– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Évről évre visszatérő gondot és kárt okoznak a zöldséghajtatóknak ezek a kis kártevők. A klímaváltozás miatt egyre enyhébbek a telek, így a tavaszi megjelenésük és felszaporodásuk is egyre korábbi időszakra tevődik. Az igazán nagy gazdasági kárt viszont inkább az őszi hajtatásban szokta okozni, mivel a nyár folyamán kiültetett zsenge palántákat támadja tömegesen.
Tovább
Cikksorozatunkkal azon termelők számára kínálunk különféle informális segítséget, akiknek egy adott területen belül, az adott termesztő létesítményeikben már nem nyílik lehetőségük gazdaságosan termeszteni. Amennyiben a termelő nem tud, vagy nem akar az (előző két részében részletesen taglalt) oltási lehetőségekkel élni, akkor azok számára a következő kiút lehet a különböző közegeken vagy azok keverékein történő termesztés. A mostani írásunk ezeket a lehetőségeket fogja taglalni.
Tovább
A kedvező júniusi uborkaárak miatt az idén viszonylag hosszúra nyúlt a tavaszi hajtatási szezon. Annak ellenére, hogy az állomány több gazdánál is még elfogadható állapotban van, s a termés mennyiségére sem lehet panasz, mégis érdemes felszámolni az állományt, s hozzá készülni a „második felvonáshoz”. Ennek több oka is van. A legfontosabb az, hogy júliusban évről évre nagyon alacsony a salátauborka árra. Mivel sok konzervgyár leállt, ezért csak nagyon kevés településen folyik a konzervuborka felvásárlása, a lakosság pedig hagyományosan csak augusztus-szeptember folyamán rakja be a télére való savanyú uborkát. Ha visszaszámoljuk a termőre forduláshoz szükséges 3 hetet, akkor azt látjuk, hogy július hónap folyamán elegendő kiültetnünk az uborka palántákat ahhoz, hogy elérjük a berakási idényt, de még a késő őszi időszakban is megfelelő kondícióban legyen az állományunk.
Tovább
Cikksorozatunk előző részében az olvasóink számára bemutattuk, hogy „a talajban, de mégis védetten” oltási technológia milyen kiváló pozitív tulajdonságokat rejt magában. A folytatásban pedig az oltási technológia rejtelmeibe szeretnénk „elkalauzolni” olvasónkat, vagyis közelebbről megismertetni az oltási technikák gyakorlati elemeit.
Tovább
A globális felmelegedés miatt Európában, így vidékünkön is, az átlagos talajvízszint inkább folyamatosan csökken. Azonban időről időre jön egy viszonylag hosszabb, intenzívebb csapadékos időszak, amikor a belvíz okoz súlyos gondot. Ezek a belvízveszélyes időszakok általában későősztől koratavaszig jelentkeznek, így a szabadföldi növénytermesztésben ritkán okoz gondot. Természetesen mindig előfordulhatnak rendkívüli időjárási helyzetek, amikor az addig védettnek hitt területek is víz alá kerülnek. Mint ahogy most járt több tiszaháti termelő is a június első napján hirtelen leesett nagy mennyiségű csapadék eredményeképp.
Tovább
Eme cikksorozatunk előző két részében már nagyvonalakban bemutattuk azokat az ismertebb és kevésbé ismert agrotechnikai lehetőségeket, amelyek megoldásokat jelenthetnek arra az esetre, amikor már a termelőnek nehézkessé válik a talajon történő termesztés. A cikksorozat folytatásaként pedig ezeket a megoldásokat fogjuk egyenként, részletesebben áttekinteni.
Tovább
Jelenlegi cikksorozatunkkal szeretnénk bemutatni olvasóinknak azokat az ismertebb és kevésbé ismertebb termesztéstechnológiai lehetőségeket, amelyekkel megoldást (kiutat) lehet találni azokra az esetekre, amikor is már lehetetlenné válik egy adott termesztő-létesítményben a talajon történő termesztés. Cikksorozatunk első részében már nagyvonalakban érintettük azokat a lehetőségeket (oltási technológia, közegkultúra), amelyek az ismertebbek közé tartoznak. De a történet úgy „kerek”, ha a sokak számára „űrtechnológiának tűnő” lehetőségekről is említést teszünk. Jelenlegi írásunkban e termesztéstechnológiai lehetőségekről lesz szó.
Tovább
Az előző tízrészes cikksorozatunkban (A fóliaházak talajainak javítása, termőképességének megőrzése, növelése) részletesen ismertettük azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével megőrizhetjük fóliaházaink talajainak minőségét, termőképességét. Fontos, hogy felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy minden lehetőséget megragadva „tíz körömmel” kell ragaszkodniuk ahhoz, és mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megőrizzék talajaik termőképességét. Ugyanis abban az esetben, ha egy termelő már nem tud a fóliasátrában talajon termeszteni, akkor a további sikeres termesztés érdekében változtatásokat kell alkalmaznia. Ezen változtatások mindegyike pedig jelentős többletköltségekkel jár, akár a talajjavítási munkálatokhoz viszonyítva is, ami viszont jelentősen meg tudja terhelni egy családi vállalkozás kasszáját.
Tovább
Elérkeztünk cikksorozatunk tízedik és egyben utolsó részéhez. A cikksorozatunk eme befejező szakaszában még mindig egy olyan agrotechnikai műveletet szeretnénk bemutatni, aminek az alkalmazásával sokat tehetünk annak érdekében, hogy megőrizzük fóliaházaink talajának bioszféráját, termőképességét. Ez az agrotechnikai művelet nem más, mint a talajtakarás, mulcsozás. Majd pedig összegezzük azokat a lehetőségeket, amiket az eltelt tíz rész során „kiveséztünk”.
Tovább
A fóliaházak talajának minősége kulcsfontosságú a sikeres termesztés szempontjából. A növényváltás, más néven vetésforgó, egy olyan agrártechnikai módszer, amely jelentősen hozzájárulhat a talaj egészségének és termékenységének fenntartásához, illetve javításához. Ebben a cikkben részletesen áttekintjük, hogy a növényváltás miként befolyásolja a fóliaházak talajminőségét.
Tovább