Cikksorozatunk előző részében felhívtuk a figyelmet arra, hogy a talaj EC-értékének meghatározásakor milyen nagy szerepe van a talajminta begyűjtése pontos folyamatának, valamint magának a mérés precíz végrehajtásának. Egyik korábbi cikkünkben már írunk arról, hogy az izolált termesztési technológiánál (vödrös-, ládás termesztés kókuszrost közegben, vagy az inkább elterjedt iszapból és istállótrágyából kialakított izolált bakhátas termesztési technológiánál) nem a gyökérzónából veszünk mintát, hanem az abból kiszivárgó drénvizet gyűjtjük össze és végezzük el rajtuk a méréseket. Elsőre úgy tűnhet, hogy ez egy sokkal egyszerűbb és pontosabb módszer, azonban a gyakorlatban nagyon sok a hibalehetőség.
Első nekifutásra a termelő úgy gondolhatja, hogy az a víz, ami az izolált bakhátak alá leterített elválasztó fóliarétegen összegyűlik, az drénvíz, csak össze kell gyűjteni belőle 1-2 decilitert a mérésekhez. Sajnos a gyakorlatban nem teljesen ilyen egyszerű a helyzet. Térjünk először is vissza a drénvíz meghatározásához.
A drénvíz a növények öntözésekor felhasznált tápoldat azon része, amely keresztülszivárog a gyökérzónán, folyamatosan kölcsönhatásba lépve a növények gyökereivel és a gyökérközeggel, elhagyja az aktív gyökérzónát, miközben magával viszi a fel nem használt tápanyagokat és káros sókat.
Ahhoz tehát, hogy a bakhátakból kifolyó vizet drénvíznek nevezzük, az kell, hogy végleg elhagyja a gyökérzónát. A nem szakszerűen kialakított izolált bakhátaknál ez sokszor nem tud megtörténni. Az izolált bakhátak kialakításánál az elsimított talajra terítik le az elválasztó fóliasávot, majd ráhordják az istállótrágyát és folyami iszapot. Ennek a súlya alatt aztán kissé besüpped a fóliasátor talaja. Az így kialakult hosszanti medencében aztán pangóvíz fog összegyűlni, és nem drénvíz, hiszen nem hagyta el véglegesen a gyökérzónát. Néha a gazdák tovább rontják a helyzetet azzal, hogy szándékosan felhajlítják az elválasztó fóliasávok szélét, mondván „el ne folyjék az a méregdrága műtrágya!”
A hajszálcsövességnek köszönhetően ez a pangóvíz folyamatosan felszívódik vissza a bakhátakba, visszajuttatva gyökerekhez a felesleges és káros sókat is. Mivel a bakhátak szerkezete levegőtlenné, túl vizessé válik, ezért a gyökerek nagy része „kimenekül” a bakhátak külső felületére. Ilyenkor sokszor örvendezik a gazda, hogy milyen szép, látványosan erős gyökérzete van a növényeknek. Ráadásul a bőséges vízellátás miatt a növény lombozatának fejlődése is nagyon látványos. Ahogy Feketepatakon mondják: „úgy nől, mint ami vízen ül!”
Azonban mindeközben a bakhátak felületéről folyamatosan párolog elfelé a víz, hátrahagyva a benne feloldott káros sókat, kialakítva ott a rettegett „sókérget”. Ez a só felhalmozódás, „só-kéreg” aztán szó szerint leperzseli az addig ott kifejlődött gyökereket. Az aktív gyökérzóna térfogata drasztikusan lecsökken, mivel a bakhát belsejében nincs elegendő oxigén, míg a bakhátak külső része mérgezővé vált a gyökerek számára. Az addig gyönyörű állomány látványosan tápanyaghiányossá válik, a kis uborkák lesárgulnak, a termésmennyiség lecsökken. Ezt a káros folyamatot igazából csak megelőzni lehet, utólag már nagyon nehéz megállítani. Kézenfekvő lenne az elválasztó fólia kilyuggatása egy vasvillával, csak éppen ez által elveszti az elválasztó, izoláló szerepét, szabad utat biztosítva a különböző kórokozóknak és kártevőknek. A megoldás az lenne, ha még a bakhátak helyének kijelölése után nem elsimítjuk a talajt, hanem egy néhány centiméter magas, domború kis bakhátat alakítunk ki, és arra terítjük rá az elválasztó fólia sávot. Ezáltal biztosítani tudjuk azt, hogy sehol ne alakuljanak ki pangóvizek, és a bakhátakon átszivárgó drénvíz akadálytalanul ki tudjon csorogni a bakhátak alól.
Öntözni is csak pontosan, szépen!
A drénvíz esetében a másik véglet, amikor túl gyorsan szalad át az öntözővíz (tápoldat) a gyökérzónán. Ez általában akkor történik meg, ha nem megfelelő a talaj szerkezete, vízmegtartó képessége. Ilyenkor a tápoldat olyan gyorsan halad át a nagyobb réseken, hogy nem érkezik kölcsön hatni a kapillárisokban, kis résekben megbúvó talajnedvességgel, kicserélni az ionjaikat, és nem tölt elegendő időt a gyökérzónában ahhoz, hogy a gyökerek felvegyék belőle a szükséges vizet, tápanyagot. Tehát ilyenkor csak átfolyó tápoldatról beszélhetünk és nem valódi drénvízről. Ha ennek a csurgalék víznek az EC-értékét mérnénk, akkor azt hihetnénk, hogy a bakhátban a préselt EC értéke nagyon alacsony, a talaj túlöntözött, miközben a növények a túlszáraz talajra, túl magas préselt talajoldat EC-értékre jellemző tüneteket mutat. Ebben az esetben is a megelőzésre kellene fektetni a hangsúlyt, megfelelő talajszerkezet biztosításával, esetleg dupla csepegtetőcsövek felhelyezésével elérni azt, hogy a kijuttatott tápoldat minél jobban szétoszlódjon a gyökérzónában és elegendő időt töltsön ott a megfelelő hasznosuláshoz. Szezon közben már csak a megfelelő öntözési adagok kijuttatásával tudjuk kezelni ezt a problémát. Ilyenkor kikísérletezzük, hogy mekkora vízadag esetén tudjuk azt elérni, hogy az első öntözés után még nem, vagy csak minimális mennyiségű drénvíz jelenik meg, míg a második öntözéstől kezdődően már rendszeresen megjelenik valamennyi drénvíz. Ahhoz, hogy az ilyen kis öntözési adagokkal folyamatosan optimális szint közelében tudjuk tartani a talaj nedvességét, valamint a drénvíz EC értékét, naponta akár 6-8 öntözésre is szükség lehet. Természetesen a későbbiekben a növények fejlődésének és az időjárás változásának függvényében majd folyamatosan korrigálni kell majd, de az alapelv ugyanez marad.
Ha már sikerült beállítanunk a megfelelő drénvíz elvezetést, öntözési adagokat és időzítéseket, hozzáláthatunk a drénvíz EC értékének folyamatos figyeléséhez, valamint a tápoldat EC értékének és mennyiségének folyamatos korrigálásához a „6.0 aranyszabály” alapján:
Tápoldat EC = 6.0- Drén EC.
De ezzel a témával már részletesen foglalkoztunk cikksorozatunk 7. részében.
Gál I., az „Egán Ede” KGK” JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa
Forrás: karpatinfo.net https://karpatinfo.net/gazdasag/karpatalja-tapoldatozas-ontozes-ec-meres-200108609
