– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Vidékünkön az utóbbi években egyre népszerűbb a szamócatermesztés. Ma már nemcsak a tiszántúli falvakban találkozhatunk kisebb-nagyobb állományokkal, de számos, eddig zöldséggel foglalkozó gazda is belevág e gyümölcs termesztésébe. Az idei háborús év eléggé megnehezítette a termesztők dolgát, ennek ellenére nagyon sok gazda a következő évben is tervezi a gazdálkodás folytatását. Így a szamócatermesztők is elültették állományaikat.
Tovább
A kajszi esetében a kártevő rovarfajok száma viszonylag csekély, de ezek tömeges jelenléte is éppen elegendő a teljes szezon tönkretételéhez. A keleti gyümölcsmoly, a kéregmoly és a barackmoly a fő kártevők, a védekezés gerincét ellenük kell felépíteni.
Tovább
Az elmúlt évek globális klímaváltozásának negatív hatásai sajnos a mi vidékünkön is egyre jobban kezdenek megmutatkozni. Ezen negatív hatások közé soroljuk például az aszálytól, magas nyári hőmérséklettől szenvedő növényállományokat, a szélsőséges időjárásoktól, vagyis a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadéktól keletkezett talajtömörödéseket, csontig kiszáradt vízelvezető árkokat (kanálisokat) stb. Mi sem bizonyítja jobban ezt a klímaváltozást, mint az, hogy az elmúlt 100 év legforróbb nyarai a mögöttünk álló 10 évre estek. A klímaváltozáson túl még a helytelen talajműveléssel is csak rontunk az amúgy is nehéz helyzeten. Mert amennyiben helytelenül és nem megfelelő időben végezzük el a talajmunkálatokat, akkor az súlyos talajpusztuláshoz vezethet.
Tovább
Sokszor találkozom olyan gazdákkal, akik szerint azért kell kajszibarackot ültetni és termeszteni, mert kevés a kártevője és kórokozója. Azonban ez nem igaz, a vírusos betegségek, a kajszihimlő, a gutaütés ellen igen nehéz és kevésbé hatékony a védekezés. S ha ez nem lenne elég, gombás betegségei is szép számmal akadnak a kajszinak. A monília és az apiognomóniás levélfoltosság, a lisztharmat, a sztigminás levélfoltosság stb. igen nagy károkat tud okozni egy csapadékos évben.
Tovább
Ez a déli, melegebb éghajlatról származó apró kis rovar már egy jó ideje megkeseríti a fóliás zöldségtermesztéssel foglakozó gazdák életét. Egyes években a felszaporodásuk szinte katasztrofális méretet is ölthet. Így van ez az idei évben is, amikor már nem csak a fóliasátrakban szaporodott fel ez a kártevő, hanem komoly gondot okoz például a szabadföldi paradicsomállományban is. A rovarok által ürített mézharmattól ragacsossá válik a levél és a termés. Ezen a mézharmat rétegen rendszerint megtelepszik a fekete korompenész is. A termés csak nehézkes tisztítás után lesz fogyasztható, piacképes. Érdemes tehát részletesen is foglalkoznunk ezzel a kis kártevővel.
Tovább
A kajszi gutaütése esetében nem egy, hanem több kórokozó együttes hatása váltja ki a fák egyre gyakrabban tapasztalt száradását és pusztulását. Ebben az esetben inkább kórokokról beszélhetünk, hiszen a betegséget baktérium, gomba és a negatív környezeti hatások együttese komplex módon idézi elő. Csak a kajszinál fordul elő ez a betegség.
Tovább
Kajszihimlő
A következő hetekben a kajszibarack biológiai növényvédelmét ismertetjük részletesen. Különösen problémás ez a gyümölcsféle, mert nemcsak a kártevők és gombás fertőzések okoznak gondot a termesztés során, hanem a vírusok, baktériumok, fitoplazmák stb. is. Számos esetben e fertőzések miatt szárad ki a kajszi.
Tovább
A biológiai termesztés sosem könnyű, legyen szó bármilyen gyümölcsféléről. A cseresznye és a meggy esetében sem beszélhetünk könnyebb szezonról, ha a gyümölcs korán lekerül a fáról, hiszen a kórokozók és kártevők ezután is vígan sokasodnak.
Tovább
Az idei szamócaszezont minden gazda bizonytalanul kezdte. A háború kitörése után csak találgatni lehetett, hogy vajon lesz-e piaca a szamócának, lesznek-e vásárlók, akik megveszik. Mindenki meglepetésére idén is kialakult a piac, a gazdák minden gond nélkül el tudták adni a betakarított termést. A jövő év még szintén bizonytalan, ennek ellenére vannak gazdák, akik a következő idényre is meg akarják tartani ültetvényeiket, és olyanok is, akik az újratelepítésen gondolkodnak. Azok számára, akik meghagyják az idei állományt, az alábbiakban néhány tanáccsal szolgálunk a nyári gondozással kapcsolatosan.
Tovább
A meggy és a cseresznye esetében mostanában évről évre egyre nagyobb gondot okoz a hatékony védekezés. Egyfelől a kártevők korai tömeges jelenléte, másfelől a monília kártétele okoz hatalmas veszteségeket. Az intenzív termesztésben egyre többször sikertelen a hatékony növényvédelem alkalmazása, de a biológiai védekezést alkalmazó ültetvényekben sokkal nagyobb a gond, máig kritikus a fehérbimbós állapottól sziromhullásig tartó időszak (kb. 3-4 hét).
Tovább