– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A keleti gyümölcsmoly és a barackmoly elleni védekezés teszi ki a növényvédelmi munkák kb. 90-95%-át a kajszi esetében. Jóllehet a két kártevőnek azonos a kártétele, az ellenük való védekezés is nagyban megegyezik, mégis érdemes külön szemügyre venni a két fajt.
Tovább
A cikksorozatunk előző részeiben megtudhattuk, hogy mik azok a talajművelési lehetőségek, amelyekkel a legtöbbet tehetünk a talajaink nedvességmegőrzése érdekében. Jelenlegi írásunkkal pedig szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét azokra az egyéb, talajművelésen kívüli lehetőségekre, amelyekkel közvetve és közvetlenül is sokat tehetünk annak érdekében, hogy a termesztett növényeink jobban átvészelhessék az aszályosabb, csapadékszegényebb időszakokat. A talajművelésen kívüli lehetőségek közé soroljuk a megfelelő fajta- és tőszám megválasztását, a betartott vetésváltást és a vidékünkön oly régóta elfeledett vízgazdálkodást is.
Tovább
A krizantémot a korábbi cikkeinkben ismertetett kórokozók mellett számtalan kártevő is megtámadhatja a termesztés során. A legtöbbjük sok tápnövényű, polifág faj. Némelyek ellen biológiai növényvédelmi módszereket is bevethetünk.
Tovább
Előző cikkünkben megtudhattuk, hogy mik azok a talajelőkészítési (tarlóápolási) munkálatok, amelyek fontos szerepet játszanak a talajnedvesség megőrzésében. Miután a tarlót megfelelően kezeltük, a következő lépésként egy olyan talajelőkészítési művelet következik, amely talán még évekre is kifejti hatását. Ez a művelet nem más, mint az altalajlazítás (hasítás, repesztés). Jelenlegi írásunkkal erre a munkafolyamatra és annak fontosságára szeretnénk felhívni az olvasóink figyelmét.
Tovább
Vidékünkön az utóbbi években egyre népszerűbb a szamócatermesztés. Ma már nemcsak a tiszántúli falvakban találkozhatunk kisebb-nagyobb állományokkal, de számos, eddig zöldséggel foglalkozó gazda is belevág e gyümölcs termesztésébe. Az idei háborús év eléggé megnehezítette a termesztők dolgát, ennek ellenére nagyon sok gazda a következő évben is tervezi a gazdálkodás folytatását. Így a szamócatermesztők is elültették állományaikat.
Tovább
A kajszi esetében a kártevő rovarfajok száma viszonylag csekély, de ezek tömeges jelenléte is éppen elegendő a teljes szezon tönkretételéhez. A keleti gyümölcsmoly, a kéregmoly és a barackmoly a fő kártevők, a védekezés gerincét ellenük kell felépíteni.
Tovább
Az elmúlt évek globális klímaváltozásának negatív hatásai sajnos a mi vidékünkön is egyre jobban kezdenek megmutatkozni. Ezen negatív hatások közé soroljuk például az aszálytól, magas nyári hőmérséklettől szenvedő növényállományokat, a szélsőséges időjárásoktól, vagyis a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadéktól keletkezett talajtömörödéseket, csontig kiszáradt vízelvezető árkokat (kanálisokat) stb. Mi sem bizonyítja jobban ezt a klímaváltozást, mint az, hogy az elmúlt 100 év legforróbb nyarai a mögöttünk álló 10 évre estek. A klímaváltozáson túl még a helytelen talajműveléssel is csak rontunk az amúgy is nehéz helyzeten. Mert amennyiben helytelenül és nem megfelelő időben végezzük el a talajmunkálatokat, akkor az súlyos talajpusztuláshoz vezethet.
Tovább
Sokszor találkozom olyan gazdákkal, akik szerint azért kell kajszibarackot ültetni és termeszteni, mert kevés a kártevője és kórokozója. Azonban ez nem igaz, a vírusos betegségek, a kajszihimlő, a gutaütés ellen igen nehéz és kevésbé hatékony a védekezés. S ha ez nem lenne elég, gombás betegségei is szép számmal akadnak a kajszinak. A monília és az apiognomóniás levélfoltosság, a lisztharmat, a sztigminás levélfoltosság stb. igen nagy károkat tud okozni egy csapadékos évben.
Tovább
Ez a déli, melegebb éghajlatról származó apró kis rovar már egy jó ideje megkeseríti a fóliás zöldségtermesztéssel foglakozó gazdák életét. Egyes években a felszaporodásuk szinte katasztrofális méretet is ölthet. Így van ez az idei évben is, amikor már nem csak a fóliasátrakban szaporodott fel ez a kártevő, hanem komoly gondot okoz például a szabadföldi paradicsomállományban is. A rovarok által ürített mézharmattól ragacsossá válik a levél és a termés. Ezen a mézharmat rétegen rendszerint megtelepszik a fekete korompenész is. A termés csak nehézkes tisztítás után lesz fogyasztható, piacképes. Érdemes tehát részletesen is foglalkoznunk ezzel a kis kártevővel.
Tovább
A kajszi gutaütése esetében nem egy, hanem több kórokozó együttes hatása váltja ki a fák egyre gyakrabban tapasztalt száradását és pusztulását. Ebben az esetben inkább kórokokról beszélhetünk, hiszen a betegséget baktérium, gomba és a negatív környezeti hatások együttese komplex módon idézi elő. Csak a kajszinál fordul elő ez a betegség.
Tovább