Hiába szüreteltek le tavaly rekordmennyiséget róluk, a többiekkel ellentétben a Luna és Red Topaz almafajták idén is hozták formájukat, bőségesen teremtek, hangzott el a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány által Benében szervezett gyümölcsnapon. Az előadásokból azt a fontos információt is megtudtuk, hogy újabb két fajtával bővült az Ungvár melletti Tarnócon működő Holland Plant Ukrajna faiskola által jegyzett Naturalma elnevezésű programba felvett almafajták köre. A Pro Agri Napok harmadik állomásán sok érdekeset hallottunk arról, hogy miként is zajlik a növényvédelem egy biokertben, illetve a különböző ültetvényekben mikor, milyen feromon csapdák használata a szükségszerű és kívánatos, valamint, hogy jelenleg melyek a diótermesztés legnagyobb buktatói.
Vincze István, Bene polgármestere köszöntőjében arról szólt, hogy az agrárium nem csupán egy a stratégiai ágazatok közül. Jelen esetben például a gyümölcstermesztés, amelynek nagy hagyományai vannak a községben, megtartó erővel bír. Aki sikeresen gazdálkodik, az nem muszáj, hogy külföldön keresse meg a családja számára szükséges pénzt.
Bevezető előadásában Őrhidi László, az alapítvány elnöke örvendetesnek nevezte azt a fejleményt, hogy megyénkben az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program újabb lendületet adott a gyümölcsösök telepítésének, ám azt is látni kell, hogy ezek gondozása nem mindig történik szakszerűen. Az is megfigyelhető, hogy mostanság ennek elsősorban nem a pénzhiány az oka, hanem a felkészületlenségé. A tudás olyan kincs, amelynek mindig meg kell újulnia, mert máskülönben holt tőke marad. Az elnök beszámolt arról is, hogy a kárpátaljai gazdák nagy érdeklődéssel figyelik, hogy milyen viták zajlanak a termőföld eladásának feloldása kapcsán az ukrán parlamentben és az ukrán társadalomban. Hisz számunkra is ez egyfajta kihívás, egyben lehetőség is.
Újabb korai és késői fajtakörrel bővült a paletta, számolt be a legújabb fejleményekről Szűcs István, a Holland Plant Ukrajna faiskola igazgatója. Az Allegro almafajta ugyanis már július végén szedhető. Ekkor olyan árban kerül értékesítésre – ezt mutatják más országok tapasztalatai –, mint a legkedveltebb gyümölcsünk mondjuk márciusban. A másik almafajta, a Solaris ezzel szemben október közepére érik be általában, és nagyon hosszú ideig – két és fél – három hónapig – veszteség nélkül tárolható. Az igazgató beszámolt az általuk néhány évvel ezelőtt indított Naturalma projekt sikeréről. A programban szereplő, a betegségekkel szemben ellenálló fajták a már említett, a gondoskodást minden évben magas hozamokkal megháláló Luna és Red Topaz mellett a Rozella, a Sírius és az Orion tartozik ide – még a legproblémásabb évjáratokban sem igényelnek 4-5 permetezésnél többet. Ugyanakkor egy hagyományos almafajtát ilyenkor legalább 13-15 alkalommal permetezni kell ahhoz, hogy piacképes árut szüretelhessünk róluk.
Kárpátalján jelenleg hat hektáron termesztenek biológiai módszerekkel almát. Ez messze nem azt jelenti, hogy telepítés után sorsára hagyják az ültetvényt. Éppen ellenkezőleg. A sorközöket és a sorokat rendszeresen művelik, s emellett a fákat biológiailag aktív szerekkel többször permetezik, mint a hagyományos gyümölcsösöket. Kérdésre válaszolva az igazgató elmondta: mostanság, akik nagyobb ültetvényeket terveznek, azok inkább a homogén állomány kialakítására törekszenek, és telepítéskor maximum háromféle almát részesítenek előnyben, hogy az áruházláncokat egységes áruval tudják hosszú időn át ellátni. Viszont a családi vállalkozások általában a szélesebb aszortiment kialakítására törekszenek. Nemcsak a választékot szeretnék így bővíteni, amit a felvásárlók kellő módon értékelnek, ily módon a betakarítási időszakot is hosszabbra tudják nyújtani, így enyhítve az egyre súlyosabban jelentkező munkaerőgondokon.
Bemutatásra került egy kései szüretelésű, többféle felhasználásra alkalmas magas cukortartalmú szilvafajta, a Topend Plus, amely láthatóan most indul piachódító útjára.
Szanyi Szabolcs, a Debreceni Egyetem növényvédelmi intézetének munkatársa, a különböző feromoncsapdák értékesítését forgalmazó Csalamon vállalkozás kárpátaljai képviselője a feromon csapdák felhasználási módját ismertette. Beszélt a tömegcsapdázásban rejlő lehetőségekről, amikor is annyi egyedet fognak be a szóban forgó kártevőből, hogy a beavatkozás hatékonysága már több kémiai beavatkozással is felér. A jövő mindenképpen az okszerű védekezésé, hangsúlyozta az előadó, hisz Európa nyugati felén már bevett gyakorlat, hogy a gazdának a helyileg illetékes növényorvos ad engedélyt a vegyszeres védekezésre, s annak szükségességét komoly érvekkel kell alátámasztani. Az előadáson szó volt az illatanyagcsapdákról is. Ezek már nem csupán a hímek, hanem a nőstények befogására is alkalmasak, ily módon következtetni lehet arra, hogy milyen nagyságú rovarinvázió várható ezekben az ültetvényekben.
Felmerült annak lehetősége is, hogy az alapítvány falugazdászai szorosabban együttműködnek a jövőben a Csalamonnal, például úgy, hogy kiképzik őket a feromoncsapdák használatára, illetve a szabványos mintavételre.
Az utóbbi években érdekes módon megyénkben a dióval beültetett terület nagysága nőtt a legintenzívebben, számolt be a legújabb fejleményekről Molnár Ádám falugazdász. A nagy telepítési lázban több termesztő követett el komoly hibákat, például azzal, hogy nem a Kárpát-medencében honos fajtákat részesítette előnyben. Márpedig mind a francia, mind a kaliforniai fajtakör esetében komoly téli fagykárokkal számolhatunk. Bár még sok nálunk a hagyományos telepítés, mindenképpen az intenzív termesztésű ültetvényeké a jövő. Az intenzív fajták ugyanis nem csupán a hajtások hegyén, hanem az oldalrügyeken is hoznak termést, ezzel legalább kétszer olyan nagyságú hozamokra képesek, mint a hagyományosak: emellett bélkihozataluk magas, tisztításuk könnyű. Ami mindkét diófajtánál közös: immáron valamennyi diós szakszerű növényvédelmet igényel. Sajnálatos módon a házikertek tulajdonosai a vegyszeres védekezésre nem csupán technikailag, de lelkiekben sem készültek fel.
Kovács Elemér
Forrás: karpatinfo.net