Szőlő telepítésére, tőkék pótlására továbbra is a nyugalmi időszakban van lehetőségünk. Ez az időszak nagyjából novembertől május végéig tart. A telepítés kezdete a lombhullás után, a hajtások beérése, fásulása után indul, és egészen a nagyobb fagyok beálltáig tart. Az utóbbi évek enyhe telei mellett sok esetben télen is lehetőség nyílik az ültetésre. Tavasszal pedig egészen addig végezhetjük ezt a munkát, amíg a szaporítóanyag meg nem indul.
A mostani tavasz azonban több szempontból is eltér a megszokottól. Kárpátalján közel egy hónapja nem hullott számottevő csapadék, a talaj felső rétege sok helyen már most kiszáradt. Ez jelentősen megnehezíti az ültetést, és az eredés sikerességét is nagyban befolyásolja. Ezért az idei évben a megszokottnál is nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a talaj előkészítésére és a megfelelő vízellátás biztosítására.
A szőlő fő szaporítóanyaga a gyökeres oltvány, amely vidékünkön a hosszú távon biztonságos termesztés alapját jelenti. Az oltványokat még ősszel termelik ki az oltványiskolákból, és megfelelő körülmények között tárolják tavaszig. A tárolás során az egyik legnagyobb veszély a kiszáradás, mivel a kitermeléskor a gyökérzet jelentős része megsérül, így a növény vízfelvétele korlátozott. Ennek csökkentésére alkalmazzák a paraffinozást is, amely mérsékli a párologtatást és védi a vesszőket a kora tavaszi napsütéstől. Ültetés előtt mindig győződjünk meg arról, hogy a gyökérzet nem száradt ki, a vessző rugalmas, élő állapotban van.
Ültetés előtt a gyökereket mindenképpen érdemes 24 órára vízbe áztatni. Az ültetőgödör készítésekor ügyeljünk arra, hogy a talaj ne legyen rögös, tömör, mert a gyökerek nehezen tudnak majd benne fejlődni. Száraz talaj esetén célszerű már a gödör kiásásakor is vizet juttatni a talajba, hogy az kissé átnedvesedjen. Ültetéskor a gyökereket egyenletesen helyezzük el, ne hajlítsuk vissza azokat, majd finom morzsalékos földdel takarjuk be.
A száraz talajviszonyok miatt az ültetéskori beöntözés különösen fontos: tövenként legalább 8–12 liter vízzel számoljunk, de nagyon száraz talaj esetén ennél több víz kijuttatása is indokolt lehet. A későbbiekben az öntözés gyakoriságát az időjárás határozza meg, de a jelenlegi körülmények között biztosan szükség lesz többszöri vízpótlásra. Nem célszerű naponta kis mennyiségű vizet kijuttatni, mert ez sekély gyökérképződéshez vezet. Inkább ritkábban, nagyobb adagokkal öntözzünk, hogy a víz mélyebbre jusson, és a gyökérzet lefelé fejlődjön. A talaj felszínének sekély lazítása is segíthet a párolgás csökkentésében.
Röviden meg kell említeni a szaporítóanyaggal behurcolható betegségek kérdését is. A szőlő esetében egyre nagyobb problémát jelent az aranyszínű sárgaság nevű betegség, amely a Kárpát-medence több borvidékén is komoly károkat okoz. A kórokozót elsősorban az amerikai szőlőkabóca terjeszti, de fertőzött szaporítóanyaggal is könnyen új területekre juthat. A betegség ellen közvetlen védekezési lehetőség nincs, a fertőzött tőkék leromlanak, termésük csökken, majd idővel el is pusztulhatnak. Bár Kárpátalján jelenlétét eddig nem igazolták, a környező térségek fertőzöttsége miatt nagy az esély a megjelenésére, ezért különösen fontos, hogy csak megbízható, ellenőrzött szaporítóanyagot használjunk.
A szőlő szaporításának és hajtatásának technológiája alapvetően nem változott, azonban a jelenlegi száraz tavaszban a hajtatott vagy konténeres növények kiültetésekor is fokozott figyelmet kell fordítani az öntözésre. A konténeres növények előnye, hogy már fejlettebb gyökérzettel rendelkeznek, de emiatt vízigényük is nagyobb. A nevelő hengerek alkalmazása továbbra is hasznos: védelmet nyújtanak a vadkár ellen, csökkentik a gyomosodást, és kedvezőbb mikroklímát biztosítanak a fiatal növények számára, ami ilyen száraz időben különösen előnyös.
A szőlő mellett most van a gyümölcsfák ültetésének is az ideje. Az alma, körte, szilva vagy cseresznye telepítése sok tekintetben hasonló a szőlőéhez, azonban a nagyobb gyökértömeg és a hosszabb élettartam miatt még alaposabb munkát igényel. Az ültetőgödör legyen legalább 60–80 cm mély és széles, hogy a gyökerek laza, jól levegőzött talajba kerüljenek. Az alsó rétegbe érett szerves trágyát is tehetünk, de mindig fedjük azt földdel, hogy a gyökerek közvetlenül ne érintkezzenek vele.
Ültetés után itt is elengedhetetlen az alapos beöntözés, fánként akár 15–20 liter vízzel. A fiatal fák az első évben különösen érzékenyek a vízhiányra, ezért száraz időben rendszeres öntözést igényelnek. Érdemes a törzs körül tányért kialakítani, amely segíti a víz megtartását, valamint mulcsozással csökkenthetjük a talaj kiszáradását. A megfelelő ültetés és vízellátás meghatározza a fa későbbi fejlődését, ezért erre a munkára különösen fordítsunk figyelmet.
A tavaszi pótlásokra még közel két hónap áll rendelkezésre. Igyekezzünk ezt az időszakot kihasználni, és a munkát minél előbb elvégezni. Az idei évben azonban különösen igaz, hogy a siker kulcsa nemcsak a szakszerű telepítés, hanem a megfelelő vízellátás folyamatos biztosítása is.
Varga István,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa
Forrás: karpatinfo.net https://karpatinfo.net/gazdasag/karpatalja-ukrajna-gyumolcstermesztes-gyumolcsfatelepites-2026-04-01