Hajtatás vészterhes időkben (2.) – A GSM konnektorok a gazdák szolgálatában

Hajtatás vészterhes időkben (2.) – A GSM konnektorok a gazdák szolgálatában

Cikksorozatunk előző részében bemutattunk egy praktikus kis eszközt, az áramszüneti vészhelyzeti riasztót. Nagy segítség, biztonságérzetet tud nyújtani a termelőknek az éjszakai órákban, hiszen egy esetleges áramszünet esetén azonnal felébreszti a gazdát. De mi van akkor, ha a nappali időszakban történik az áramszünet, és már nem tartózkodunk a riasztó közelében? Vagy, ha kénytelenek vagyunk a lakóhelyünktől távolabb is gazdálkodni, és ott nem akkor van áramszünet, mint otthon? De jó is lenne, ha ilyenkor valaki (vagy valami) a ma már állandóan velünk lévő mobil telefonunkon keresztül figyelmeztetne minket a felmerülő problémákra! Nos, van ilyen eszköz! Ráadásul sokkal több mindenben is a gazdák segítségére lehet, ha megfelelően kihasználjuk a tudását. Érdemes tehát részletesebben is megismerkedni az úgynevezett „GSM” konnektorokkal.

Tovább

Gazdálkodás vészterhes időkben (1.) – Az áramszüneti riasztókészülék

Gazdálkodás vészterhes időkben (1.) – Az áramszüneti riasztókészülék

Az intenzív zöldséghajtatással foglakozó gazdák életét nagyon megnehezíti, hogy a növényállományuk szinte folyamatos felügyeletet, gondoskodást igényel. Legyen szó fűtésről, szellőztetésről vagy akár tápoldatozásról, elegendő egy kis „malőr” és akár az egész szezon eredményessége veszélybe kerülhet. 

Tovább

Gyepszőnyeg-telepítés lépésről lépésre II.

Gyepszőnyeg-telepítés lépésről lépésre II.

Háromrészes cikksorozatunk második részéből kiderül, milyen előkészületek szükségesek ahhoz, hogy a tökéletes állapotban megvásárolt gyep a gyepszőnyeg telepítése után is ragyogóan szép maradjon. Az első részben pontosan lemértük a gyepesítendő területet, meghatároztuk az ehhez szükséges gyepszőnyeg, valamint gyepszegély mennyiségét is. Nincs más hátra, mint belevágni a fizikai munkába.

Tovább

A tavaszi szezon ősszel kezdődik! – A talaj-EC sajátosságai a hajtatásban

A tavaszi szezon ősszel kezdődik! – A talaj-EC sajátosságai a hajtatásban

A cikksorozatunk korábbi részében már kitértünk arra, hogy a tavaszi szezonra történő felkészülés egyik legfontosabb eleme a talajhibák korrigálása, azaz a talaj kémhatásának (pH értékének) valamint a sótartalmának (EC-értékének) a beállítása. A pH-érték mérése viszonylag egyszerű, és többé-kevésbé pontos értéket kapunk attól függetlenül, hogy mennyire szakszerűen végeztük el a mintavételt a fóliaházunk talajából. Sajnos az EC-érték tekintetében nem ilyen egyszerű a helyzet. Nagyon sok gazda esett abba a hibába, hogy egy helytelenül elvégzett, vagy egy rosszul értelmezett mérési eredmény miatt elrontották a talajelőkészítést, ami a későbbiekben jelentős terméskieséssel járt.

Tovább

Aszályos évek nyertes növényei a Kárpát-medencében – Szemes cirok termesztése (3.)

Aszályos évek nyertes növényei a Kárpát-medencében – Szemes cirok termesztése (3.)

A szemes cirokkal foglalkozó cikksorozatunk jelenlegi és egyben befejező részében megismerkedhetünk közelebbről néhány ismertebb szemes cirok fajtával, azok növényápolásával, növényvédelmével, a betakarítási folyamatokkal, valamint a betakarított termés felhasználási lehetőségeivel.

Tovább

Gyepszőnyeg-telepítés lépésről lépésre I.

Gyepszőnyeg-telepítés lépésről lépésre I.

Ezt a cikksorozatot azoknak ajánlom, akik úgy gondolják, hogy a gyepszőnyeg telepítését mégsem bízzák gyakorlott szakemberre, mert elegendő ügyesség, kedv, elszántság és persze fizikai erő birtokában maguk birkóznak meg a feladattal. Ha követik és körültekintően meg is valósítják az alább leírtakat, sikerrel járhat a vállalkozás.

Tovább

A tavaszi szezon ősszel kezdődik! – Talajhibák korrigálása: a talaj-pH szabályozása a hajtatásban

A tavaszi szezon ősszel kezdődik! – Talajhibák korrigálása: a talaj-pH szabályozása a hajtatásban

Cikksorozatunk elején írtunk róla, hogy minden hajtatási szezonkezdés előtt ajánlatos leellenőrizni a fóliasátrunk talaját, hogy minden rendben van-e vele, megfelelő-e a kémhatása (savanyúsága), valamint hogy milyen szintet ért el a káros só-felhalmozódás (szikesedés).  Az elmúlt időszakban elvégzett méréseink alátámasztották ennek a műveletnek a fontosságát, s azt mutatják, hogy a fenti paraméterek értékei széles határok között változnak, sok esetben már a megengedett határokat átlépve. Ilyen esetben feltétlenül lépni kell a gazdának, s korrigálnia a kialakult helyzetet. Ebben a cikkünkben a talaj kémhatásával, azaz a pH- fogalmával fogunk foglalkozni.

Tovább

Aszályos évek nyertes növényei a Kárpát-medencében – Szemes cirok termesztése (2.)

Aszályos évek nyertes növényei a Kárpát-medencében – Szemes cirok termesztése (2.)

Cikksorozatunk előző részében bemutattuk a szemes cirok legfontosabb jellemzőit, tulajdonságait, igényeit és azt, hogy miért is érdemes termesztenünk. Jelenlegi írásunkban pedig eme növény termesztéstechnológiájának egy részét (a vetésig bezárólag) szeretnénk ismertetni.

Tovább

A tavaszi hajtatási szezon ősszel kezdődik – A magas talajvíz elleni védekezésről

A tavaszi hajtatási szezon ősszel kezdődik – A magas talajvíz elleni védekezésről

A laikus olvasót valószínűleg meglepi, hogy miközben az évszázad talán legszárazabb nyarát szenvedtük át, és mindenütt a rendkívüli aszály okozta károkról olvasni, most a magas belvizek elleni védekezésről szeretnénk írni. A gyakorló hajtató gazdák azonban jól tudják, hogy szinte minden második-harmadik évben (főleg a koratavaszi időszakban) előfordulnak olyan 1-2 hetes csapadékos periódusok, amikor belvíz okozta problémákkal kell szembe nézni.

Tovább

A kajszibarack komplex biológiai növényvédelme II.

A kajszibarack komplex biológiai növényvédelme II.

Fehérbimbós állapottól a virágzás végéig

A kajszi esetében a virágzás kezdete a legkritikusabb időszak. Ezekben a hetekben dől el, hogy lesz-e termés az adott évben. A termelőnek nemcsak a gyakorta jelentkező fagypont alatti hőmérsékletek okozhatnak szívfájdalmat ilyenkor, de a monília évről évre egyre jelentősebb kártétele is. A kajszi biológiai növényvédelmében a monília ellen virágzáskor a legfontosabb védekeznünk, mivel nemcsak a termést, de a veszőket, sőt – súlyos fertőzés esetén – az egész fát tönkreteheti.

Tovább