– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Valószínű sokan hallottak már a növénytársításról, vagy az önvédő növénytársulásokról. Ez nem egy légből kapott kifejezés, és nem a biokertészek találmánya, hanem egy régóta használt és kitapasztalt kertészeti fogás, amely mögött komoly megfigyelések állnak. Olyan növények csoportját ültetjük, vetjük (párosítjuk) egymáshoz, hogy azok együttesen egy olyan növényközösséget hozzanak létre, amelyek védik, támogatják, segítik egymást.
Tovább
Helyes technológiával az almamolyok ellen
A biológiai növényvédelmi módszerek, kezelések önmagukban nem tudják biztosítani az ültetvény teljes körű védelmét, hiába a sok-sok lehetőség. A biológiai védekezés során mindig marad egy-egy kártevő. De nem is a totális kiirtásuk a cél, hanem az, hogy egyedszámukat a lehető legnagyobb mértékben csökkentve elérjük, ne okozhassanak lényeges gazdasági kárt.
Tovább
Idén is meglehetősen sok gazda döntött a másodvetésű paradicsom termesztése mellett. A paradicsom egyik legjelentősebb kártevője a gyapottok-bagolylepke, amelynek régiónkban egy évben három nemzedéke fejlődik ki. Az első, májusban kifejlődő nemzedék kártétele csekélyebb jelentőségű. Nagyobb kártételre a július végétől megjelenő második, illetve a szeptembertől rajzó harmadik nemzedék fóliasátrakba települt utódai részéről számíthatunk. Vagyis a gyapottok-bagolylepke az ősz folyamán károsít az állományokban, ezért a másodvetésű őszi paradicsomban is számíthatunk megjelenésére és kártételére – amennyiben nem vesszük időben észre a jelenlétét.
Tovább
Az uborka egyik legelterjedtebb betegsége lett egy szépen csengő nevű betegség, a didimella. A fertőzés a legkülönbözőbb tüneteket tudja produkálni, ezért nagyon nehéz a kezdeti szakaszában egyértelműen azonosítani. Külön-külön egyik vagy másik tünete más betegséggel vagy élettani zavarral is megmagyarázható, a megfelelő laboratóriumi vizsgálatok hiányában igazából csak a fertőzés lefolyásának összképéből lehet egyértelmű diagnózist felállítni.
TovábbAlternatívák az almamolyok elleni védekezésben
Az almamolyok elleni védekezés az egyik legkritikusabb folyamat az almatermesztésben. A legbosszantóbb kártételét az almamoly hernyója éppen a szüret előtti néhány hétben végzi el, így menthetetlenül elértéktelenedik a termés, ha a termelő nem gondolkozik előre. Éppen ezért érdemes tovább részletezni az almamoly elleni védekezés lehetőségeit.
Tovább
Vidékünkön az utóbbi években egyre népszerűbb a szamócatermesztés. Ma már nemcsak a tiszántúli falvakban találkozhatunk kisebb-nagyobb állományokkal, de sok, eddig zöldséggel foglalkozó gazda is belevág e gyümölcs termesztésébe.
Tovább
Az előző cikkünk folytatásaként ebben a cikkben a paprika kártevő elleni biológiai növényvédelmét szeretnénk bemutatni olvasóinknak. Mint azt az 1. részben is jeleztük, a hajtatott paprika biológiai növényvédelmében az igazi áttörést a nyugati virágtripsz elleni biológiai védekezés bevezetése jelentette.
TovábbA molyok elleni védekezés
A gyümölcstermesztésben egyes kártevők igen nagy károkat tudnak okozni. Az alma esetében ilyen kártevő az almamoly, a sodrómoly, az aknázómoly, illetve az almailonca. Napjainkra kifejlesztettek olyan biológiai eredetű készítményeket, módszereket, melyekkel hatásosan védekezhetnek ellenük a gazdák.
Tovább
A globális felmelegedés korában, amikor az általános csapadékhiány miatt több vidéken is szó szerint kiszáradnak az ásott kutak, talán megmosolyogtató a magas talajvíz veszélyéről beszélni. Márpedig ez igenis valós veszély! Elegendő csak az idei év májusi-júniusi szokatlanul csapadékos időszakára gondolni, amikor megyeszerte gondot okozott a több napos, több hetes csapadékos időjárás miatti magas talajvízszint. És nem csak a szabadföldi termesztésben jelentett problémát, de több gazdánál a fóliasátrakba is betört a belvíz.
TovábbA hajtatott paprika esetében az engedélyezett kémiai növényvédő szerek használata már nem ad kielégítő állományvédelmet. Ezért fontosnak tartottuk, hogy bemutassuk olvasóinknak a kémiai védekezést kiváltó biológiai növényvédelmi eljárások alkalmazását a paprika hajtatás a esetében is, amelyet úgy Európában, mint Magyarországon is már évek óta sikeresen alkalmaznak. Ahol biológiai készítményeket és élő szervezeteket használnak fel a károsítók és kórokozók ellen. A hajtatott paprika biológiai növényvédelmében az igazi áttörést a nyugati virágtripsz elleni biológiai védekezés bevezetése jelentette, ahol a kártevő tripszek egyedszáma a kártételi küszöbérték alatt tartható, aminek következtében számottevő kártétel nem alakul ki.
Tovább