– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A kapor az egyik legelterjedtebb és egyben legtöbbet használt fűszernövényünk egyike. De azon kívül, hogy egy kiválóan és sokoldalúan hasznosítható fűszernövény, még gyógynövényként is megállja a helyét. A jelenlegi gyógyászatban is és az ókori népi gyógyítás alkalmával is használták.
Tovább
A zöldségtermesztő gazdáknak a tenyészidő folyamán nemcsak a növények kórokozóival és kártevőivel kell megbirkózniuk, hanem bizonyos esetekben a makro- és mikroelemek hiánytüneteivel, valamint a túladagolásuk következtében fellépő vegetatív-generatív egyensúlyzavarok kiküszöbölésével is. Ahhoz, hogy ezeket a problémákat kezelni tudjuk, ismernünk kell a különböző tünethiányokat a zöldségféléken. Alábbi cikkünkben a nitrogénhiány és -túladagolás tüneteinek ismertetésével foglalkozunk.
Tovább
Ez a súlyos uborkabetegség, érdekes módon, nem az uborkatermesztés „őshazájában” – Verbőcön és Feketepatakon – okoz igazán gondot. Valamiért az itteni mikroklíma nem kedvez ennek a fertőzésnek. Nagyobb fertőzési gócaival a tiszántúli falvakban, nevezetesen Péterfalván, Nagypaládon és Fertősalmáson találkoztunk, elsősorban a szabadföldi termesztésben.
Tovább
A biotermesztésben a gyomirtás nem más, mint gyomszabályozás. Tehát a gyomok mennyiségét a gazdasági kár szintje alá csökkentjük a lehető legkevesebb kémiai hatóanyaggal, biokészítményeket és környezetkímélő technológiákat alkalmazva.
Tovább
A nyár folyamán, az idő előrehaladtával egyre jobban szűkül azoknak a növényeknek a listája, amelyekkel másodnövényként újra hasznosíthatjuk azokat a területeket, ahonnan lekerültek fő- vagy előveteményeink. Az egyik ilyen növény, amelyik még július végi – augusztus közepei magvetéssel jól beilleszthető másodnövényként a vetésforgóba, az a téli retek egyik típusa, méghozzá a fekete retek. A kisebb fagyokat is károsodás nélkül elviseli, jól tárolható és ezáltal a téli zöldségszegényes időszakban is kiváló vitaminforrást biztosít a szervezetünk számára. Nagyon sokrétűen, de főleg nyersen fogyasztják. Mérsékelt fogyasztása kedvezően hat az emésztési zavarok megszüntetésére és étvágygerjesztőnek is ajánlják. Ebben a cikkünkben ennek a növénynek a termesztésével kapcsolatos információkat és tennivalókat szeretnénk taglalni az olvasóink számára.
Tovább
Az elmúlt hetekben sok cikket lehetett olvasni a világhálón az idén Magyarországon is megjelent új vírusról, amely a paradicsom barna termésráncosodását okozó vírus (Tomato brown rugose fruit virus – ToBRFV) néven ismert. 2018 óta Európa számos országában felütötte már a fejét, és idén Magyarországon egy Csongrád és egy Győr-Moson-Sopron megyei termelőnél is igazolták a jelenlétét. Mivel már ilyen „közel” van Kárpátaljához, illetve az itt élő és gazdálkodó termelőkhöz az új kórokozó, az alábbiakban ismertetjük a vírus tüneteit és a megelőzés lehetőségeit.
Tovább
Az utóbbi időben megsokasodtak a telefonhívások az uborkatermesztők részéről az atkák elleni védekezéssel kapcsolatban. Sajnos, a kezdő termelők egy része még nincsen tisztában a „láthatatlan bogár” támadásának tüneteivel, ezért sokszor megkésve kezdték csak el az atkák elleni védekezést, míg a tapasztaltabb termelők ugyan felismerték a veszélyt, de az eddig használt vegyszer(-ek) hatástalanságára panaszkodnak. Ebben a cikkünkben ezért újra átvesszük az atkák kártételének tüneteit, valamint a hatékony védekezés alapjait.
Tovább
Az almaültetvény komplex biológiai növényvédelme, összefoglaló (IV.)
Ha már lehullott a sziromlevél és megjelentek a gyümölcskezdemények, túl vagyunk a nehezén. A késő tavaszi–nyári időszakban esedékes növényvédelmi munkálatok jelentős részét, kb. 60-70%-át májusban és júniusban szükséges elvégezni, július és augusztus viszonylag nyugodtan telik az almatermesztésben.
Tovább
Másodnövények a kertjeinkben cikksorozatunk legutóbbi részében egy újabb növénnyel, méghozzá a fejes káposzta bemutatásával, annak fajtakiválasztás szempontjainak ismertetésével kezdtünk el foglalkozni. Most pedig ugyanezen növény másodnövényként alkalmazott termesztési technológiáját fogjuk tüzetesebben áttekinteni olvasóinkkal.
Tovább
A paradicsomot támadó baktériumos betegségek egy részével már foglalkoztunk egy korábbi írásunkban (lásd a Kárpátalja 1065. számát!), ezzel azonban még nem ért véget a betegségek sora. Az alábbiakban megismerkedhetünk még két olyan baktériummal, amelyek megfertőzhetik a paradicsomot, illetve szó lesz arról is, miként előzhetjük meg a fertőzést.
Tovább