– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A növényvédő szerek helyes adagolása és bekeverése a permetezőgépbe alapvető feltétele a hatékony és biztonságos növényvédelemnek. A nem megfelelő keverés nemcsak a hatékonyságot csökkentheti, hanem komoly károkat okozhat a növényállományban, sőt a permetezőgépben is lerakódásokat vagy eltömődéseket idézhet elő. Éppen ezért kiemelten fontos a helyes eljárás betartása minden permetezés előtt.
Tovább
A trágyázás már ritkaságnak számít Kárpátalján, ami főként a falusi állattartás visszaszorulásának, illetve a könnyebb alternatívát nyújtó ásványi trágyafélék (műtrágyák) bőséges kínálatának tudható be. Igen ám, de a trágya hatása nemcsak a tápanyag-utánpótlásban nyilvánul meg, hanem fontos szerepet játszik a talajszerkezet, illetve a talajélet fenntartásában is. Trágya nélkül az intenzív termesztés a talajban hosszú távon nem kivitelezhető. Évről évre csökkenni fognak a terméseredmények, s egyre több problémával szembesülünk, ha nem tápláljuk trágyával (szerves anyaggal) a talajunkat.
Tovább
Ez a kiváló tulajdonságokkal rendelkező, melegkedvelő zöldségnövény egyre ismertebb és közkedveltebb vidékünkön is. Mint az az előző írásunkból (az édesburgonya palántanevelése) is kiderült, az édesburgonyát, vagy másik nevén batátát, ellentétben a burgonyával, nem gumójáról, hanem a gumójából kinevelt hajtásairól szaporítjuk. Ezt a folyamatot már a kiültetést megelőző 10–12. hétben meg kell kezdeni. Az átteleltetett gumókat hajtatni, gyökereztetni és edzetni kell, hogy minél erősebb hajtásokat, palántákat kaphassunk.
Tovább
A 2026-os év nem indul túl jól a szőlő- és gyümölcstermesztő gazdák számára. Sajnos a normálisnak mondható tél után igen száraz tavasz következett, amit áprilisban egymást követő fagyos éjszakák súlyosbítottak. Sok helyen a hőmérő higanyszála mínusz 6 °C alá is süllyedt. Ez a hideg a már virágzó gyümölcsfákban jelentős károkat okozott. Szinte minden gyümölcsfajnál számottevő a fagykár, bár bizonyos védett helyeken, domboldalakon maradt valamennyi termés, összességében mégis igen jelentős veszteségről beszélhetünk.
TovábbA pünkösdirózsa (Paeonia officinalis) – más néven bazsarózsa vagy peónia – a kertek egyik legimpozánsabb és legrégebben ismert dísznövénye. Egykor szinte minden vidéki kert elmaradhatatlan része volt, így sokan ma is „nagymamáink virágaként” emlegetik. Bár a modern kertkultúra egy időre háttérbe szorította, az utóbbi években ismét nagy népszerűségnek örvend, köszönhetően gazdag színválasztékának és lenyűgöző megjelenésének.
Tovább
A növényvédelemnek alapvető szerepe van a terméshozam és -minőség megőrzésében, a gyakorlatban mégis gyakran fordulnak elő hibák. Ezek közül az egyik leggyakoribb a helytelen dózis alkalmazása és a készítmények pontatlan használata. Az ilyen hibák nemcsak gazdasági veszteséget okozhatnak, hanem káros hatással lehetnek a növényekre és a környezetre is. Ezért elengedhetetlen, hogy a termelők ismerjék és elkerüljék a leggyakoribb növényvédelmi hibákat. Cikksorozatunkat folytatva bemutatjuk a helyes dózisok kiszámításának egy további módját. Emellett kitérünk a megfelelő mérőeszközök kiválasztására is. Célunk, hogy segítsük a pontos és hatékony növényvédelmi gyakorlat kialakítását.
Tovább
Az édesburgonya termesztésének egyik sajátossága, hogy (eltérően a legtöbb zöldségnövénytől) nem magról, hanem hajtáspalántákról szaporítható. Ezeket a hajtásokat „anyagumókból” neveljük, melyek tavasszal, kellő melegben és fényben bőségesen sarjadnak. A folyamat akár egy egyszerű ablakpárkányon, akár egy felszerelt palántanevelőben is elvégezhető.
Tovább
A fás bazsarózsa (Paeonia suffruticosa) nem véletlenül viseli a virágok királynője címet. Lenyűgöző, hatalmas virágai és elegáns megjelenése miatt a díszkertek egyik legértékesebb növénye.
TovábbAz idei évben is sajnos hasonló tragédia érte a kárpátaljai gyümölcs- és szőlőtermesztőket, mint tavaly. Áprilisban több éjszakán keresztül tartósan fagypont alá süllyedt a hőmérséklet, helyenként mínusz 6–9 °C-ot is rögzítettek. Az ilyen tartós hideg éppen a virágzás időszakában érte a növényeket, így a már kinyílt, a virágzó, illetve a még ki sem nyílt gyümölcsök terméskezdeményeit egyaránt megtizedelte. Sajnálatos módon, amennyiben a hőmérséklet mínusz 6 °C alá süllyed, a gazdák számára már nem sok lehetőség marad a védekezésre. Többen próbálkoztak vegyszeres, füstöléses és egyéb módszerekkel, de ezek sajnos nem jártak nagy sikerrel, mivel többségük csak –5 °C-ig hatékony. Milyen megoldások maradnak, ha a klímaváltozás következtében ezek az extrém hideg éjszakák tartósan velünk maradnak? Sajnos a már meglévő, évről évre elfagyó ültetvények esetében nem sok lehetőségünk van. Viszont, ha új telepítésen gondolkodunk, meg kell figyelnünk az évről évre ismétlődő jelenségeket. Jól látható, hogy védettebb helyeken megmarad a termés, és vannak olyan fajok, fajták is, amelyek kevésbé fagynak el.
Tovább
A növényvédelem kulcsfontosságú szerepet játszik a terméshozam és a termés minőségének megőrzésében. Ennek ellenére a gyakorlatban gyakran előfordulnak olyan hibák, amelyek csökkentik a védekezés hatékonyságát. Sok esetben a problémát a helytelen dózis, a készítmények pontatlan használata okozza. Ezek a hibák nemcsak gazdasági veszteséget eredményezhetnek, hanem a növényekre és a környezetre is kedvezőtlen hatással lehetnek. Éppen ezért fontos, hogy a termelők tisztában legyenek a leggyakoribb növényvédelmi hibákkal.
A permetszerek hatóanyagának ismerete
A növényvédő szer hatását a benne lévő hatóanyag biztosítja. Hatásmód szerint megkülönböztetünk:
• kontakt (felületen ható) készítményeket, amelyek csak ott hatnak, ahová a permetlé kerül. A kontakt hatású szerek alkalmazásakor a károsító csak akkor pusztul el, ha közvetlenül érintkezik a kijuttatott szerrel. Felhasználásakor törekedni kell arra, hogy a szer egyenletesen borítsa a levélfonákot, mert a legtöbb károsító itt található. Hátránya, hogy a növény felületéről a csapadék vagy az öntözővíz részben eltávolítja, előnye viszont, hogy megelőző (preventív) védekezésre alkalmas. Az ilyen típusú szerek további előnye, hogy a károsítóban nehezebben alakul ki az ellenálló képesség (rezisztencia).
• felszívódó (szisztemikus) hatóanyagokat, amelyek bejutnak a növény szöveteibe, ezáltal a növényt belülről védik, sőt a szövetek szállítórendszerében továbbhaladva a fiatal hajtásokba is eljutnak. Általános hátránya a felszívódó hatóanyagú növényvédő szereknek, hogy a károsítókban gyorsabb az ellenálló képesség (rezisztencia) kialakulása, emiatt a hatóanyag az adott célszervezetre többé nem lesz hatásos.
• mély hatású (lokoszisztemikus) hatóanyagokat, amelyek a növény felületének felső sejtrétegeibe hatolnak be, és a bejutás helyén felszívódnak. A mély hatású hatóanyag sem szállítódik, akárcsak a kontakt hatóanyag, de a növényt belülről védi, éppen úgy, ahogyan a szisztemikus hatóanyagok.
Hogyan számítjuk ki a megfelelő vegyszermennyiséget a permetléhez?
A növényvédő szerek használatakor az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyi vegyszert kell a permetezőgépbe tenni. A helyes mennyiség meghatározása nemcsak a hatékonyság miatt fontos, hanem a növények, a környezet és a felhasználó biztonsága szempontjából is.
A gyakorlatban a növényvédő szerek használati utasításában a dózist általában hektárra (l/ha
vagy kg/ha) adják meg. Ez azt jelenti, hogy a készítményből mennyit kell kijuttatni egy hektár területre. A hajtatólétesítményekben (fóliasátrakban) azonban a növényvédelem háti permetezővel történik, ezért a termelőnek ki kell számítania, hogy a permetezőgép tartályába pontosan mennyi vegyszert kell tenni.
Tegyük fel, hogy egy 15 literes háti permetezőt használunk, és a készítmény címkéjén az szerepel, hogy az ajánlott dózis 0,8 l/ha, amelyet 400–600 liter vízzel kell kijuttatni hektáronként. A számítás megkönnyítése érdekében a vízmennyiségnél gyakran középértéket veszünk, ami ebben az esetben 500 liter. A számítás a következőképpen alakul: 0,8 l/ha x 15 l / 500 l = 0,024 l. Mivel a gyakorlatban milliliterben mérjük ki a vegyszert, az eredményt ezerszeresére szorozzuk: 0,024 x 1000 = 24 ml. Ez azt jelenti, hogy a 15 literes permetezőgép tartályába 24 ml növényvédő szert kell adagolni. Az így kiszámított mennyiség biztosítja, hogy a permetlé koncentrációja megfeleljen a címkén előírt hektárdózisnak.
Fontos szabály, hogy minden használat előtt újra ellenőrizzük a készítmény címkéjén található előírásokat, és ezek alapján számoljuk ki a pontos mennyiséget. Nem ajánlott emlékezetből dolgozni vagy a korábbi használatra hagyatkozni, például arra, hogy „legutóbb 20 ml-t tettem bele”. A különböző készítmények ugyanis eltérő koncentrációban tartalmazhatják ugyanazt a hatóanyagot.
Gyakran előfordul, hogy több különböző növényvédő szerben ugyanaz a hatóanyag található, de nem azonos arányban. Ez azt jelenti, hogy bár a hatóanyag megegyezik, a szükséges dózis eltérhet. Ha ezt nem vesszük figyelembe, könnyen alul- vagy túladagolhatjuk a készítményt, ami csökkentheti a védekezés hatékonyságát vagy akár károsíthatja is a növényt.
Ezért minden esetben érdemes követni a címkén szereplő ajánlásokat és a permetezés előtt pontos számítást végezni. A gondos előkészítés segít abban, hogy a növényvédelem hatékony és biztonságos legyen. (Folytatjuk.)
Tihor-Sárközi Mónika,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa
Forrás: karpataljalap.net https://karpataljalap.net/node/78614