.
Tovább
Fejes káposzta
A fejes káposzta hajtatása meglehetősen régóta elterjedt Kárpátalján. Ma már nemcsak az ukrán falvakban népszerű tevékenység, de egyre több magyar gazda is foglalkozik vele. Mivel a hidegtűrő növények közé tartozik, ezért korán termeszthető, s így azoknak a gazdáknak is van lehetőségük a korai hajtatásra, akiknek a fóliájából hiányzik a fűtési rendszer. Nem véletlen, hogy egyre több gazda fontolgatja a hajtatott fejes káposzta termesztését, kihasználva a korai, fűtés nélküli termesztésre kínálkozó lehetőséget. A téli időszakban a palántanevelés akár nyolc hét is lehet, ebből kifolyólag a gazdáknak a korai hajtatáshoz már decemberben el kell kezdeniük a palántanevelést.
Tovább
Cikksorozatunk előző részében eljutottunk a puffertartályok témaköréhez. Meglepően nagy volt a gazdák körében az érdeklődés a téma iránt. A többségük hallott vagy olvasott ezt-azt a témában, azonban nem igazán tudják, hogy mire is számíthatnak a beszerelésétől, valamint hogy az elvárt eredmény eléréséhez mekkorára van szükség. Ebben a cikkünkben ezért egy kicsit mélyebben is elmerülünk ebben a témában.
TovábbA tűzelhalás elleni megelőző védekezés lehetőségei
Ha biológiai termesztésre adta fejét a gazda, akkor számos forrásból informálódhat a kártevők elleni védekezésről – az elmúlt hónapokban több cikkben is összefoglaltuk e módszereket –, viszont a baktériumos fertőzésekről igen kevés információt találni. Ezúttal szeretném összefoglalni, melyek az Erwinia amylovora, azaz a tűzelhalás elleni védekezés lehetőségei a biotermesztésben.
Tovább
A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem, igazi Kárpát-medencei sikertörténet. A mozgalom indulásakor, 2011-ben még csupán tíz tonna búza gyűlt össze, amely mostanra közel 800 tonnára növekedett. Ebből a feladatból mind nagyobb részt vállalnak a határon túli gazdák, akik idén 213 tonna gabonát ajánlottak fel e nemes célra. Megyénk gazdatársadalma ismét összefogott, így rekordmennyiségű, 104 tonnát vittek be a gyűjtőpontokra. Ennek megfelelően igen jó hangulatban került sor a mozgalom idei kárpátaljai zárórendezvényére, amikor is a megye legnépesebb magyarlakta községében, Nagydobronyban, az Irgalmas Samaritánus Gyermekotthonban átadásra került az aratás után összegyűjtött, s immáron lisztté őrölt búza ide szánt része. Az eseményen részt vett a magyar köztársasági elnök felesége, Herczegh Anita, az alkalom fővédnöke.
Tovább
Hiába szüreteltek le tavaly rekordmennyiséget róluk, a többiekkel ellentétben a Luna és Red Topaz almafajták idén is hozták formájukat, bőségesen teremtek, hangzott el a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány által Benében szervezett gyümölcsnapon. Az előadásokból azt a fontos információt is megtudtuk, hogy újabb két fajtával bővült az Ungvár melletti Tarnócon működő Holland Plant Ukrajna faiskola által jegyzett Naturalma elnevezésű programba felvett almafajták köre. A Pro Agri Napok harmadik állomásán sok érdekeset hallottunk arról, hogy miként is zajlik a növényvédelem egy biokertben, illetve a különböző ültetvényekben mikor, milyen feromon csapdák használata a szükségszerű és kívánatos, valamint, hogy jelenleg melyek a diótermesztés legnagyobb buktatói.
Tovább
Biológiai növényvédelmi cikksorozataink alkalmával már bemutattuk olvasóinknak a különböző technológiai változatokat, lehetőségeket a vegyszer nélküli zöldséghajtatásban. Megismerhették azokat a ragadozó szervezeteket, biológiai készítményeket és mechanikai eszközöket, amelyekkel lecserélhetők azok a vegyszerek, amelyeket kénytelenek használni a termelők a „sikeres termesztés” elérése érdekében. De nem ejtettünk még szót a biológiai növényvédelem anyagi oldaláról, hogy mennyibe is kerül a termelőnek a vegyszer nélküli termelés. Saját termelői tapasztalataink alapján szeretném eloszlatni azokat a tévhiteket, hogy a biológiai növényvédelemre való átállás sokkal költségesebb, mint a vegyszerrel való védekezés.
Tovább
Az őszi-téli, valamint a kora tavaszi időszakban egyik kedvelt zöldségfélénk a retek. A retekfélék ízét a bennük levő kéntartalmú vegyületek, a mustárolaj-glikozidok adják. Bár ezek – főként éhgyomorra fogyasztva – gyomorbántalmakat okozhatnak, összességében a retket az egészségre kifejezetten kedvező hatású zöldségfélék közé sorolják. Vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, a népi gyógyászatban pedig emésztést segítő, köhögéscsillapító, antibakteriális hatása miatt is ajánlják fogyasztását.
Tovább